Ha nem lenne a kerítés, a kölnihez hasonló események is bekövetkezhettek volna – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a németországi molesztálási ügyre utalva. Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján többek közt arról beszélt, tucatnyi külföldi állampolgár juthat magyar földhöz, elsöprő sikere van az CSOK-nak, az orvosoknak ugyanakkor nem tudnak többet fizetni.
Kerítés nélkül a kölni események is bekövetkezhettek volna
Ha nem lenne a kerítés, a kölnihez hasonló események is bekövetkezhettek volna – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a németországi molesztálási ügyre utalva. A miniszter közölte, a következő hetekben, hónapokban minden kormányülésen foglalkoznak majd az illegális bevándorlás kérdésével, mert azzal számolnak, hogy idén legalább akkora kihívás lesz a migráció kezelése, mint tavaly. A kormány elszánt az ország határainak megvédésében – nyomatékosította.
Kérdésre beszélt arról is, hogy 45 ezer migránst akarnak visszatoloncolni Magyarországra, de az ország nem veszi vissza őket. Közölte azt is, hogy Magyarország folyamatosan “adja vissza” Szerbiának azokat a migránsokat, akik vélhetően onnan érkeztek, százas nagyságrendről van szó. Arról is beszélt, hogy a kormány reméli, sikerül konszenzust teremteni ahhoz az alaptörvény-módosításhoz, amellyel önálló tényállás lehetne az alkotmányban a terrorveszélyhelyzet, és ilyen helyzetben a honvédség segítséget nyújthatna a rendőrségnek.
A hetvenes évek óta nem volt ilyen otthonteremtési kedvezmény
Lázár János elmondta, a jövő szerdai kormányülésen részletesen tárgyalják azt a jelentést, amelyet a miniszterek állítanak össze a családi otthonteremtési kedvezmény megítélésével kapcsolatban. Ezer és ezerszám kapják a tárcák a kérdéseket – mondta. Úgy értékelt, hogy az 1970-es évek óta ilyen volumenű családtámogatási és otthonteremtési kedvezmény nem volt, ezt csak az akkori OTP-hitelekhez lehet hasonlítani.
Lázár János a tájékoztatón ismertette azt a kormánydöntést, amely szerint ebben az évben 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon. A rendelet azt is rögzíti, hogy 2017. június 30-áig a 2014-2020-as uniós ciklus összes pályázatát ki kell írni, és legkésőbb 2019 elejére a teljes rendelkezésre álló összeget ki kell fizetni. A tárcavezető megjegyezte, ha idén sikerül az előírt 2048 milliárd forint kifizetése, az abban részt vevő munkatársak 12 havi célprémiumot kapnak.
Az EB biztosa ellenségesen reagált a befektetési tervekre
Lázár János beszámolt keddi brüsszeli látogatásáról is, ezen belül az Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztossal folytatott megbeszélésről. Közölte, a paksi erőműbővítés és a Budapest-Belgrád-vasútvonal építése ügyében az Európai Bizottság illetékes biztosa kifejezetten ellenségesen állt ahhoz a gondolathoz, hogy Magyarország akár Oroszországgal, akár Kínával hazai gazdasági befektetésekre szerződjön.
A Miniszterelnökség vezetője más uniós biztosokkal is egyeztetett. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős Phil Hogannal például áttekintették a magyarországi vidékfejlesztési operatív program 1200 milliárd forintos kasszáját, amelyből januárban 550 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek meg. Kérdésre azt is közölte, hogy az Európai Bizottság nem akarja nyilvánosságra hozni az Altus uniós megbízásához kapcsolódó dokumentumokat.
Nem tudnak többet fizetni az orvosoknak
Beszélt arról is, hogy nem tudnak többet fizetni az orvosoknak, mint amennyit Nyugat-Európában fizetnek nekik. Példaként említette, hogy a Szent Imre-kórházban felmondott orvosoknak egymillió forint körüli volt a fizetésük. Szerinte Nyugat-Európában elképesztően nagy igény van a magyar orvosok munkájára, mivel a magyar orvosképzés világszínvonalú. A kormánynak mérlegelnie kell, hány orvost tud képezni, mert ha ekkora az igény, könnyen lehet, hogy többet kell képezni – részletezte. Ugyanakkor elmondta, ez nem pótolja az egészségügyi bérrendezést, amelyet a költségvetés teherbíró-képességének függvényében meg kell tenni.
A Klebelsberg marad
A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete a múlt héten nyilvánosságra került levelében azt írta, az egész oktatási rendszert látják veszélyben. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folyamatosan konzultál a közoktatás szereplőivel, és „bürokráciacsökkentést készít elő a pedagógiai munkában“. A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fenntartott intézményeknek tudomásul kell venniük a törvényhozás által kialakított kereteket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje, és „nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne“. Ma Magyarországon a pedagógusok munkaadója az állam, amely ezt a feladatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül látja el – mondta. Hozzátette, nem terveznek vitát nyitni arról, hogy a munkaadó milyen szervezeti formában látja el feladatát, mert ez a kormányzat felelőssége.
Folytatódik az államigazgatás átalakítása
Az államigazgatás átalakítása ügyében Lázár János kérdésre megerősítette, hogy a kormány tervei szerint számos hivatal megszűnik. A javaslatok között szerepel az is, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel senkit, azt pedig támogatják, aki önkéntesen átlép a magánszektorba. Megjegyezte, az adóhivatalnál is biztosan lesz “létszámkorrekció”.
Lázár János a műkincs-restitúció témájában is kapott kérdést, amelyre azt felelte, azokat a műtárgyakat, amelyekről az állam nem tudja bizonyítani, hogy az övé, visszaadják vagy lehetőség szerint megvásárolják. A tájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő gratulált ahhoz, hogy Oscar-díjra jelölték a Saul fiát a legjobb idegen nyelvű filmek között.
Folytatódik a földárverés
Lázár János elmondta, a kormány utasította őt és a földművelésügyi minisztert, hogy állíttassák össze az el nem kelt és a meg nem hirdetett állami földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel. Az újabb árverési kör március végéig tart változatlan áron, változatlan jogi feltételekkel – ismertette a miniszter.
A többi között azzal magyarázta az újabb árverések kiírását, hogy időközben változott a polgári törvénykönyv, és az eddig árverésre ki nem írt területek esetében is biztosítani kell a nyilvános árverés lehetőségét. Lázár János beszámolt arról is, hogy a meghirdetett 197 ezer hektár föld 61 százalékát adták el december végéig nyílt árverésen, 120,5 ezer hektárnak van új gazdája. Hozzátette, 272 milliárd forint volt a kikiáltási ár és 171 milliárd forint folyt be. A három hektárnál kisebb földek eladásából mintegy 6,1 milliárd forint bevétele származott az államnak – jelezte. Közlése szerint ezen földek esetében tízezer vételi ajánlat érkezett, átlagosan 1,4 hektárnyi területet vásároltak meg azok, akik vételi ajánlatot tettek.
Tucatnyi külföldi juthat magyar földhöz
A miniszter közölte, a kormány tájékozódott arról is, hogy „az Európai Bizottság által kikényszerített szabály miatt” hány külföldi vásárolt az árveréseken. Mintegy tucatnyi külföldi állampolgár juthat földterülethez – tette hozzá. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány továbbra is biztosítja a kedvezményes hitel lehetőségét. Megjegyezte, eddig a Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárd forintot kötött le a hitelkeretből.
Kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy édesapja és egyik közeli hozzátartozója, Gyapjas Károly is vett földet az árveréseken. Közölte, hogy mindketten régóta mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és a vásárláshoz hitelt vesznek igénybe.
Forrás: MTI/MTI
Fotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS