A gazdaság újraindulása, a második negyedévi magas GDP-emelkedés nem eredményezett számottevő értéknövekedést a kereskedelmi ingatlanok piacán – mondta csütörtökön Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője a jegybank legújabb jelentését ismertető online sajtótájékoztatón.
Az MNB októberi kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a gazdaság újraindulásának kedvező hatása csak részben érvényesült a kereskedelmi ingatlanok piacán. Az újabb járványhullámok, a tartósan visszaeső külföldi turizmus, az otthoni munka és az e-kereskedelem továbbra is kedvezőtlenül hat a keresletre. A kereskedelmiingatlan-befektetési piac hatszázmillió eurós forgalmat ért el az első hat hónapban, ami 15 százalékos növekedés a 2020. első félévihez képest. A forgalom ugyanakkor elmarad a 2016–2019-es szintektől, jelentős mennyiségű tőke keres befektetési célt, ez szinten tarthatja a tranzakciók volumenét – jelezte Nagy Tamás.
A forgalom jelentős részét (58 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta, 78 százaléka pedig belföldi befektetőkhöz kötődött. A járvány előtti, 2019-es szintekhez képest az irodák iránti kereslet 40 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően az irodapiac kihasználatlansági rátája tovább fog emelkedni, szeptember végén 9,1 százalék volt. Ugyanakkor Nagy Tamás szerint ez nem tekinthető kockázatosnak. Az év első félében a budapesti irodapiacon 0,7 százalékponttal 9,8 százalékra, az ipar-logisztikai piacon pedig kettő százalékponttal négy százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta. Míg az irodapiacon a mutató emelkedésének fő oka a lecsökkent kereslet, addig az ipar-logisztika szegmensben főként a bővülő kínálat. A kiskereskedelmi szegmensben a fogyasztás és látogatottság élénkülésével a kihasználatlansági mutató stagnált – ismertette.
Kitért arra, hogy az elmúlt években a leginkább fejlesztett budapesti piacon a zöld irodaterületek aránya meghaladja a hatvan százalékot, a bérleti díjai 4–12 százalékkal, tranzakciós díjai pedig húsz százalékkal magasabbak a hasonló, nem minősített irodaházakéhoz képest. Megjegyezte, hogy a zöld minősítések legalacsonyabb és legmagasabb fokozatai között jelentős különbségek vannak és állandó vita tárgyát képezi, hogy melyik minősítési fokozattól tekinthető valóban zöldnek egy épület, illetve pontosan mi a zöld épület definíciója. Az ipar-logisztikai szegmensben bővül a kínálat, magas a fejlesztési aktivitás, ami hatással lehet a bérleti díjakra. Közölte: a hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleinek állománya 2021. június végére 18 százalékkal nőtt éves összevetésben. 2021 első fél évében a hitelintézetek 22 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban, miközben a forinthitelek projekthitel-állományon belüli aránya az NHP Hajrá hatására korábban nem látott szintre, 21 százalékra emelkedett. A bankok az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein érdemben nem változtattak az első félévben, amivel párhuzamosan emelkedő hitelkeresletre számítanak.
A meghosszabbított moratóriumra leginkább a szállodák finanszírozására nyújtott projekthitelek lesznek jogosultak, a szállodavásárlásra nyújtott hitelállomány nyolcvan százaléka volt moratóriumban – mondta. A kockázatosabb szálloda és kiskereskedelmi szegmenshez kapcsolódó, moratóriumban lévő projekthitel-állomány 270 milliárd forintot tesz ki, ugyanakkor e hitelek között magasabb a további moratóriumra jogosult szerződések aránya. A kereskedelmiingatlan-piacról eredő potenciális kockázatokat a bankrendszer képes lesz kezelni, tőkeellátottsága megfelelő szintű – mutatott rá Nagy Tamás.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS