Az évtizedeken átívelő magyarellenesség, a magyarok sorozatos bántalmazása nem nagyon lépte át az Európa Tanács ingerküszöbét Szerbiával kapcsolatban, azonban most, hogy Szerbia egyre inkább próbál védekezni a tömeges migráció ellen, hirtelen aggódni kezdtek az ottani emberjogi helyzetért. Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) kedden nyilvánosságra hozott jelentésében a futballszurkolók rasszizmusa, a romákat, valamint az LGBT közösségeket érő erőszak miatt bírálta az országot.
A strasbourgi jelentés szerint annak ellenére, hogy egyre több diszkriminációt tiltó törvény születik, valamint számos lépés történt a háborús múlttal való szembenézés, illetve a romák helyzetének javítása érdekében, Szerbiának még sokat kell tennie azért, hogy visszaszorítsa a közbeszédben egyre gyakrabban megjelenő gyűlöletbeszédet és a rasszizmust, megvédje a roma és az LGBT közösséget, valamint felgyorsítsa a háborús bűnök kivizsgálását.
Az ECRI pozitívumként említette, hogy egyre több az albán kisebbség köreiből kikerülő rendőr, hogy előrelépés történt az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát lehetővé tevő törvények terén, valamint számos eddig dokumentumok nélkül élő roma kapott személyi igazolványt, és több program is indult a romák iskoláztatása érdekében. Ugyanakkor a felmérések szerint a roma gyerekek csupán hat százaléka jár óvodába, és a gyerekeknek csak a 46 százalék végzi el az általános iskolát, a közszféra vezető pozícióiban pedig egyetlen roma származású tisztségviselő sincs – közölte a testület.
A szakértői bizottság elégedettségének adott hangot, hogy a szerbiai közszolgálati televízió elismerte: a kilencvenes években propagandacélokat szolgált. A szerb parlament és az elnök viszont bocsánatot kért ugyan az 1995-ös srebrenicai mészárlásért – amikor a boszniai szerb csapatok mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg –, mindazonáltal az ECRI azt is megállapította, a szerb vezetés még mindig nem ismerte el, hogy Srebrenicában népirtás történt, holott ezt több bíróság és nemzetközi törvényszék is kimondta. Szerbiában a háborús bűnösök bíróság elé állítása is nagyon lassan halad. A népirtás elismerésére, valamint az átlátható nyomozásokra és vizsgálatokra pedig a szervezet szerint azért van szükség, hogy a különböző nemzetiségek tagjainak ne kelljen félelemben élniük és újabb támadásoktól tartaniuk – áll az ECRI jelentésében.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS