Magyarország kiléphet az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából

Ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: utasítást kapott a kormánytól, hogy február 5-én, amikor megjelenik a csomag első tervezete, vizsgálja meg azt, és ha az olyan migrációpárti lesz, mint az alapjául szolgáló deklaráció és ENSZ-főtitkári nyilatkozat, indítsa el az ország kilépését a tárgyalásokból. Hangsúlyozta: a 2016-ban elfogadott deklaráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozatnak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfogadni a csomagot, de még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt. Szijjártó Péter kifejtette: a New York-i deklaráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le.

Magyarország szerint viszont a migráció nem pozitív folyamat és nem megállíthatatlan, hanem komoly biztonsági kockázatokat jelent és megállítható

– mutatott rá. Közölte: a deklaráció és a nyilatkozat a migrációs lehetőségek kiszélesítéséről beszél, azonban ehelyett és a migráció ösztönzése helyett annak megállításáról kellene beszélni.

A deklaráció és a főtitkári nyilatkozat azt az irányvonalat követi, hogy lazítani kell az adminisztrációs feltételeket a migránsok befogadásához, ami újabb ösztönző faktort jelent azoknak, akik gondolkodnak, hogy útra keljenek, továbbá mindez a nemzeti migrációs politikák feloldását is célozza

– magyarázta. A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi ki, hogy a migrációban nem érintett országokban is programok induljanak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkítése helyett még súlyosabbá teszi a kihívást. Hangoztatta: a deklaráció a határsértések kriminalizálásának visszaszorítását is célként jelöli meg, holott az igenis bűncselekmény, és az államiság egyik legfontosabb szempontja a határ megvédésének képessége, ez a szuverenitás egy jelentős eleme.

A deklaráció továbbá alapvető emberi jogként akarja beállítani a jogot a migrációhoz, valamint el akarja mosni a legális és illegális migráció közti különbségeket, ami elfogadhatatlan

– fogalmazott. A tárcavezető kitért rá: mindemellett sem a deklaráció, sem a főtitkári nyilatkozat nem beszél a kiváltó okok kezeléséről, pedig ez kulcsfontosságú a határvédelem mellett, és nem beszélnek a visszafogadási kötelezettségről sem. Szijjártó Péter egy a Soros-tervre vonatkozó kérdésre elmondta: van egy ilyen világos koncepció, és az ENSZ-főtitkárnak a napokban tett nyilatkozatával összevetve látszik a párhuzam. Arra a felvetésre, hogy ha Magyarország kilép a tárgyalásokból, azzal nem vehet részt majd a szavazáson sem, a külügyminiszter kifejtette: ha egy ország kilép a tárgyalássorozatból, annak minden eleméből kilép. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy ha egy tárgyalási folyamat megindulása előtt kihirdették a végeredményt, kinek milyen illúziója lehet a szavazással kapcsolatban? Azt is mondta: nincs döntés, amely korlátozná a tranzitzónákba belépők számát, csak egy dolog szab határt a számuknak, és ez a kapacitás, mert minden kérelmet alaposan meg kell vizsgálni.

Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bécsben az osztrák családtámogatások rendszerében tervezett változásokról is tárgyalt az osztrák kancellárral, elmondta: ez európai kérdés, és jogos Magyarország elvárása minden uniós tagállam felé, hogy fair módon járjanak el, az európai szabályoknak megfelelően.

Tisztességtelen a magyarokkal szemben, hogy ha egy másik országban dolgoznak és befizetik ugyanazokat a járulékokat, amit az adott ország állampolgárai befizetnek, nem ugyanazt kapják

– közölte. Mint mondta, az Európai Bizottság megvizsgálja a kérdést, és ha az uniós testület egyenlő mércével mér, nem hozhat más döntést, mint hogy ez ellentétes az európai joggal. A magyar munkavállalók kérdése a kormány szívügye, kötelességük fellépni és harcolni, és ez esetben is ezt fogják tenni – jelentette ki.

Forrás: MTI; fotó: MTI