Polt Péter legfőbb ügyésznek nincs oka lemondani amiatt, hogy a felesége az MNB vezetőségében és két Pallas Alapítvány felügyelőbizottságában is jelen van – jelentette ki az érintett, hozzátéve, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően választották meg legfőbb ügyésznek, és törvényesen végzi a dolgát. Az MNB alapítványok ügyéről, a hatósági és a politikai korrupcióról, valamint a Quaestor-ügyről is beszélt a NOL.hunak adott interjúban.
Polt elmondta, hogy szigorúan ellenőrzött csapatmunka folyik az ügyészségen, és nem hiszi, hogy „bárki is úgy be tudna avatkozni egy ügybe kívülről, vagy a szervezeten belülről, hogy az ő akarata érvényesüljön a jogszabályokkal szemben”. Arra a felvetésre, hogy az MNB létre sem hozhatta volna az alapítványait, és az ügyészség miért nem lépett fel ez ellen felügyeleti jogköréből adódóan, cáfolta, hogy az ügyészségnek felügyeleti jogköre lenne bármilyen civil szervezet vagy alapítvány fölött.
Ellenőrzési jogunk van csupán (…) Miután a bíróság bejegyezte az MNB alapítványait, nincs okunk azt feltételezni, hogy ne lenne joga az MNB-nek alapítványokat létrehozni.
– mondta a legfőbb ügyész. Kiemelte, hogy az ügyészségnek akkor kell lépnie, ha az Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekményekre utaló adatokat tár elé.
A magyar ítélkezés nem szigorú
Az egyre kifinomultabb korrupció világjelenség Polt Péter szerint, a védekezés leghatékonyabb módjának viszont a megelőzést, azaz a döntési folyamatok egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét tartja. Mint mondta, a magyarországi korrupció mértékét sem lebecsülni, sem eltúlozni nem szabad. Polt szép sikernek tartja a futball-bundaügy felgöngyölítését, azonban az enyhe ítéletekről neki is az a véleménye, hogy
a hazai ítélkezési gyakorlat nem túl szigorú.
Kiemelte még az utazókat és a fuvarozókat sújtó hatósági korrupcióval szembeni eljárásokat, valamint a Vizoviczki-ügyet, mert „az egyik legveszélyesebb korrupciós jelenség, amikor az alvilág a bűnüldöző szervekbe épül be”.
A baloldali kormányok korrupciós ügyeinek elszámoltatása ugyanakkor nem egy kifejezett sikertörténet, felmentő, vagy enyhe ítéletek születtek, és még a Hagyó-féle nokiás dobozról is „kiderült”, hogy nem létezik – ehhez a legfőbb ügyész sem tudott érdemben hozzászólni, csak a jogerős ítéletek kivárására buzdított.
Hagyó Miklós nokiás doboza legendává vált, a bíróságon mégsem számított. (kép: volgyiattila.hu)
Csak titkosszolgálati eszközökkel lehet – ha hagyják
„A korrupciós ügyeket titkosszolgálati eszközök és módszerek nélkül szinte lehetetlen ma már felderíteni és bizonyítani” – állítja az interjúban Polt Péter –, ennek ellenére vannak a vádemelésig sem eljutó ügyek, mert a bíróság formai okok miatt kirekeszti a bizonyítékok közül az így szerzett adatokat. A legfőbb ügyész a célhoz kötöttség és a haladéktalanság elvének túl szigorú alkalmazásán módosítana. A célhoz kötöttség elve szerint, a rendőrök egy ügyben nyomozva hiába jutnak egy másik üggyel kapcsolatos információhoz, az nem használható fel, míg a haladéktalanságnál olykor a lehallgatást végző szerv által megteendő kötelező feljelentés hiányzik. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatait ugyanakkor minden olyan közmegbízatást ellátó hivatalos személyre kiterjesztené, akinél reális veszély a korrupció.
Quaestor-ügyben Polt Péter megvédte Ibolya Tibor fővárosi főügyész kijelentését, amelyben világszínvonalúnak és bravúrosan gyorsnak nevezte a lefolytatott nyomozást. A bíróság és az ügyészség közti vita csak a bizonyítási eljárással kapcsolatos formalitásból, kellékhiányból fakadt, és közlése szerint az ügyészség teljesíti a bíróság kérését annak ellenére, hogy egy másik ügyben az nem kifogásolta az ugyanilyen vádiratot.
forrás és kép: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS