Már megint nem lett Magyarországon diktatúra

És akkor Szijjártó Péter lépett az aréna közepébe, hogy meglengesse a vörös posztót és bemelegítse az amúgy is felhevült ellenzéki csapatot. Mesélt nekik a járványkezelési eredményekről és hangsúlyozta, hogy a kormány kevesebb, mint 90 nap után visszaadja az ellenzékiek által örökkétartónak vizionált rendkívüli felhatalmazását. A mutatvány nem maradt hatás nélkül, nagy akarás kerekedett az ellenzéki harmadban, de több kulcsember formán kívül volt, így inkább a kormányoldalról láttunk emlékezetes teljesítményeket.

A külügyminiszter szerint a járvány megmutatta, hogy stratégiai ágazatokban nem lehetünk kiszolgáltatottak és arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy az Európai Unió folyamatosan bírálja Kínát, ehhez képest az európai országok vérre menő küzdelmet folytattak Kínában a védekezőeszközökért a járvány idején. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország rengeteg eszközt szerzett be, miközben kiépítette a hazai gyártókapacitásokat is, mert csak akkor lehet felelősséggel végig vinni a korlátozások feloldását, ha készen tartjuk az egészségügyi kapacitásainkat egy esetleges második hullám legrosszabb forgatókönyvére is. A járvány okozta gazdasági válsággal kapcsolatban leszögezte, hogy a kormány nem fogja a spekulánsok kezére adni az országot, akik már látják a szabad prédává váló nemzetgazdaságokat, és jönnek a jobbnál-jobb ötleteikkel az eladósításra. Miközben világszerte gazdasági visszaesésről jönnek a hírek, Magyarországon több, mint 30 iparágban 806 vállalat összesen 377 milliárd forint értékű beruházást hajt végre az elkövetkező hónapokban – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezek több, mint 140 ezer munkahely megőrzését biztosítják. A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy éppen a mai napon nyílt meg egy újabb, 25 milliárd forintos keretösszegű pályázat magyar vállalatok számára a határon túli beruházásokra. Mindezt pedig szavai szerint durva ellenzéki támadások közepette sikerült elérni:

Hazugságok, sunyi nácizás, hamis videó, volt itt minden

– mondta, megemlítve, hogy örök érvényűnek hazudták a rendkívüli jogrendet, de kevesebb, mint 90 nap után megszűnik, és azt hazudták, hogy nem működik a parlament, de mindvégig működött. A külügyminiszter szerint kellene, hogy legyen egy határ, ám nem olyan naiv, hogy bocsánatkérést várjon a hazugságokért az ellenzéktől, ezért a választókra bízza a döntést.

Régi hazugságok, régi értetlenség és Soros György iránti elkötelezettség

Arató Gergelyt érte az a szerencse, hogy ő mondhatta el elsőként- így az ismétlés terhe nélkül- az ellenzéki szöveget. Ő pénzügyi elszámolást követelt a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzéseivel kapcsolatban. Emellett furcsa kérdéseket is feltett. Azt tudakolta, hogyan kerülhettek ezek az eszközök közé lélegeztetésre alkalmatlan gépek, holott egy hónapja tudható, hogy sok esetben éppen az ellenzéki propaganda által felkapott, non-invazív lélegeztetőgépek megfelelőbbek a kezelésre. Azt is megkérdezte, miként kerülhettek a maszkok közé használhatatlanok, habár ennek a kérdésnek sokkal inkább az ezeket ide küldő Európai Bizottságnál lenne a helye. A DK politikusa azt is kijelentette, hogy a kormány csak a nagyvállalkozókat és multikat támogatja, nem az életükért küzdő kisvállalkozásokat és a munkájukat elvesztő embereket. Kényszeresen megvédte Soros Györgyöt is, noha a spekuláns neve el sem hangzott Szijjártó beszédében, majd arról is bizonyságot tett, hogy még mindig nem értik, miért kellett korlátlan időre adni a felhatalmazást.

Arató Gergely (DK) elsőzte a mai napot, így ő csillogta a legnagyobbat az ellenzékből. Ez rá is nyomta a bélyegét a baloldal mai teljesítményére. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Brenner Koloman a „néppárti” Jobbik nevében szólalt fel, amivel azonnal derűs sikert aratott a kormánypárti szektorban, majd a gyógyszerészeknek is követelte az egyszeri, 500 ezer forintos juttatást, és a digitális oktatáshoz való hozzáférést bírálta. Elismerve, hogy nem volt könnyű helyzetben, hiszen Arató Gergely nagyjából mindent felsorolt, mégiscsak Brenner ellen szól, hogy már az ellenzéki üteg második ágyújaként ismétlésbe fulladt. Ő is megérezhette ennek kínosságát, és úgy próbált rajta felülemelkedni, hogy szorgalmazta az Európai Unió Magyarország fölötti jogállamisági ellenőrzését.

Szokás szerint csak az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt volt képes az ellenzéki padsorokból normális hangnemet megütni. Ő támogatta a kárpátaljai magyarokat elnyomó Ukrajna NATO-csatlakozásának blokkolását, és a Beneš-dekrétumok ügyének megoldását sürgette. Másrészt viszont úgy látja, a kormány gazdasági intézkedései nem az önellátás felé mutatnak, és a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjét alátámasztó dokumentumokat kért.

Tóth Bertalan az esélytelenek nyugalmával, Tordai formán kívül

Nagyot ment Tóth Bertalan, akire talán már hat az esélytelenek nyugalma. Az MSZP frakcióvezetője a kormány járványkezelését bírálta, miközben ő maga azzal kezdte a felszólalását, hogy a járvány Kelet-Közép-Európában kevésbé robbant be, mint nyugaton. Hogy mégse kelljen ezt eredményként elismernie, Istennek adott érte hálát, ami igen csak pikáns egy szocialistától, akinek hivatalból ateistának kellene lennie, ha komolyan veszi a pártját és a meggyőződését. Tóth aztán felrótta még a kormánynak, hogy a járvány alatt megszüntették az egészségügyi alap- és szakellátást, súlyos betegeket tettek ki a kórházakból, és teszt nélkül küldtek vissza embereket a kórházból – ez így együtt igazán erős volt, akár Christiane Amanpour is hazudhatta volna a CNN-en.

Tordai Bencétől is mindig lehet számítani valami jó kis flegmaságra, amit Kocsis Máté egyik kedvelt elfoglaltsága visszazárni az üvegbe. A Párbeszéd mindig elegáns képviselője gyenge formában volt: azon próbált élcelődni, hogy a 82 milliós Németország fővárosa intenzívebb légihidat tart fenn Kínával, mint a 9,8 milliós Magyarország fővárosa, majd kifejezte meggyőződését, miszerint a kormány azért biztosítja sokszorosan túl az országot védőfelszerelésekkel, mert ezen meggazdagszik valami fideszes potentát. Még a közepes beszédében is a leszállóágat mutatta, amikor Orbán Viktor fehéroroszországi látogatását diktatúrázásra használta fel. Amikor aztán bele tudta keverni a homofóbiától való rettegését is, akkor felcsillant a remény, és ezt tovább éltette azzal a statisztikájával, hogy Magyarországon több, mint 5 millió ember havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. De csupán ennyi volt a puskapora, végül nem sikerült visszajönnie a meccsbe.

Tóth Bertalan a végső eszközhöz nyúlt, hogy ő és a pártja megpróbáljon látszódni (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ahol csak lehet, keresztbe tett az ellenzék a járványügyi védekezésnek

Mielőtt Kocsis Máté reagált volna rá, még a KDNP-s Vejkey Imre fejtegette a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési keret hitelrészének veszélyeit. Mint mondta, ez újdonság, hogy nem a tagállamok külön-külön, hanem maga az EU venne fel óriási hitelt közös felelősségvállalásra, közös visszafizetésre. Ezután a Fidesz frakcióvezetője tolmácsolta meglepetését Tordai kijelentésével kapcsolatban:

Mi az, hogy Fehéroroszország Európa utolsó diktatúrája?! Hát nem mi vagyunk az? Megnyugtat, hogy már Ön sem tudja, mit beszél.

Ő magyarázta el Arató Gergelynek, hogy a koronavírus megjelenésekor a szakemberek sem tudták, meddig tarthat a járvány, ezért volt korlátlan a rendkívüli felhatalmazás.

Azt is mondtuk, hogy amint lehetséges, eltöröljük a rendkívüli jogrendet

– közölte, megnyugtatva az ettől sem megnyugvó ellenzéket, hogy ez meg is történik. Ő azonban nem volt olyan elnéző, mint Szijjártó Péter, Kocsis elvárja a bocsánatkérést az ellenzéktől, amiért Arató Gergely arra panaszkodott korábban, hogy kevés a halott, Szabó Tímea viszont azt delirálta, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben, míg Hadházy Ákos például polgári engedetlenséget akart a veszélyhelyzet közepette. Kocsis felidézte az ellenzéktől az érettségi megakadályozásának kísérletét, az egészségügyi védekezésben részt vevők alázását, az országos tisztifőorvos elleni gyalázkodást még a hitében is, végül Korózs Lajos kamuvideóját.

Szijjártó Péter a multik támogatásával vagdalkozó Aratónak úgy válaszolt, hogy pár tucatnyi embert alkalmazó magyar vállalkozásokat sorolt fel, akik pályáznak. Köztük van ráadásul Kóka János és Leisztinger Tamás is. Az már Tordai Bence felé irányult, hogy Fehérorszország tagja az EU keleti partnerségi programjának.

Lehet, hogy önök szerint ellenségeket kellene gyűjteni, és fel kellene adni a keleti nyitást, csak akkor nem biztos, hogy megérkeztek volna időben és kellő számban a védekezőeszközök

– mondta. Végül így köszönt el az ellenzéki csodacsapattól:

Önök diktatúraépítéssel riogattak, 120 napos határidőt követeltek, kaptak 90 naposat.

Orbán Balázs két lépésben mattot adott Jakab Péternek (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Jakab szerint a járvány minden halottja a kormány bűne

Aztán befutott a Jobbik hadonászó munkásökle, Jakab Péter is, aki saját egykori párttársai szerint olyan szerény képességű, hogy azt sem veszi észre, amikor külső erők bábként mozgatják. Amikor azonban ismét előadta egyetlen beszédét, a külügyminiszter már messze járt, ugyanis videókonferencián kellett részt vennie, többek között amerikai kollégájával. A mindig csupán a jelen kulcsfogalmaival behelyettesített szöveg szerint ezúttal a felhatalmazási törvény szolgálta a fideszesek meggazdagodását, és ezúttal a járvány minden következménye, így a munkanélküliség megugrása és az összes elhunyt a kormány hibája. Végezetül Jakab ismét hozott egy Orbán Viktornak szánt, köznépi Facebook-üzenetet – érdekes, és nem okvetlenül kudarcra ítélt trend lehetne, ha idővel megpróbálná egy napirend előtti felszólalásba belegyömöszölni a Jobbik összes támogatójának közösségi médiás üzenetét.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszul korábbi, alaptalannak bizonyult vádaskodásaival szembesítette Jakabot, majd a járványkezeléssel kapcsolatos számokat idézett fel neki, és felhívta a figyelmét, hogy a jövő évi költségvetés szerint minden terület több pénzből gazdálkodhat majd, mint idén, a hiány 3 százalék alatt marad, és tovább csökken az államadósság, 4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett.

Vannak politikusok, akiket azzal kéne büntetni, hogy beszédeik színvonalán éljenek

– idézte végül Lloyd George egykori brit miniszterelnököt, és Jakabnak címezve hozzátette:

Ön nagyon rosszul járna.