Leégett az egykori István-malom épülete kedden Békéscsabán – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója. Sérültekről nincs információ. A behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban. A belvárosban található malomépület 17 óra körül gyulladt ki, és a lángok annak ellenére átterjedtek az épület összes szintjére, hogy a tűzoltók nagy erőkkel, gyorsan a helyszínre érkeztek. Este fél 7-re összeomlott a tetőszerkezet; az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt.
A több, mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett hat településről érkeztek a helyszínre. A katasztrófavédelmi mobil labor egészségre káros gázkoncentrációt nem mért, és sérültekről sincs információ. Az esti órákban az épület két oldala felől próbálják megfékezni a lángokat a tűzoltók. A belváros környékét a rendőrség lezárta, a forgalmat elterelték.
A behír.hu portál a malom történetéről beszámolva azt írta: a Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében található egy hat részből álló fényképsorozat, amelyen a malom pusztulását örökíti meg. Ismertetik Kocsor János történész-muzeológus írását, amely szerint Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma tekintélyes múltra tekinthet vissza.
Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vette át, és miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába. 1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai között volt. 1914-ben alakult részvénytársasággá Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, és Békéscsaba 1930-as monográfiája szerint ebben az évben 332 000 mázsa lisztet őrölt. A tűzvész előtt nem sokkal kibővítették. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve, hogy termékeit az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra szállíthassák. 1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény.
A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. Eszerint 1915. március 6-án
szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.
A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket. A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be:
A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik.
A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban – olvasható a behir.hu-n.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS