Izgalmasnak ígérkezett a csütörtöki kormányinfó, már csak azért is, mert azt megelőzően néhányan bojkottra szólították fel az újságírókat a “Népszabadság-ügy” miatt, ez azonban hatástalannak bizonyult. Úgy tűnik, az újságírók inkább kérdezni akartak a távolmaradás helyett a miniszterelnökséget vezető minisztertől. Akadt, akit annyira nem hagyott nyugodni Lázár János arckifejezése a parlamentben, hogy erre kérdezett rá. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként nem jött zavarba akkor sem, amikor – nyilvánvaló provokációként – az első sorban az egyik széken Népszabadság volt látható, a lap újságírója helyett. Fiala János kérdésre válaszolva elmondta: egy lapnak a sorsát az olvasók határozzák meg, akik előfizetnek, vagy megveszik az újságot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a „felfüggesztés” politikai szálait kommentálva azt mondta, hogy nem állt érdekükben megszüntetni a Népszabadságot, hiszen a lap működése mellett is megszerezte a kétharmados parlamenti többséget a Fidesz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Népszabadság nem kért a kormánytól segítséget, de „furcsa is lenne, ha a kormánynak kellene megmentenie az újságot.” Lázár János azonban hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben bezárnak egy lapot, akkor annak nem a munkatársak becsapásával kellene történnie.
Nem hagyja cserben a kormány a halászokat
Bár tudjuk, hogy – ellentétben a Népszabadság felfüggesztésével – nem okozott közfelháborodást a folyami halászat megszüntetése és ennek kapcsán az sem verte ki az ellenzék soraiban a biztosítékot, hogy 146 halász megélhetése került veszélybe, a PestiSrácok.hu internetes portál mégis kíváncsi volt arra, hogy a kormány milyen intézkedéseket foganatosít az ő kártalanításuk érdekében. Lázár János elmondta, hogy nem csupán a foglalkoztatásukat oldják meg, hanem az elértéktelenedett halászati eszközök miatt is kárpótolni fogják őket, ügyükkel két minisztérium is foglalkozik már.
Adják fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseiket az Európa Bizottságban!
A népszavazást Lázár János kifejezetten eredményesnek minősítette, véleménye szerint a kormány erőteljes támogatást kapott. A kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet. A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az ügy. Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit. Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket. A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten “visszaveszik a korábbi döntési jogaikat”, megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta. Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel.
Őrültség nácinak nevezni a kormányt és az uniós források felfüggesztéséről szóló híreknek sincs alapja
mondta Lázár János, utalva a New York Times publicisztikájára, ami nácinak minősítette a kormányt. Szót emelt egyes európai politikusok nyilatkozatai ellen is. Azt mondta, az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Ha nincsenek kohéziós pénzek, Magyarországnak meg kell védenie saját gazdaságát – mondta. A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte: nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.
MTI fotó, Koszticsák Richárd
“Magyarország kiemelkedően jól teljesít”
Magyarország költségvetési stabilitásával kapcsolatban aláhúzta: folyamatosan csökken az államadósság.
Kemény kormányzati programmal visszaszereztük a bizalmat. Elértük a gazdasági tisztítást is, amit még egyetlen kormány sem tett meg.
– mondta Lázár János, hozzátéve: soha annyi adó nem folyt be, mint eddig. Kiemelte, hogy látványos fejlődés mutatkozik ipari termelésben is, miközben folyamatosan csökkennek az adóterhek. Az uniós források kifizetését kapcsolódóan folyik a diskurzus. A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén. Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.
Közel 30 milliárd forint határvédelemre az eddigi 100 milliárd mellé
Lázár János azt is közölte, hogy a kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a magyar-szerb határszakasz védelmére. Kifejtette, az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
SIM-kártya, nemzetbiztonság, Alkotmányvédelmi Hivatal, na meg Soros
A minisztert megkérdezték arról is, hogy mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vettek szervezett bűnözői körök. Azt felelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egyeztetéseket folytat a szolgáltatókkal, és a szabályozás szükségességét vizsgálja. Az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő szerdai ülésén foglalkozik. A tárcavezető jelezte azt is: felajánlotta a testületnek, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál “megváltoztatni” egy országot, a döntéshozókat pedig megpróbálja érdemben befolyásolni. Értékelése szerint az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben “szállást csinál” a gondolatainak, “lámpással vezetik be” azokat az EP döntéshozatali rendszerébe.
Rogán, helikopter, 3-as metró
A helikopter-ügy kapcsán a miniszter azt mondja: Rogán Antal bocsánatot kért a hibájáért, de Lázár János egyébként sem gondolná, hogy emiatt le kell mondania minisztertársának. A Matolcsy–Patai-botrányról – miszerint a bankszövetség elnökének lakását bérli a jegybankelnök – pedig azt mondta, hogy kormányzati pozícióból nem kommentálhatja a Magyar Nemzeti Bank döntéseit. Hozzátette: jobban kellene ügyelni a látszatra is, körültekintőbbnek kell lenni.
Lázár János kérdésre válaszolva a 3-as metró felújításáról is beszélt, amely “a kormány számára kiemelten fontos”. Véleménye szerint az új metró építése “elképesztő vállalás volt.” Mint mondta: a miniszterelnök kifejezett kérése az, hogy a kormány minden támogatást adjon meg a 3-as metró felújításában, szövetségesként álljon a főváros mellett ebben a kérdésben is.
Nem álom, valóság: szuperkórház épül Kelenföldön
A miniszter beszélt arról is, hogy a gimnáziumba járók aránya jelentősen növekszik, a rendszer felülvizsgálatot érdemel. A köznevelés pozitív elmozdulása a cél. A tegnapi kormányülésen foglalkoztak a védőoltások helyzetével is Kárpátalján. Mint mondta: Magyarország kész humanitárius segítséget adni Ukrajnának. Beszélt arról is, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében megállapodás született a Dél-Budai Egészségcentrum építésről, amely több, mint ezer ágyas központ lesz. Várhatóan ez a százezer négyzetméter alapterületű centrum létrehozása lesz a legjelentősebb beruházás az egészségügyben. Mindemellett szeretnék elérni azt is, hogy “új típusú gondolkodás” valósulhasson meg az egészségüggyel kapcsolatban is. Mint mondta: “A következő három év az egészségügy fejlesztéséről kell, hogy szóljon.”
Nagy elvárásokat fogalmaztak meg a SOTE fejlesztésével kapcsolatban is, ahol három épületet újítanak fel, valamint egy új gyerekklinika is létesül majd a tervek szerint. Fejlesztés várható a gyógyszerész karon és a fogklinikán is. A kormány elképzelése szerint mintegy 75 tanszoba épül meg 2018 végéig.
Lázár János beszélt arról is, hogy “Esztergom bekötése” az M1 autópályába 90 milliárd forintból valósul meg, a nyugati nyomvonalon. A CSOK-kal kapcsolatban pedig újabb átfogó vizsgálat várható.
PestiSrácok.hu, MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS