Aki meg akarja haladni az ideológiai vitákat, az a status quo-t képviseli; kilúgozza a magyar politikából nemzetünk történelmét – többek között ezeket hányta a Jobbik elnökének szemére Ungár Péter vasárnapi blogbejegyzésében. Az LMP elnökségi tagja kőkeményen kiosztotta Vonát politikai pálfordulása kapcsán is; szerinte „az eredetileg szélsőjobboldali pártelnök, aki politikáját különböző csoportok nemzetből való kirekesztésével és a materiális-gazdasági különbségek etnicizálásával alapozta meg, megmosolyogtató módon próbálja most elkerülni, hogy szembekerüljön korábbi állításaival.
Miközben a DK és az MSZP hetek óta egymást gyalulja, az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter a Reflektor blogban szedte ízekre a Jobbik elnökének a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkét. Az LMP-s politikus Vona Gábor, a posztideológia legújabb éllovasa című írásában nem finomkodott a rivális ellenzéki párt vezetőjével. Nézzük Ungár írásának legcsípősebb részeit:
- Aki meg akarja haladni az ideológiai vitákat, az a status quo-t képviseli. Aki le akarja zárni a huszadik század vagy a rendszerváltoztatás nagy vitáit úgy, hogy nem jelöli ki, melyik oldalnak lett igaza, az biztos, hogy nem fogja felfedezni, hol húzódnak azok a törésvonalak, amik a ma és holnap kihívásaira aktuális válaszokat nyújtanak.
- (Vona) Célja, hogy elavulttá nyilvánítsa azokat a vitákat, amik szemmel láthatóan egyáltalán nem váltak még okafogyottakká, hiszen máshol is ezek azok a törésvonalak, amelyek kettéosztják a politika térfelét.
- úgy tekint a nép illetve a nemzet fogalmakra, mint ha nemzetünk sorsa kizárólag a magyar politikai elit különböző döntéseinek eredményeként alakult volna úgy, ahogy alakult, mintha Magyarország sziget lenne, nem pedig egy olyan ország, mely egy világrendszer, egy nagy gazdasági egység része. Ha ezt az alapvető tényt figyelembe venné, tudná, hogy a világrendszerben betöltött helyzetünk milyen jelentősen korlátozza a politikai döntéshozók cselekvési szabadságát.
- De még ennél is érthetetlenebb, ha egy az állam irányítására törekvő politikus, úgy beszél népről és nemzetről, hogy nem tér ki arra, nép és nemzet milyen viszonyban van az állammal. A nemzetállam szerepe ugyanis nemcsak egy a jelenleg is folyó fontos viták közül, hanem az egyik legalapvetőbb vita napjainkban.
- A felszíni ellentétpárok sekélyes bevásárlólistája után elérkezik az aforizma-mélységű szerencsesütikben olvasható politikai programokig, amikor ezt írja: „Ha sikeres XXI. századot szeretnénk magunknak, akkor a modern magyar identitásban össze kell fonódnia a néphez és a nemzethez tartozásnak.” – idézi Vona cikkét Ungár, aki szerint mindez „tartalmatlan politikai szépelgés”.
- Magas labda lenne abba belemenni, hogy az eredetileg szélsőjobboldali pártelnök, aki politikáját különböző csoportoknak a nemzetből való kirekesztésével és a materiális-gazdasági különbségek etnicizálásával alapozta meg, milyen megmosolyogtató módon próbálja most elkerülni, hogy szembekerüljön korábbi állításaival.
- A Jobbik elnöke a magyar politikai centrumot úgy kívánja megtalálni, hogy kilúgozza a magyar politikából nemzetünk történelmét, a vele kapcsolatos érdemi vitákat. A politikai vitákat nem csak úgy haladhatjuk meg, hogy értelmetlennek nyilvánítjuk őket, hanem úgy, hogy mindaddig vívjuk őket, amíg az egyik oldalnak igaza lesz.
- Vona Gábor írása elszomorító azoknak, akik vérbő vitát szeretnének a nemzetállamról. A Jobbik elnöke nem ad diagnózist, nem ad megoldási javaslatokat. Egy valamit tesz hozzá a szerző a magyar közélethez: a mostanában divatos posztideológia egy újabb megnyilvánulását.
Vona Gábor MN-es írásáról egyébként Boris Vian is keresetlen szavakkal értekezett a Tutiblogon.
Vezető képünkön Ungár Péter látható; Fotó: Origo.hu/Mudra László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS