Emmanuel Macron francia államfő egy erősebb Európában függetlenebb Franciaországot ígért, és jelentős mezőgazdasági és ipari beruházásokat helyezett kilátásba újraválasztása esetén. Elnökválasztási programját az államfő nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be – több mint 300, hazai és külföldi újságíró előtt – csütörtökön, Párizs egyik elővárosában, Aubervilliers-ben. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Függetlenebb nemzetet egy erősebb Európában. A társadalmainknak a válságok és a háború visszatérését kell megélniük kontinensünkön
– fogalmazott a francia elnök a négyórás sajtótájékoztató elején. Az elnökválasztási kampányt gyakorlatilag félbeszakította az orosz–ukrán konfliktus, amelyben a francia elnök diplomáciai közvetítői szerepelt vállalt. Miközben a többi 11 elnökjelölt már korábban megkezdte a kampányát és nagygyűléseket tartott, addig az államfő – amióta március elején hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki székért – csak egyetlen nyilvános rendezvényen, egy lakossági fórumon vett részt. Eddig közzétett programja szerint Emmanuel Macron várhatóan csak egyetlen nagygyűlést fog tartani, április 2-án, Párizsban.
A jelenlegi elnök a felmérések szerint az elnökválasztás első fordulójában 30 százalékos támogatottsággal az élen végezhet, és valamennyi kihívóját legyőzheti a második fordulóban. Az újságírók kérdéseit megelőző, több mint egyórás programbeszédében – amelyben mintegy harminc intézkedést ismertetett a tervezett százból – az elnök úgy vélte, hogy Franciaországnak “történelmi döntéseket kell meghoznia a nemzetünkért és Európáért a következő hónapokban és években, annak érdekében, hogy megvédhesse magát a válságokkal szemben, jobban megóvhassa a franciákat, és hogy hazánk erősebbé váljék”.
Elnöki programjának költségét Emmanuel Macron évi 50 milliárd euróra becsülte, amely mellé évi 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért: ennek egyik felét a háztartásoknak, a másik felét pedig a vállalkozásoknak. A kiadások legnagyobb részét az államfő az oktatásra és az egészségügyre kívánja fordítani. Mindezek finanszírozását a nyugdíjkorhatár megemelésén alapuló nyugdíjreformból és a munkanélküli juttatások reformjából tervezi. Az ukrajnai háború miatt Európa példátlanul “tragikus” helyzetére hivatkozva Macron a beszéde elején hosszan beszélt a hadsereg átszervezését érintő elképzeléseiről.
A rugalmasság és az adaptációs képesség fejlesztését folytatnunk kell a hadseregünknél, különösen az újfajta konfliktusokkal szemben
– hangsúlyozta az államfő, mielőtt Franciaország mezőgazdasági, ipari és “kreatív függetlensége” érdekében jelentős állami beruházásokat ígért azért, hogy “a nemzet még függetlenebbé váljék”.
Ha összetartóbb társadalmat szeretnénk, az egyenlőtlenségek ellen a gyökereinél kell erőteljesebben felvenni a küzdelmet
– fogalmazott, kiemelve az oktatást és az egészségügyet, amelyek szerinte még mindig “túlságosan a forrásai” a társadalmi egyenlőtlenségeknek. Megerősítette azt a korábbi bejelentését, miszerint a nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni, mert “többet kell dolgoznunk”. Újraválasztása esetén Macron a menedékjogon is szigorítana. Bejelentette, hogy minden olyan menedékkérőnek el kell majd hagynia Franciaországot, akinek kérelmét elutasították az illetékes hatóságok.
Az első – a Le Figaro című lapban megjelent – elemzések szerint Macron “általánosságokat soroló politikai beszédet mondott, amelyben a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt”. Az elemzők megjegyezték: az újraválasztására készülő államfő a jobboldali és liberális választókat kívánta megszólítani. A 2017-es elnökválasztás első fordulójában rá szavazók jó része – a felmérések tanúsága szerint – továbbra is őt támogatja, de a választók egy része csalódott a baloldalról érkező államfőben, akit ellenfelei és a sajtó is előszeretettel neveznek “a gazdagok elnökének”, és úgy vélik, hogy mindenekelőtt a városokban élő elitrétegek érdekeit képviseli.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS