Egész Európa feszülten és lélegzet-visszafojtva várja, hogy hogyan döntöttek a britek a mai EU-tagságról szóló népszavazáson: Nagy-Britannia kilép-e az Európai Unió kapuján. A brexit politikailag és geopolitikailag is megváltoztathatja Európát, az esetleges kilépés mindent felforgathat. A PestiSrácok.hu az ügyben Kovács Istvánt, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját is felhívta, hogy megtudjuk, pro és kontra milyen brutális következményekkel járhatna a brit “önállósodás”. Kovács István elárulta, a kiugrásokra Brüsszel sincs felkészülve, az unió azt sem tudja, hogy milyen jogi procedúra mentén adhatná vissza uniós tagságát. Magyarország szempontjából azért sem mindegy, hogy a Nagy-Britannia kint, vagy bent marad, mert a brit miniszterelnök, David Cameron Orbán Viktor egyik szövetségese. “Az első számú politikai következménye az lehet az angolok kiválásának, hogy Cameron megbukik Nagy-Britanniában. A brit népszavazás ugyanakkor üzenet is Brüsszelnek, hogy központosító politikájuk a nemzeti szuverenitás rovására megy, és hogy bürokratáik, az EU jelenlegi vezetése elszakadt a választók akaratától” – nyilatkozta portálunknak Kovács István. A két fő kérdés, hogy ezeket az üzeneteket egyáltalán meghallja-e a süket Brüsszel, és hogy milyen Európában, Európára ébredünk péntek reggel.
Várhatóan péntek hajnalra születhet a brit EU-tagságról szóló népszavazás nem hivatalos, de a végső arányokat helyesen tükröző végeredménye. Csütörtökön 46 millió állampolgár voksolhatott 22 óráig arról, hogy az Európai Unió tagja maradjon-e Nagy-Britannia. Egész Európa feszülten és lélegzet-visszafojtva várja, hogy hogyan döntöttek a britek, mert a brexit politikailag és geopolitikailag is megváltoztathatja Európát. A PestiSrácok.hu Kovács Istvánnal, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójával vette sorra a lehetséges forgatókönyveket. Kovács István elárulta, a kiugrásokra Brüsszel sincs felkészülve, az unió azt sem tudja, hogy milyen jogi procedúra mentén adhatná vissza uniós tagságát.
“Az Európai Unió joga, a 2008-as Lisszaboni Szerződés egyáltalán nem rendelkezett arról, hogy ki lehet lépni az unióból. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy formálisan ne lehetett volna kilépni, de például az ENSZ alapokmánya a mai napig nem rendelkezik arról, hogy ki lehet lépni, mégis volt már olyan ország amelyik megtette. Ellenben bizonytalanságot eredményezett, hogy nem volt rögzítve: ha valaki ki akarna lépni, az milyen jogrendben mehet végbe. Ezért 2008-ban bekerült a Lisszaboni Szerződés szövegébe az ezzel összefüggő rendelet. Mivel azonban a gyakorlatban nem történt még ilyen, nagyon sok kérdőjel van ezen jogi procedúrával összefüggésben” – szögezte le Kovács István.
Az első számú politikai következménye az lehet az angolok kiválásának, hogy Cameron megbukik Nagy-Britanniában. Ugyanis láthatóan erre tette fel a politikai karrierjét – vélekedik Kovács István, az Alapjogokért Központ elemzője. Cameron ugyanis Margaret Thatcher-i magaslatokba vágyott.
Thatcher volt az, aki kiharcolta az úgynevezett brit visszatérítést: a közös uniós szabályok a briteknek nem felelnek meg, mert túl sokat fizetnek be ahhoz képest, hogy mennyit kapnak. Ezért tulajdonképpen elfogadtak egy külön szabályt, aminek értelmében Nagy-Britannia befizet a közös kasszába, ugyanakkor vissza is kap valamennyi pénzt. Tulajdonképpen kivételeztek velük. Amikor az EU mostani intézményrendszerének alapjait lerakta, csak gazdasági együttműködés volt. A politikai együttműködés alapjait a Maastrichti-szerződés rakta le 1992-ben. Akkor az angolok kiharcolták, hogy nem kell részt venniük viszonylag sok politikában: a migráció például őket nem érinti, ezért az ő kampányukban a „migránsok” nem azt jelenti mint nálunk. A migránsok ott az EU-n belüli migránsokat jelenti az angoloknál. Vagyis rengeteg ilyen jogot harcoltak ki maguknak. Mindig is kicsit “külön utasok” voltak: nem csatlakoztak az Euró-zónához. Nem is akartak. Nem csatlakoztak Schengenhez sem. Dánia mellett mindig is Nagy-Britannia volt euroszkeptikus. Erre az útra akart Cameron is rálépni. Mivel megnövekedett az EU-szkeptikusok száma a választók körében, Cameron beígérte 2013-ban, hogy újratárgyalja a feltételeket.
„Ha a választók azt fogják mondani, hogy kilépnének az EU-ból, azzal azt is fogják mondani, hogy amiket kiharcolt Cameron, azok nem elég jók.”
Vagyis Cameron elégségesnek értékelte ezeket a kedvezményeket, és beállt a maradni akarók csoportjába.
Jól felépített Brexit-kampány
A kilépési kampány vezetője az a Boris Johnson volt, aki éppen Cameronnak gyerekkori barátja. London volt főpolgármestere.
„Kicsit furcsa, hogy Cameron kampányolt a bent maradás mellett, Boris Johnson pedig a kilépés mellett. Ez alapján nagyon sokan azt mondják, hogy Cameron bebiztosította magát: mert ha meg is bukik, ki is lépnek, ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozó utódja lesz.”
A britek kényszerből léptek be az EU-ba
Első számú szövetségesük a Brit Nemzetközösség, az Egyesült Államok és harmadik helyen szerepelt az Európai Unió. És ezért az ún. magországok, mindig egy kicsit „távolságtartóan viszonyultak a britekhez”. Az ellenérzés alapja az, hogy az alapítók mindig az egyre jobban összefonódó Európai Unióban hittek. Egyfajta európai föderalista együttműködésben gondolkoztak: egyre több mindent központosítanak, ami a nemzeti államok szuverenitásának rovására megy. Ez a nyugati-európai államok álma, illetve vágya. „Németország, Franciaország és a Benelux-államok mellett Olaszország ennek a szekérnek a fő tolói.”
Eközben a britek mindig szkeptikusan viszonyultak ehhez a központosítást támogató irányvonalhoz
A magyarországi térséghez köthető országoknak az az érdeke, hogy megmaradjon az erős nemzeti szuverenitás. Ez nem csak politikailag érdekünk.
„Nekünk nyilván gazdaságilag is ez az érdekünk, mivel a föderalista Európának, egyik legjelentősebb pontja a közös adópolitika lenne.”
Nekünk is ez a célunk
Most az összes kelet-európai országnak az a versenyelőnye, hogy olcsó a munkaerő és kedvezőek az adókulcsok. Ezzel tudunk idevonzani külső nagyvállalatokat. Viszont, ha harmonizálva lenne a teljes adópolitika, elveszítené Magyarország mellett az összes többi keleti tagállam is a versenyelőnyét.
„Ekkor viszont mindenki szívesebben fektetne be Németországban, mint mondjuk bármelyik visegrádi országban, vagy Magyarországon. „
– állítja a stratégiai igazgató.
Jöhet egy kilépési hullám
Azzal, hogy ma úgy dönthenek a britek, hogy kilépnek, még nem automatikus a kilépésük az Európai Unióból.
„Ezt követi majd egy viszonylag hosszabb tárgyalási folyamat: a brit miniszterelnöknek formálisan is be kell jelentenie kilépési szándékukat, majd ezzel párhuzamosan megindul két tárgyalási folyamat is. Az egyik arról, hogy mikor és milyen feltételekkel szűnjön meg az ország tagsága. A másik pedig arról, hogy a kilépő ország milyen viszonyban marad az EU-val.”
Teljes szívünkkel az reméljük, hogy a britek bent fognak maradni
Eddig reális opcióként sosem vetődött fel, hogy egy tagállam kilépjen, ugyanakkor ez egy jelzés lehet Brüsszel felé, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. A britek népszavazását nem önmagában kell nézni és értelmezni. A hollandok uszkve egy hónapja döntöttek egy EU-párti miniszterelnök mellett az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációjáról. És elutasították! De ez a népszavazás is sokkal többről szólt, mint a szabadkereskedelmi megállapodásról.
„Nyilvánvalóan nem arról mondtak vélemény a szavazók, hogy Ukrajnával az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kössön-e, hanem arról mondtak véleményt, hogy van egy szélsőségesen EU-párti kormányuk.(…) Az Ő politikáját, amiben ugye féltétlenül támogatta Merkelt és Junckert, – például a bevándorlás kapcsán -, azt utasították el már a holland választók is. És nyilván Mi is amikor ősszel szavazni fogunk, akkor azon túl, hogy a kényszerbetelepítésről szavazunk, van egy olyan üzenete is a népszavazásnak, hogy meg kell állítani Brüsszelt.”
Hogyan állítsuk meg a terjeszkedést, ami egyre több politikát követel magának?
Az teljesen egyértelmű, hogy a brüsszeli központosítás egyre inkább a nemzeti szuverenitás rovására megy. Ezért is van az, hogy egyre több ország ismeri fel, hogy a jelenlegi brüsszeli politika, az EU jelenlegi vezetése, elszakadt a választók akaratától. Nem tudnak a tagállami vezetők hatékonyan fellépni. Egy országon belüli népszavazás sokkal jobban megmutatja a nemzeti érdekeket és gondolkozást, érzelmet, mint az Európai Parlamenten belüli politizálás.
Magyarországnak közvetlenül érdeke, hogy Nagy-Britannia az EU- tagja maradjon
Az Angliában élő magyarok miatt is közvetlen és „önző” érdeke Magyarországnak, hogy az angolok csütörtökön a maradás mellett tegyék le voksukat.
„Rengeteg magyar dolgozik az Egyesült Királyság területén. Jelenleg nem tudja senki megmondani, és egy nagyon nagy bizonytalanságot eredményez az, hogy mi lenne az Ő sorsuk. Nyilván vannak, akik már nagyon rég óta kint vannak. Öt év után már állampolgárságot lehet kapni Nagy-Britanniában. Őket valószínűleg nem érintené nagyon rosszul, mert legrosszabb esetben állampolgárságot kérnének. Viszont azok, akik nincsenek kint ilyen régóta, függő helyzetbe kerülnének. „
Az EU-ból való kilépésről szóló tárgyalásoktól függne, hogy milyen helyzetbe kerülnek a kevesebb mint öt éve Angliában élő magyarok sorsa.
Senki nem volt még ilyen helyzetben
Soros György korábban recesszióval riogatott az angolok kilépése esetén. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint azonban még egyetlen ország sem volt ilyen helyzetben, így megjósolni sem lehet, hogy milyen gazdasági következményei lehetnek egy esetleges angol kiválásnak. Magyarországot feltehetően nem érintené olyan súlyosan a britek kilépése, viszont rövid távú hatása lehetne Európa gazdaságára Nagy-Britannia kilépése.
Jöhet-e az esetleges kilépés után egy olyan embargó, amivel az Unió az oroszokat is büntette?
„Ez túl megy a jogi kereteken. Nem adnak az uniós jogszabályok lehetőséget ilyen fajta embargó alkalmazására, de még egyszer mondom: nem lépett ki még soha senki az Európai Unióból. Tehát nem tudjuk, hogy mi történne. Jelenlegi jogszabályi keretek között nem lehetne ilyen embargóval sújtani, de nyilván a politika mindenre képes, és az Európai Unió nagyon kreatívan tud jogszabályokat értelmezni. „
Vezetőkép: telegraph.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS