Magyar- és Lengyelországon kívül az egész térségünket körbeagitálja a francia elnök

Emmanuel Macron megkezdte háromnapos körútját Kelet-Közép-Európában, ahol elsősorban a szociális dömping és a kihelyezett, olcsó munkaerő problémájára szeretné felhívni a figyelmet. Az Élysée-palota lakója tegnap Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia (az úgynevezett slavkovi hármas) vezetőivel találkozott, onnan pedig Romániába és Bulgáriába érkezik.

Macron már kampányában is hangsúlyt helyezett a francia munkavállalók érdekvédelmére, amit nemcsak a francia munkaerőpiac reformjával, de egyes uniós munkajogi irányelvek újragondolásával szeretne elérni. Az elnök szemét leginkább Brüsszel egy ­1996-os, úgynevezett kiküldetési irányelve csípi. A jogszabály lehetővé teszi az ­uniós tagállamokban működő cégeknek, hogy meghatározott időre egy másik tagállamba „száműzzék” a munkavállalót, aki továbbra is a kiküldő céggel marad munkaviszonyban, tehát a küldő ország társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik. Egyszerűbben: bár a dolgozót a fogadó országban is megilletik bizonyos jogok (minimális bérszint vagy munkahelyi biztonság), a munkáltató a szociális járulékokat a küldő országban fizeti. Ez egyértelműen a munkaerőpiaci verseny torzulásához vezet, főként azokban az uniós államokban, ahol az európai átlagnál magasabbak a fizetések.

Mindamellett, hogy Macron a nyugati dolgozók védelméért keres támogatást keleten, az út pikantériája, hogy a francia elnök nem érinti Magyarországot vagy Lengyelországot. Az ok rendkívül egyszerű: Macron nem szeretne az uniós értékeknek hátat fordító államokkal barátkozni, így a távolmaradásával gyakorlatilag üzen Budapestnek és Varsónak. Lengyel kormányzati források szerint Varsó hiába is próbálta magát bepréselni Macron körútjába, a franciák hajthatatlanok voltak. Ami Magyarországot illeti, az újdonsült elnök még az idén biztosan hazánkba látogat, ezt az információt nemrég Franciaország magyarországi nagykövete, Eric Fournier árulta el.

magyaridok.hu