Letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottak többségére az ügyész tegnap az úgynevezett tábornokperben, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt zajló, megismételt elsőfokú eljárásban – írta meg a Magyar Idők.
Fapál László nyugalmazott honvéd ezredest, aki a Gyurcsány-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára volt, és 16 társát – három dandártábornokot, hat ezredest, két alezredest, egy őrnagyot és négy polgári személyt – minősített vesztegetéssel vádolják – írja a Magyar Idők.
A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás az ügyben, a helyi törvényszék katonai tanácsa 2013 februárjában felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte, és a Debreceni Törvényszék katonai tanácsát jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására.
A vádirat szerint a vádlottak többsége – hármat kivéve – a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a HM közigazgatási államtitkára volt, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat. Ezek a szervezetek feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, az eszközök, felszerelések beszerzéséért. Pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, amelyekkel a különböző feladatok ellátására szerződtek. Az ügyészség kilenc vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket.
A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségben nagyszabású átszervezések kezdődtek, átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését, és ezek a korábbi kapcsolatrendszert is érintették. A vádirat szerint ez indította az első- és a tizenhatodrendű vádlottat arra, hogy a másodrendű vádlott (az akkori közigazgatási államtitkár) későbbi bevonásával „mentsék a menthetőt”.
Tevékenységük lényege az volt, hogy egy „visszaosztási rendszert” vezettek be, amely alapján a szerződött – polgári – vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatják. A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot, és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. „Jutalékot” kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmácscégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól.
Forrás: Magyar Idők; fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS