Egyszerű többséggel is megszavazhatja a politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó úgynevezett plakáttörvény-javaslatot az Országgyűlés, miután a törvényalkotási bizottság egy ezt lehetővé tevő változtatást fogadott el pénteken, a javaslat parlamenti vitáját megelőzően.
Eszerint az előterjesztésnek már a címe is megváltozik, az a településkép védelméről szóló törvény módosításaként szerepel, mivel az államfő észrevételeinek kezelése érdekében a változtatás csak ezt a jogszabályt módosítja – olvasható az indokolásban. Ez a jogszabály egészülne ki a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. A változtatás kötelező listaáras plakáthely-beszerzést írna elő mindazoknak akik közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülnek.
Haladéktalanul el kellene küldeni a szerződéseket
Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől. A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni. A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. Mindez a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkozna. A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki. A korábban megkötött szerződések szerint július 15-ig helyezhetők ki plakátok. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Nem is módosító javaslatnak szánta az MSZP?
A testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, korábban kivonultak, mivel kijelentették:
a dokumentumot nem kívánták módosító javaslatként beterjeszteni, az csupán, megfogalmazásuk szerint a korábban megtartott ötpárti egyeztetés tárgya volt.
Bárándy Gergely, a testület szocialista alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a parlamentarizmus történetében példátlannak tartja, hogy az MSZP javaslataként tüntetnek fel egy bizottsági módosító javaslatot, miközben semmi ilyet nem nyújtottak be. Szerinte ez ellentétes az ügyrendjükkel, “talán még bűncselekmény gyanúja is felmerül” – fogalmazott. Hozzátette: a kormányoldal is tudta, hogy a szocialisták az ötpárti egyeztetésre készített dokumentumot nem kívánta beterjeszteni. A képviselő követelte, hogy azt vegyék le a napirendről.
Gulyás: javaslatként továbbították a dokumentumot a szocialisták
Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök erre azt felelte:
a szocialisták az ötpárti egyeztetést megelőzően, majd azt követően is küldtek javaslatokat. Utóbbit az MSZP frakcióvezetője úgy továbbította számára, mint a törvényalkotási bizottság szocialista tagjainak javaslatai. Szerinte, ha a szocialisták “politikai gyámság alá kerültek”, és már nem kívántak élni a módosítás lehetőségével, közölniük kellett volna a bizottsággal, hogy nem tartják fenn javaslatukat.”
A javaslat azért került a testület elé – folytatta -, mert az szabályosan beterjesztett, a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés. Az elnök később szavazásra bocsátotta: módosító javaslatnak tekintik-e az MSZP frakcióvezetője által neki küldött előterjesztéseket. Mivel erre a többség igennel szavazott, nincs lehetőség annak visszavonására – zárta le a vitát.
Alkotmányossági aggályokat lát a Jobbik és az LMP is
A vitában a Jobbik és az LMP is alkotmányossági aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormányoldal egyszerű többséggel kívánja elfogadni a korábban kétharmadosnak ítélt változtatásokat. Staudt Gábor (Jobbik) szerint érdemi részeket kíván módosíttatni a kormányoldal szóbeli előterjesztéssel, alig fél órával a plenáris ülés kezdete előtt. Szerinte a kormányoldal módosításai nem csak az államfő által kifogásolt részeket érinti. Szél Bernadett (LMP) kijelentette: kormányhivatal nem ellenőrizheti a pártokat.
Forrás: MTI, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS