A magyarok hatvan százaléka bízik az EU-ban

Hét európai ország, közöttük Magyarország lakosságának az Európai Unióval kapcsolatos elvárásait és félelmeit tárta fel a római képviselőházban kedden bemutatott olasz felmérés, amelyből kiderült, hogy a magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint az olaszok, de a migránsválságról azonos a véleményük.

A kilencvenes évek végén az olaszok 73 százaléka bízott az unióban, és ez mostanra 34 százalékra zuhant. Az EU-hoz később csatlakozott államok közül Lengyelországban 62, Magyarországon 60 százalékos a bizalomindex.

Az Európai Biztonsági Obszervatórium nevű olaszországi intézet, valamint két tekintélyes olasz közvélemény-kutató tizedik alkalommal adta ki az európai társadalmi biztonságról és bizonytalanságról készített felmérést Aggodalom és remény között ingadozó Európa – A globális bizonytalanság évtizede címmel. Az adatokat hét országban gyűjtötték: Olaszországon kívül Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, valamint Lengyelországban és Magyarországon.

Az EU alapító dokumentumának tartott Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulója előtt az olaszok 82,4 százaléka érzi úgy, hogy az európai egység továbbra is fontos cél, csak “rosszul” valósítják meg. A magyarok 78,4 százaléka válaszolta ugyanezt. Arra a kérdésre, hogy az EU-ban való maradásról szóló esetleges népszavazáson miként szavaznának, a magyarok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy kilépne, az olaszoknak pedig 39 százaléka mondta ezt.

Az olaszok és a magyarok körében a legmagasabb, 55 százalék az aránya azoknak, akik az EU-tól erőteljesebb szerepvállalást sürgetnek a migránsválság ügyében, a franciáknál 44, a lengyeleknél 43 százalék az arány. A schengeni határok ellenőrzésének helyreállítását a franciák 54, az olaszok 48 százaléka helyesli, a magyarok esetében ez az arány 23,7 százalékos, miközben 62,6 százalékuk szerint az ellenőrzést csak rendkívüli esetekben kell újra bevezetni.

A felmérés szerint a magyarok az EU legproblémásabb területének a gazdaságot (33,2 százalék), a szolgáltatások minőségét (16,8), a hatékonyságot és a korrupciót (13,7), valamint a migrációt tartják (11).

MTI