Magyar recept: döglött lóból parasztkolbász

Az igazi lóhús-botrányt nem külföldön, hanem itthon kell keresni, állította egy Zala megyei lókereskedő az ATV Szabad Szemmel című műsorában. Beszélt hamisított ló útlevelekről, megvesztegetett állatorvosokról és „disznóvá vált” lovakról.

Megdöbbentő dolgokat állít az a 17 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Zala megyei állatkereskedő, aki önmagát sem kímélve fedte fel az élelmiszergyártás sötét oldalát. Az ATV Szabad szemmel című műsorában elmondta, hogy vágásra tenyésztett lovakat vitt olaszországi vágóhidakra, ám évek óta hamis papírokkal dolgozott. Ennek az az oka, hogy az Európai Unióban kötelező lóútlevelek kiadása annyira lassú Magyarországon, hogy a szabályok betartásával képtelen lett volna határidőre szállítani.

Mint mondja, lovanként ötezer forintot kellett adnia az illetékes állatorvosnak, hogy elnézze, ha a lovakat nem megfelelő papírokkal szállították külföldre. A kereskedő bevallotta: több mint kilenc millió forint kenőpénzt fizetett ki e célra 2005 és 2012 között, vagyis hét év alatt legalább 1800 lovat vitt hamis papírokkal Olaszországba. Tavaly év végén azonban elege lett az üzletét lefölöző, korrupt rendszerből, és feljelentette az őt sarcoló hatósági állatorvost.

Mindeközben a lóhús legnagyobb felvevő piaca, Olaszország, a sorozatos hamisítások miatt kitiltotta vágóhídjairól a magyar lovakat. A kereskedő szerint ugyanakkor a marha- és disznó hiánnyal küzdő magyar vágóhidak szívesen fogadják a kétes eredetű, sokszor román lovakat is. Kolbásztölteléknek, és persze szigorúan feketén.

„Először egy idős lovat vittünk az egyik hazai vágóhídra. Ott lelőtték, feldolgozták, és két nap múlva parasztkolbászként a piacra került. Akkor jelezték, hogy nem fontos élő lovat behozni, jöhet elpusztult ló is” – hangzott el a műsorban, majd az is kiderült, ezt követően vittek elhullott lovat is feldolgozásra, ami két nap múlva parasztkolbászként akár Budapesten is feltűnt.  A férfi szerint a lóhús mellett Nyugat-Európából ideszállított állati szemetet is raknak húsáruk töltelékébe. Ezek összelapított bálákban jöttek: disznómirigyek, melléktermékek voltak, és a töltelékáruba kerültek. Állítása szerinte a magyar kolbászok és szalámik egy része azért van túlfűszerezve, túlpaprikázva, hogy ne lehessen se látni, se érezni, miből készültek valójában.

A teljes cikk az atv.hu-n olvasható.