Az utóbbi négy-öt évben nőtt Magyarországon az átlagjövedelem és a foglalkoztatottság, miközben csökkent a szegénység, valamint a legtöbbet és a legkevesebbet keresők közti különbség is – ez derül ki Ferge Zsuzsa legfrissebb könyvéből, és ennek apropóján kereste meg a közismerten baloldali szociológust a HVG.
Ferge szerint szerint azonban ezek az eredmények csak időlegesek, és nem megfelelő a magyar gazdaságpolitika. A mélyszegénységben élők aránya 5 százalékról 2 százalékra csökkent [a 4 millió éhezőről, azaz 40 százalékról szóló ellenzéki közlésekkel szemben – a szerk.], ám ezt szerinte árnyalja, hogy 2008 óta nem növekedtek a legszegényebbek támogatásai, ezért ők még jobban lecsúsztak. A közmunkát is bírálta Ferge Zsuzsa, mondván nincs onnan valódi átjárás a munkaerőpiacra. Meglátása szerint a közmunkának nincs olyan haszna, hogy a gyerekek végre dolgozni látják a szüleiket olyan helyeken, ahol korábban erre nem volt példa, ráadásul a nemzedékek óta lecsúszott és nem dolgozó emberek szabadságáért és méltóságáért aggódik, mivel a közmunkával egyidőben megtiltják nekik a lomizást és a többi hasonló jövedelemszerzést.
A 86 éves szociológus az alanyi jogon, akár munka nélkül járó alapjövedelemben látja a megoldást, amelynek szerinte nemcsak a létfenntartást, hanem az elfogadható életminőséget is biztosítania kellene. Másik lehetőségként a gyes és a családi pótlék megemelését is jónak tartaná, hogy a kormány ne elsősorban a középosztálybeli családokat támogassa, hanem a legszegényebb, sokgyermekes családokat. A számtalan, kudarcot vallott integrációs program ellenére, Ferge Zsuzsa még mindig hisz a lecsúszott családok felemelésében, és úgy gondolja, szociális munkával meg lehet nekik tanítani azt, amit az elmúlt évtizedekben nem sikerült: beosztani a pénzüket. Ehhez viszont például az ingyenes gyermekétkeztetés helyett inkább ezeknek a családoknak adna pénzt, méghozzá feltételekhez nem kötve, alapjövedelemként, hátha nem szippantaná fel az alkohol, a cigaretta, a kábítószer és más egyéb.
A CEU mellett és a kormány ellen szervezett tüntetésekről azt gondolja Ferge, hogy reménytelenek, mégis fontosnak tartja, hogy legalább megpróbálják. Az országban szerinte a nyílt diktatúrák idejét kivéve nem volt ennyire romboló időszak, amikor minden értelmes gondolatot, tudást és művészetet így elpusztítanak, és minden közügyből politikai ügyet csinálnak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS