„Magyarország a rendszerváltozást követő két évtizedben kereste saját útját, de miközben görcsösen igyekezett felkapaszkodni a hőn vágyott Nyugat szekerére, nem vette észre, hogy csöbörből vödörbe kerül” – nyilatkozta a PolgárPortál.hu-nak dr. Lentner Csaba, közgazdász, egyetemi tanár, a Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Hozzátette, egy ország szabadsága és függetlensége merő ábránd csupán, ha adósságteher alatt roskad, az elmúlt hét évben azonban a magyarság visszakapta önmagába vetett hitét.
A portálnak Lentner Csaba felidézte, a 2008-as európai uniós válság előtt Magyarország már instabil pénzügyi állapotban volt, a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája 2006 őszére már vállalhatatlanná vált. Mint megjegyezte, 2002-ben a Fidesz-kormány 60 százalék alatti államadóssággal adta át a kormányzást, 2006-ra ez mégis 75-80 százalékra duzzadt, 2010-re pedig majdnem elérte a 85 százalékot. Tehát az országot a szocialista kormányok eladósították – jelentette ki. Lentner Csaba véleménys szerint 2008-ban, ami bekövetkezett, az maga volt az államcsőd, ekkor az IMF, a Világbank és az Európai Központi Bank 25 milliárd dolláros hitele mentette meg az országot. A közgazdász elmondta, a neoliberális gazdaságpolitika ezekben az időkben azt jelentette, hogy a 10 millió magyar állampolgárból 3,6 millió dolgozott, ugyanakkor ebből 1,8 millió fizetett adót. Megjegyezte, jelenleg 4,4 millióan dolgozunk, és ugyanennyien fizetünk adót.
Mint Lentner Csaba kifejtette, az ilyen mérvű eladósodásra a Bokros-féle „mentőcsomagok” nem jelentenek megoldást, mivel hatásai átmeneti jellegűek, a rövid távú eredmények után gazdasági visszaesés következik. Hozzátette, a neoliberális filozófia szerint a piaci szereplők korlátlan automatizmusokkal gazdasági növekedést és pénzügyi egyensúlyt tudnak teremteni, ugyanakkor az Egyesült Államokban 2007-re, Nyugat-Európában 2008-ra, Magyarországon pedig már 2006-ra bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, az állam túlzott kivonása a gazdaságból, gazdasági válságot okoz.
Lentner Csaba arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarországnak nem érdeke belépni az európai monetáris zónába, mert az nagyon súlyos gazdasági problémákkal küszködik, kétséges a jövője is. Mint kifejtette,
Nem vagyok abban biztos, hogy 2020 után az európai monetáris zóna meg tud maradni, de ebben a formájában maga az Európai Unió se biztos. A monetáris zóna lényege, hogy közös a monetáris politika, ám nincs közös fiskális politika, így fizikai képtelenség összehangolni a fiskális és a monetáris mechanizmusokat.
Hazánk munkaerőpiacáról szólva elmondta, jelenleg nincs meg az a szakképzettség a magyar munkaerőben; a fejlettsége, a munkafegyelme, az egészségi állapota eltér a némettől. Megjegyezte,
a magasabb bérek több hozzáadott értéket, több szellemi tőkét igényelnek, és azért legyünk tárgyilagosak – Magyarországon összeszerelő üzemek vannak.
Forrás/fotó: polgarportal.hu;
Facebook
Twitter
YouTube
RSS