Miután hét évet töltött Ecuador londoni követségén, őrizetbe vették a Wikileaks-alapító Julian Assange-t, írja a BBC. Assange a letartóztatás közben azt kiabálta, “ellen kell állnotok, ellen tudtok állni”. A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.
A WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították. Az ecuadori elnök, Lenín Moreno bejelentette, hogy visszavonták Assange diplomáciai menedékjogát. Az államfő azzal indokolta a döntést, hogy a Wikileaks internetes kiszivárogtató portál alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adja ki Assange-t olyan országnak, amelyben halálbüntetés fenyegetné.
Assange hét évvel ezelőtt menekült Ecuador londoni nagykövetségére, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.
A brit főváros rendőrsége közleményben tudatta, hogy a lehető leghamarabb a Westminsteri Kerületi Bíróság elé állítják titkos amerikai iratok kiszivárogtatása miatt. A rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miutánű az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.
A latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Lenín Moreno-t elődje, Rafael Correa, Assange diplomáciai menedékjogának a visszavonása miatt. Correa arról írt a Twitteren, hogy ezen döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták a Wikileaks alapítójának életét. Úgy vélekedett, hogy “ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni”. Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, ide menekült ugyanis hazájából, ahol bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.
Az ügy 2010-ig nyúlik vissza. Egy amerikai katona, Chelsea – akkori nevén még Bradley – Manning több, mint 700 ezer oldal titkos információt és videókat szivárogtatott ki a Wikileaks-nek 2010-ben. A Manning által átadott és a Wikileaks-en közzétett dokumentumok között volt egy 2007-es felvétel is, amin egy amerikai Apache helikopter 11 embert – köztük a Reuters egyik fotósát – ölt meg Bagdadban. Assange a szivárogtatás miatt 2013-ban 35 év börtönt kapott, de Barack Obama elnök nem sokkal távozása előtt kegyelmet adott neki. Assange 2016-ban említette, hogy ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor hajlandó feladni magát az amerikai hatóságoknak, de nem tette meg.
Forrás: 24.hu, origo.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS