2016-tól nem biztosít névtelenséget a magyar adóelkerülők által is kedvelt offshore célországok többsége, így Ciprus, Liechtenstein, vagy éppen a Seychelles- és a Kajmán-szigetek sem. Az adózatlan bevételek külföldi rejtegetőinek egy évük van hátra, a NAV jövőre mindent tudni fog azokról a magyar illetőségű adózókról, akiknek az egyezményhez csatlakozott országokban bankszámláik, értékpapírszámláik, biztosításaik vagy más befektetéseik vannak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió 2014-ben létrehozott egy egyezményt, amely a banktitok leépítését és az adóelkerülés visszaszorítását célozza – írja a HVG.hu. A csatlakozó országok – köztük Magyarország – először 2017 szeptemberében küldenek adatokat egymásnak a náluk található számlákról és tulajdonosaikról, akik a másik ország adózóinak minősülnek.
Az országok minden olyan adatot megosztanak egymással, amelyeket a bankok elküldenek az adóhatóságnak – többek között a nevet, lakcímet, adószámot, bankszámlaszámot, az egyenleget vagy a beérkezett jövedelmet. A továbbiakban a cég mögé rejtőző magánszemély kiléte sem marad titokban, ha például az adott cég hitelkártyájával vásárol valaki, a nevét összekapcsolják cégével.
Az egyezményhez több mint kilencven ország fog csatlakozni, amely a legtöbb offshore-paradicsomot is magába foglalja. A kimaradó afrikai országokba viszont kockázatos és drága kivinni az adózatlan pénzeket. A HVG.hu felidézi, hogy a tavalyi becslések szerint az összes külföldön levő magyar vagyon elérheti a 2500-3000 milliárd forintot.
Teljes cikk itt olvasható.
Forrás: hvg.hu
Fotó: money.cnn.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS