Egyre vállalhatatlanabb már a sajátjai körében is Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő, akinek magyarellenes kirohanásairól többször is beszámoltunk. Két olyan magyar képviselőt hívtunk fel telefonon a csapi tanácsból, akik Balogáékat erősítik, támogatásuk élvezik. Egyikük az UMDSZ tagjaként lehet benne a csapi tanácsban és koalíciós szövetségese Viktor Baloga Egységes Középpártjának, másikuk Andrij Baloga, Viktor Baloga fiának, a Munkácson Turult döntő polgármester pártjának a képviselője. Arra voltunk kíváncsiak, hogy magyar emberként, magyar politikusként mégis mit szólnak Baloga magyarokat becsmérlő kijelentéseihez, nem jelent-e problémát számukra egy olyan ember pártjának a szövetsége, aki szíve szerint az Urál túloldalára toloncolná az összes magyart. Ugyan nem kevés verejték árán, de azért elhatárolódtak az Egységes Középpárt elnökétől és mindketten úgy foglaltak állást, hogy a magyar emlékműveket, történelmi emlékeket, mint a munkácsi Turul is, őrizni kell. Kár, hogy akkor nem tartották ilyen fontosnak a magyar tudatot és jelképeket, amikor a magyar zászló használatáról kellett szavazni…
Mint ismert, a KMKSZ több politikusa persona non grata Ukrajnában; többen közülük úgy végzik politikai, kárpátaljai magyarságért folytatott munkájukat, hogy haza sem tudnak menni Kárpátaljára. A minap Viktor Baloga parlamenti képviselő, az ukrajnai Egységes Középpárt elnöke több KMKSZ-es politikust is néven nevezve azt állította, hogy hisztériát keltenek, méghozzá politikai érdekből, ezért kiáltanak ők magyarellenességet, valójában a kárpátaljai magyarok szerinte ebből semmit sem éreznek. Többek közt a KMKSZ politikusait tette felelőssé azért, hogy Magyarország megvétózta a közös uniós hitelfelvételt Ukrajna számára, ezért a megbüntetésükre is indítvánnyal állt elő. Azt javasolta, hogy ezeket a politikusokat állítsák bíróság elé oroszpártiság miatt, tehát kvázi hazaárulás vádjával fosszák meg őket ukrán állampolgárságuktól és toloncolják ki az országból.
Mindezt azzal érték el a magyar képviselők, hogy kiálltak az elvileg az Európai Unió által is megkövetelt kisebbségi jogok betartásáért, az őshonos magyar kisebbség szabad anyanyelvhasználatáért és a magyar nyelvű oktatásért, továbbá őrködtek afelett, hogy a Magyarországról magyaroknak érkező támogatásokat valóban a magyarok érdekében használják fel.
Baloga-narratíva: a magyarok kerítés mögött ugató kis korcsok, akiknek az Urál túloldalán a helye
A KMKSZ-es politikusok üldözése nem az első húzása Viktor Balogának. Több cikkben is beszámoltunk róla, hogy a munkácsi Turul ledöntése után – amelyet a fia, Andrij Baloga rendelt el és terjesztett a végrehajtó bizottság elé a tanács tagjainak tiltakozása ellenére – még a magyarokat becsmérelte és azzal riogatott, hogy Magyarországnak revizionista céljai vannak, és az oroszok segítségével területeket akar elvenni Ukrajnától. Kijelentette, hogy “mindenki feldughatja magának a tiltakozását”. Később azzal rontotta még tovább az amúgy is soha nem látott mélységben lévő ukrán–magyar kapcsolatokat, hogy a magyarokat “kerítés mögött ugató kis korcsoknak” titulálta és kijelentette, hogy a magyar múlt minden emlékét, jelképét el kell pusztítani Kárpátalján.
Magyar képviselők a Baloga-akolban? Akik még a magyar zászló szabad használatát sem szavazták meg
Mindezek fényében pikáns, hogy a magyar határhoz legközelebbi csapi járásban több olyan magyar képviselő is akad, aki Baloga pártjával szövetségben, képviselőivel koalícióban vagy épp a kisebbik Baloga pártja tagjaként ül a tanácsban. Ezek a magyar képviselők egyetlenegy alkalommal sem szólaltak meg, hogy “eddig és nem tovább”. Akkor sem álltak a sarkukra, amikor a csapi vezetés két magyar iskolát akart bezárni, az alacsony gyermeklétszámra és az online oktatás lehetőségére hivatkozva osztályokat összevonni; a magyar iskolák elleni támadást a KMKSZ-nek sikerült visszavernie.
Ugyanakkor jól mutatja a szövetség, koalíció erősségét, hogy amikor a csapi kistérségi tanácsban arról kellett szavazni, hogy használható legyen a nemzeti kisebbségek zászlaja, azaz a magyar zászló a középületeken, nem támogatták a KMKSZ frakciójának indítványát. Mivel a csapi kistérség lakosságának több mint fele mind a mai napig magyar, ez a kisebbségi jog még csak kérdés sem lehetne. Mindazok a magyar képviselők, akik nem a KMKSZ-ben ülnek – köztük az a két tanácstag, akiket most sikerült megszólaltatnunk –, nem emelték az igenek között a kezüket…
Egyszóval két ilyen különutas, a Baloga-vonalat erősítő magyar képviselőt is sikerült szóra bírnunk. Mindketten a csapi tanács tagjai, egyikük, Maha László ráadásul a csapi magyar iskola, a 2-es számú Széchenyi István Középiskola igazgatója is. Az UMDSZ képviselőjének, ifj. Malomka Sándornak pedig az édesapja is képviselő és ugyancsak iskolaigazgató.
Maha László: a háború miatt erősödik most minden, de a történelemnek nem lehet hadat üzenni
Kérdésünkre Maha László is aláhúzta: óriási a pedagógusok, tanárok felelőssége abban, hogy ezekben a nehéz időkben tartsák a lelket a diákokban és segítsék őrizni magyar identitásukat, kötődésüket.
Nagyon nehéz helyzetben van Ukrajna és Kárpátalja is. Nagyon sok magyar hozzátartozója is a fronton van. A gyermekekben is nehéz most a lelket tartani, a tanítóknak ebben nagyon nagy felelősségük van. De én úgy gondolom, hogy a mi tanítóink helytállnak. A nehéz helyzeten felülemelkedve is próbálunk kitartani a szülőhazánkban, Kárpátalján
– fogalmazott Maha László. Kíváncsi voltam, ha az igazgató úr, képviselő úr ilyen fontosnak tartja, hogy őrizze a magyar tudatot, a kárpátaljai gyerekek magyarságát is, akkor mit gondol az egyre erőteljesebben, egyre durvábban fellángoló magyarellenes megnyilvánulásokról. Maha László a háborúban látja annak az okát, hogy most talán feszültebbek az emberek.
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Ukrajnában most háború van, minden fokozottan, felfokozva érvényesül. Ezek a dolgok el kell, hogy múljanak, mert Kárpátalján, amióta világ a világ, mindig több nemzetiség élt együtt békében
– fogalmazott Maha László.
“Maga most Balogáról akar beszélgetni, mert akkor kérdezze őt”
Megkérdeztem, hogy ha valójában itt a nemzetiségek békében élnek általában egymás mellett, akkor háború idején – amiről mondjuk a magyarok tehetnek a legkevésbé – miért kell szobrokat dönteni, emléktáblákat lefestegetni.
Úgy gondolom, ez nagyon helytelen dolog. Nem kell szobrokat döntögetni, hiszen a történelemnek nem lehet hadat üzenni
– jegyezte meg Maha, és bár próbáltam visszakérdezve még konkrétabban elítéltetni a munkácsi turuldöntést, végül csak odáig jutottunk, hogy szerinte a legfontosabb az, hogy a népek békében éljenek egymás mellett.
Ne felejtsük el, hogy Maha László esetében egy olyan politikusról beszélünk, aki a munkácsi turuldöntő Andrij Baloga pártjának tagja, így nyilván a Baloga-vonalat erősíti. Ezért konkrétan megkérdeztem, hogyan tud azonosulni mindazzal a magyargyűlölettel, ami Balogából árad nap mint nap. Három-négy kör után sem volt hajlandó Viktor Baloga (pártelnökének apja) kijelentéseiről beszélgetni. Azt mondta, kérdezzük magát Viktor Balogát, véleményét pedig a témáról akként summázta, hogy Kárpátalján a magyarság itthon volt, itthon van, és itthon lesz; a magyar történelmet innen kitörölni, bármivel is próbálkoznak, nem fog sikerülni.
Az is meggyőződésem, hogy a Turul is vissza fog kerülni
– jelentette ki Maha László.
Ifj. Malomka Sándor: “Ez a csapi kistérség, ide nem érnek el a munkácsi viharok”
Próbáltuk hívni Malomka Sándort is, aki szintén iskolaigazgató, amellett, hogy tanácstag, méghozzá a Tiszaásvány nevű kistelepülésen. Mindkét Malomka, apa és fia is az UMDSZ-ben politizálnak, amely párt koalíciós szövetségben van a csapi tanácsban Viktor Baloga pártjával. Az idősebb Malomka Sándor azt kérte, egy későbbi időpontban hívjuk, azt is megmondta, mikor, de ezután már nem értük el. E-mailben elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
Elértük viszont a fiát, ifjabb Malomka Sándort. Érdekes, annak ellenére, hogy ifjabb Malomka Sándor vastagon hadköteles, éppen a határátkelőnél várakozott, amikor fogadta a hívásunkat. Megdöbbenésünkre azzal magyarázta, hogy neki sikerül, ami más hadköteles magyaroknak nem – szabadon járni anélkül, hogy a frontra vinnék –, azt mondta, gyerekkori betegsége van, többször műtötték, így alkalmatlan a katonai szolgálatra. (Bezzeg a féllábú és az agydaganatos nem az, akiket besoroztak – erről korábbi cikkünkben írtunk, de most engedjük el ezt a nüansznyi részletet.) Amint Viktor Baloga nevét és a koalíciós partnerséget kimondtam, Malomka Sándor máris igyekezett megmagyarázni, hogy Balogáék valójában csak Munkácson tényezők és ez itt a csapi kistérség, ide nem érnek el a munkácsi viharok…
“Munkácson minden az ő felügyeletük alatt áll”
Azt azonban ő sem vitatta, hogy a munkácsi Turul ledöntése akkora felháborodást keltett, ami nemcsak Csapig, de Magyarországig elért.
A felháborodás viszont nagyjából mindenhol észre lehetett venni. Senki sem említette, hogy mik a tervek a Turullal. Ahogy megszületett a döntés, már végre is hajtották a leemelést. Ráadásul mindezt úgy, hogy a tanács tagjainak a többsége tiltakozott ez ellen
– idézte fel a turulmadárral történeteket. Úgy mégis, normális eljárás ez Ön szerint? – kérdeztem, mint a turuldöntés mögött álló Balogáékkal koalíciós szövetséget élvező politikust.
Ott minden az ő felügyelete alatt áll (mármint a Balogák, mert Andrijnak, a polgármesternek mindenki szerint az apja diktál – a szerk.). Ha azt mondja, felállni, felállnak, ha azt mondja, leülnek, leülnek ott, a tanácsban. Ez ott így működik sajnos
– fogalmazott. Malomka Sándor véleménye szerint senkit sem zavart a munkácsi várban a Turul és elég nagy is a vár, elfért volna két emlékmű is.
Ez egyértelmű provokáció volt. Azt várták, hogyan fog fellépni a magyar kisebbség. Csakhogy már senki sincs, aki fellépjen
– jegyezte meg.
Vezető kép: Facebook (Maha László)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS