Magyar Bálint, az igazság bajnoka: Magyar polip

Ki tudhatna többet a maffiaállamról, mint egy volt SZDSZ-es? Akár ez a kérdés is felmerülhet az emberben, ha Magyar Bálint új “tanulmánykötetére” gondol. A volt szabad demokrata politikus Magyar polip címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, amely a Népszabadság szerint az eddigi „legátfogóbb összegzése Orbán Viktor rendszerének, s mindannak, ami abból következik”. A szerzővel a napilap készített interjút. „A maffiaállamban nincs szükség véres erőszakra, ezt helyettesíti az állam – mondta a Népszabadságnak a politikus. – Amikor például a Fidesz első kormányzása idején meg akarták kaparintani a BÁV-ot, s a tulajdonos nem akarta eladni, akkor egy másik érdekeltségében, a hoteljeiben a rendőrség éjszakai razziákat tartott. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy addig fognak razziázni, amíg az üzletmenetet tönkre nem teszik. Az illető eladta az államnak a BÁV-ot, amit a fogadott család körében utána privatizáltak. Ez az, amit tranzitállamosításnak hívunk. Csak azért államosítanak valamit állami kényszer segítségével, hogy a magántulajdont a saját érdekrendszerbe csatornázzák át. Ez annyiban különbözik a klasszikus maffiától, hogy nem a fizikai erőszak, hanem a közhatalom eszközével élnek, amelynek része a köztársasági elnök, a parlament, az Alkotmánybíróság, az adóhivatal, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és természetesen az általuk uralt média”.

Magyar Bálint az interjúban – igaz, eléggé finoman – de önkritikát is gyakorolt. „Nem volt szükségszerű a jelenlegi rendszer kialakulása. A tanulmánykötet arról is szól, hogy mi minden vezetett idáig, például a szocialista-liberális kormányzás hibái és összeomlása nélkül ez a hatalom nem tudott volna létrejönni – fejtegette. – A fennmaradása sem szükségszerű. Ez a kormány leváltható. Néhány hónappal ezelőtt a választópolgárok több mint fele kormányváltást akart. Ugyanakkor azt a kérdést is feltették nekik, hogy vajon melyik párt nyeri meg a választásokat. Ötvenvalahány százalék szintén a Fideszt nevezte meg. Ez azt jelenti, hogy van társadalmi igény a változásra, de nincs alany, amelyik beteljesíthetné ezt az igényt. Ez a demokratikus ellenzéki erők deficitje. Képtelenek olyan formációban felállni, amelyről a kormányváltást kívánó polgárok elhiszik, hogy van esélyük a maffiakormánnyal szemben”.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: MTI