Emmanuel Macron megkezdte háromnapos körútját Kelet-Közép-Európában, ahol elsősorban a szociális dömping és a kihelyezett, olcsó munkaerő problémájára szeretné felhívni a figyelmet. Az Élysée-palota lakója tegnap Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia (az úgynevezett slavkovi hármas) vezetőivel találkozott, onnan pedig Romániába és Bulgáriába érkezik.
Macron már kampányában is hangsúlyt helyezett a francia munkavállalók érdekvédelmére, amit nemcsak a francia munkaerőpiac reformjával, de egyes uniós munkajogi irányelvek újragondolásával szeretne elérni. Az elnök szemét leginkább Brüsszel egy 1996-os, úgynevezett kiküldetési irányelve csípi. A jogszabály lehetővé teszi az uniós tagállamokban működő cégeknek, hogy meghatározott időre egy másik tagállamba „száműzzék” a munkavállalót, aki továbbra is a kiküldő céggel marad munkaviszonyban, tehát a küldő ország társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik. Egyszerűbben: bár a dolgozót a fogadó országban is megilletik bizonyos jogok (minimális bérszint vagy munkahelyi biztonság), a munkáltató a szociális járulékokat a küldő országban fizeti. Ez egyértelműen a munkaerőpiaci verseny torzulásához vezet, főként azokban az uniós államokban, ahol az európai átlagnál magasabbak a fizetések.
Mindamellett, hogy Macron a nyugati dolgozók védelméért keres támogatást keleten, az út pikantériája, hogy a francia elnök nem érinti Magyarországot vagy Lengyelországot. Az ok rendkívül egyszerű: Macron nem szeretne az uniós értékeknek hátat fordító államokkal barátkozni, így a távolmaradásával gyakorlatilag üzen Budapestnek és Varsónak. Lengyel kormányzati források szerint Varsó hiába is próbálta magát bepréselni Macron körútjába, a franciák hajthatatlanok voltak. Ami Magyarországot illeti, az újdonsült elnök még az idén biztosan hazánkba látogat, ezt az információt nemrég Franciaország magyarországi nagykövete, Eric Fournier árulta el.
magyaridok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS