Mint ismeretes, Magyar Péter október 23-án a Széna téren tartott egy beszédet – amiben sikerült (a közmédiás szerepléséhez hasonlóan) szinte kizárólag vitatható vagy egyenesen hamis állításokat megfogalmaznia Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Most épp a Transzparens Újságírásért Alapítvány tette helyre a tiszás politikust, mivel annak az állításait az ellenzéki sajtó kritika nélkül vette át.
1. Magyarország NEM a legszegényebb ország az EU-ban
Magyar Péter a beszédében kiemelte, hogy „húsz év alatt Orbán és Gyurcsány éltanulóból a legszegényebb és legkorruptabb országgá tették Magyarországot az Európai Unióban”. Ezzel szemben a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján „nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa. A sajtót is körbejáró fogyasztásösszesítésről szóló adat ugyanis megtévesztő képet mutat az ország helyzetéről. A fogyasztásösszesítés ugyanis nem veszi figyelembe az ország GDP-adatait, ahogyan a foglalkoztatottságot és a szegénységi adatokat sem. Ezért a megannyi helyen feltüntetett adat önmagában csak korlátozottan értelmezhető, és csúsztatásnak minősül az ebből való bárminemű következtetés is. A szegénység kérdése ugyanis sokkal összetettebb annál, egyetlen mutatót vizsgálva nem kaphatunk pontos és releváns információkat.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezt erősítette meg: Magyarországon a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Tehát a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják, „ezért is vezethet fals információra, ha csupán a fogyasztási mutatókat vizsgáljuk egy ilyen kérdésben.”
„Ha pedig további gazdasági mutatókat is megvizsgálunk, mint például a GDP vagy az egy főre vetített GDP elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik esetben sem sereghajtó az EU-ban” – jegyezték meg.
2. Nem bizonyított, hogy Magyarország lenne a legkorruptabb ország az EU-ban
„A Transparency International évről évre közzéteszi a Korrupció Érzékelési Indexet, amely alapján a magyar média egyes szereplői tévesen azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország az EU legkorruptabb országa. Pedig ez a kutatás nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy a lakosok mennyire érzik a korrupciót. A Transparency saját honlapján úgy ír az indexről:
»A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít.«”
Az alapítvány feltette a nagy kérdést: „tehát módszertanát tekintve is megkérdőjelezhető az eredmény, hiszen kik a »független és elismert intézetek«? De ha még el is fogadnánk a módszertant, az eredmény akkor sem azt mutatja meg, hogy valójában mekkora a korrupció, hanem azt, hogy a lakosok saját bevallás alapján mennyire gondolják elterjedtnek a korrupciót az adott országban.”
3. Nem igaz, hogy „Orbánék ázsiai migránsok tízezreit telepítik be vidéki városokba és falvakba”
Magyar Péter migránsbetelepítéssel is riogatott a beszédében, szerinte ugyanis „Orbánék ázsiai migránsok tízezreit telepítik be vidéki városokba és falvakba”. A valóság itt is más: „Habár a kormány valóban megnyitotta az ajtót ázsiai munkavállalók előtt a munkaerőhiány kezelése érdekében, különösen olyan országokból, mint Vietnám, ezek a munkavállalók engedélyezett keretek között érkeznek, és gyakran vendégmunkásokként dolgoznak Magyarországon, elsősorban ipari szektorokban.
Azonban nem az történik, hogy a kormány »tízezrével« telepítene le migránsokat vidéki területeken, mint ahogyan az állítás sugallja. Az ázsiai munkások többsége átmeneti jelleggel van jelen, és az ország munkaerőpiaci igényeit szolgálja.”
4. A magyar gazdaság se stagnál
A Telex azt az állítását közölte a Tisza Párt vezetőjének, amelyben azt fejti ki, hogy „stagnál a gazdaság, zuhan az ipari termelés és folyamatosan nő az államadósság”. A Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtéséből viszont kiderül, hogy
2024 második negyedévében 1,3%-kal múlta felül a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet.
Ezzel a magyar GDP növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik és a 8. legjobb helyet érte el az Európai Unión belül.
5. Az államadósságról se sikerült igazat mondania Magyar Péternek
Az államadósság növekedéséről szóló állítás sem felel meg teljes mértékben az igazságnak. Ugyanis 2020-ban Magyarország államadóssága 80,1%-os volt a KSH adatai szerint. 2021-re ez a szám már 76,8% volt, 2022-re 73,9%, 2023-ra pedig 73,5%, tehát az utóbbi négy teljes, befejezett évet tekintve folyamatosan csökkent Magyarország GDP arányos államadóssága.
Forrás: Transzparens Újságírásért; Fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS