Lássuk tisztán! – Stefka István és Jobbágyi Gábor beszélgetése a Kossuth téri sortűzről

Miért hallgatják el, miért magyarázzák félre az 1956. október 25-ei véres csütörtökként elhíresült Kossuth téri tömegmészárlást – többek közt ezzel is foglalkozik a Lássunk tisztán! című beszélgetéssorozat következő összejövetele, amelynek keretében Stefka István újságíró dr. Jobbágyi Gábor történész, egyetemi tanárral beszélget. A rendezvény nyitányaként a levetítésre kerül Stefka István “A fehérballonos” című dokumentumfilmje, ahol Jobbágyi Gábor arról beszél, a szovjet és magyar keményvonalas vezetés már 1956. júliusára kidolgozza a „Hullám haditervet”, amelynek lényege a szovjet befolyás megőrzése és fenntartása hazánkban. A forradalom leverése után a miniszterelnök hosszú ideig még Nagy Imre volt, így a megtorláskor Kádárék, Münnichiék, Dobiék súlyos jogsértéseket, törvénytelenségeket követtek el. 

A beszélgetés február 7-én (kedden), a Polgárok Házában (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.) 18:00 órakor kezdődik. A belépés díjtalan!

Stefka István; Fotó: Horváth Péter Gyula

Ismert, 1956. október 25-én délellőtt, az az Országház előtt több ezres békés, fegyvertelen tömeg tüntetett, amikor a környező épületekből és szovjet harckocsikból tüzet nyitottak. Az ügy előzményéhez szorosan hozzátartozik, hogy a szovjet pártvezetés magas rangú küldötteket irányított Budapestre, akik szintén 25-én délelőtt megjelentek a közeli Magyar Dolgozók Pártjának Akadémia utcai székházában és egyeztettek a magyar kommunista párt tagjaival. Jelenlétük pontosan kifejezi, Moszkva milyen kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyarországi eseményeknek. A Kossuth téren ezidő alatt békés, nyugodt hangulat uralkodott, elszavalták a 12 pontot, az emberek pedig barátkozni kezdtek a szovjet katonákkal. A Moszkvából érkezett tisztek ezt nem tűrték és riasztólövések leadására adtak parancsot. Ezután szabadult el a pokol. Az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt.

1956 és a “Hullám haditerv”

A rendezvényen nyitányaként levetítik Stefka István „A fehérballonos” című, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült dokumentumfilmjét, amely azt a kérdést boncolgatja, okozhatta –e tudatos provokáció a forradalom kirobbanását, és milyen szerepe lehetett ebben a Rákosi-Gerő klikknek, kik adhatták ki a Kossuth téri tűzparancsot?

A filmben megszólal Nagy József, a véres sortűz idején még csak 25 éves iparművész hallgató, akiről a világsajtót is bejárt fotó készült, amint többedmagával tartja a nemzeti zászlót egy szovjet tank tetején.; fotó: Archív

Dr. Jobbágyi Gábor a dokumentumfilmben kifejti, a szovjet és magyar keményvonalas vezetés már 1956. júliusára kidolgozza a „Hullám haditervet”, amelynek lényege a szovjet befolyás megőrzése és fenntartása hazánkban. Nem elhanyagolható tény tehát, hogy 1956. október 25-én a KGB vezérkara is felbukkan Budapesten, feltehetően azért, hogy az említett terv végrehajtását figyelemmel kísérje, esetleg levezényelje. A filmben megszólaló történészek szerint, a sortüzet nem spontán tüntetés előzte meg, hanem szervezett provokátorok “mintegy behajtották a fegyvertelen, békés tömeget a térre, ahol lemészárolták őket“.  A körsortűz szervezettségére utal továbbá, hogy az FM-ből, az Építésügyi Minisztériumból, az Országház étterem épületéből, a Báthory és az Akadémia utcából és a Parlamentből is várták a tömeget fegyveresek (zöld ávósok, a Partizánszövetség emberei, szovjet katonák, szovjet páncélosok stb.) s mikor megtelt a tér, tüzeltek.

Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: A febérballonos