Lehetnek újabb Biszku-ügyek

Továbbra is nyomoz a Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Béla ellen: a kitelepítések ügye is bíróság elé kerülhet a mostani vádemelés után. A Heti Válasz munkatársa, Élő Anita kérdezte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyészt.

A kormányváltás hozott ekkora fordulatot, hogy vádat emeltek egy pártállami vezető ellen?

Ha arra gondol, hogy azért rendeltük el a nyomozást, mert kormányváltás történt, akkor biztosan téved. Ám a lex Biszku elfogadása új helyzetet hozott: az ügyészség olyan bűncselekményeket is vizsgálhat, amelyeket a nemzetközi jog alapján nem lehetett volna. Így fogadtuk be a jobbikos politikusok feljelentését.

Miért ne lehetett volna a nemzetközi jog alapján vádat emelni? A vádiratban is éppen arra hivatkoznak.

Igen, nyomozás közben észleltük, hogy igenis van lehetőség a nemzetközi jog alapján eljárni.

A Magyarországon 1954-ben ratifikált genfi egyezményre alapozzák a vádat. Miért tartott ennyi ideig ezt észrevenni?

Nem az én dolgom, hogy a korábbi értelmezésekről beszéljünk. Számomra az a fontos, hogy nyugodtan állunk a bírósági eljárás elé.

Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban visszadobott feljelentéseket újra be lehet nyújtani, ha még élnek a gyanúsítottak?

Ha valaki feljelentést tesz, a kollégáim ennek szellemében bírálják el az ügyet.

Ezek szerint lehetnek újabb Biszku-ügyek.

Igen, jelenleg is vizsgáljuk, hogy Biszku Béla a forradalom utáni megtorlás során hogyan befolyásolta az igazságszolgáltatást. A hortobágyi kitelepítések ügyében is indokolt lehetne egy nyomozás, ott lehet, hogy találunk élő személyt, akinek a felelősségét bizonyítani lehet.

Az elmúlt húsz évnek voltak előremutató pillanatai, például amikor Strausz János későbbi alkotmánybíró a salgótarjáni sortűzperben tanúként kihallgatta Biszkut.

Nemcsak őt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert is. Az egész eljárás alatt Strausz bíró úr volt a legkarakánabb. Bátor módon foglalt állást, amikor azt mondta: ha a valóságnak megfelelő tanúvallomást tettek volna, akkor bűncselekménnyel vádolták volna meg magukat.

Biszkut a sortüzek elrendelésében játszott szerepe miatt is vádolják. Ám az eddigi perekben enyhe ítéletek születtek, és előfordult, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácsa máshogy döntött, mint egy másik.

A bírón mindig sok múlik. Hála Istennek, Magyarország jogállam, a vádirat pedig ilyen szempontból egy vitairat, amelyről az ügyész és a védő a bíróságon vitatkozik, hogy a bírót meggyőzze.

Kínálkozik a párhuzam Biszku és a nemrég elhunyt Csatáry László ügye között: a vád mindkét esetben háborús bűntett, ám más ideológiai alapon követték el őket.

Valóban, az is most először fordul elő, hogy az ügyészség a nürnbergi perek logikáját követve a vádat arra alapozza: a legszűkebb pártvezetés utasításai olyan parancsok voltak, amelyeket teljesíteni kellett.

Vajon elviselte volna a közvélemény 1990-ben ezt a vádemelést? Vagy a társadalomnak is át kellett alakulnia ehhez?

Hadd említsek egy elgondolkodtató körülményt. Az Országos Széchényi Könyvtár Oral History Archívumában van egy nyolcórás interjú Biszku Bélával. Ez elvileg csak Biszku engedélyével kutatható, az ő személyiségi jogait szem előtt tartva. S ez most, 2013-ban. Mi is csak a büntető eljárásra tekintettel kaphattuk meg.

Forrás: hetivalasz.hu

Fotó: hetivalasz.hu