Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis elleni védekezésben

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően – mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos szerdán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

A főállatorvos kiemelte, hogy az ASP-vel fertőzött terület csökkent Heves megyében. A kereskedelmi korlátozásokról elmondta, hogy mintegy 30 országgal folynak egyeztetések arról, hogy ne az egész országra, hanem csak a fertőzött területekre érvényesítsék a beviteli tilalmat. Kifejtette, hogy a magyar sertéshús-kivitelnél nem a mennyiség jelent gondot, az ország összes kivitele a megtermelt sertéshús 40-60 százalékát teszi ki, ebből 20-30 százalék irányul az ázsiai piacokra. Ugyanakkor az értéket tekintve jelentős a különbség, a teljes kivitel 50 százalékát az ázsiai országok adták. Japán után Hongkong, illetve Kína mind mennyiségben, mind árban jó piacnak számított, ezért fontos, hogy megnyissák ezeket a piacokat, a beviteli tilalmat csak a fertőzött területre érvényesítsék – mondta.

Magyar Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a főállatorvoshoz intézett kérdésében arról érdeklődött, hogy az Európai Uniótól (EU) várható-e segítség a kártalanításban. Bognár Lajos rámutatott, az uniótól a közvetlen járványvédelmi intézkedésekhez várható támogatás a vészhelyzeti alapból: a vaddisznó test- és tetemkártalanítására 75 százalékban, míg a vizsgálatok költségére 100 százalékban igényelhető forrás. Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke, ismertetve a többségi álláspontot a jövő évi költségvetésről, elmondta, hogy az előterjesztés biztosítja az ágazat fejlődését, ezért támogatásra érdemesnek tartják. Kifejtette, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság költségvetése megfelelő stabilitást mutatott, ami jövőre is megmarad. A 2019. évi költségvetési tervezet a szaktárca részére 205,99 milliárd forintot irányoz elő, ami 2,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az idén rendelkezésre álló összeg. A különbség hátterében olyan tevékenységi átcsoportosítások állnak, mint például a hulladékkezelés, amely másik minisztériumhoz került, illetve a vidékfejlesztés újra az Agrárminisztérium alá tartozik – ismertette.

Hohn Krisztina (LMP) felszólalásban elmondta, a jövő évi agrárbüdzsében nagy szemléletbeli változások nem láthatók az idei év költségvetéshez képest. “A kevesek kezére játszott termőföldek és agrártámogatások politikája fog tovább folytatódni, ami az egyéni gazdaságok gyorsuló ütemű leépüléséhez és a kis települések ellehetetlenítéséhez vezetett az elmúlt években is” – tette hozzá. Font Sándor erre reagálva elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság adatai szerint három éve volt olyan, amikor időjárási okok miatt nem sikerült azt a dinamikus bővülést elérni, amire a tendenciák alapján számítottak. Hangsúlyozta, hogy mindez azon költségvetés alapján történt, amelyet az ellenzék minden évben úgy kritizált, hogy az a magyar mezőgazdaság és a vidéken élő társadalom teljes pusztulásához fog vezetni.

A költségvetési törvényjavaslat módosítására az ellenzéki képviselők 28 indítványt nyújtottak be, amelyek közül a kormány és a mezőgazdasági bizottság egyet sem támogatott. A harmadik napirendi pontról, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatról az ülésen nem vitáztak.

MTI; Vezető kép: szon.hu