Megbékélést szorgalmazott a lengyel és az ukrán elnök a közös történelem megítélésében

Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap a délkelet-lengyelországi Sahryńba látogatva a lengyel-ukrán történelmi megbékélés mellett állt ki, ugyanezt tette aznap Andrzej Duda lengyel elnök is, aki viszont Ukrajnában a volhíniai mészárlás 75. évfordulójáról emlékezett meg.

Porosenko Sahryń faluban azon ukrán nemzetiségű helyi lakosok emléke előtt tisztelgett, akik 1944 márciusában a lengyel fegyveres erők egyik akciójának estek áldozatul. Az akkor meggyilkoltak száma a történészek szerint 200 és 800 között volt. Az ukrán elnök a megemlékezésen elutasította a történelem átpolitizálását, és megerősítette: a közös múltról Ukrajna kész párbeszédet folytatni Lengyelországgal. Úgy látta: akármilyen, Kijev és Varsó közötti konfliktus gyengíti a két országot, közben mindkét nemzet a keleti veszéllyel szembesül, és a hibrid háború, amelyet a Kreml Ukrajnával szemben folytat, egész Európára kezd kiterjedni. Porosenko reményét fejezte ki, hogy Varsó ukrán vonatkozásban is módosít a náci bűnökre vonatkozó törvényen. A jogszabályban a lengyel-izraeli párbeszéd eredményeképpen június végén megváltoztatták az Izrael által kifogásolt előírásokat, bennemaradtak viszont a Kijev tiltakozását kiváltó részek, melyek a Harmadik Birodalommal kollaboráló ukrán nacionalista alakulatok – ezen belül az az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) – bűntetteit említik. Az UPA által elkövetett több, mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás 75. évfordulójáról emlékezett meg Porosenko lengyelországi útjával egy időben Andrzej Duda a nyugat-ukrajnai Olikában. A lengyel elnök ez alkalomból szintén a történelmi megbékélés mellett állt ki.

A lengyel elnök egyúttal etnikai tisztogatásnak nevezte a volhíniai tömeggyilkosságokat, és szorgalmazta, hogy Ukrajna tegye lehetővé a mészárlás összes áldozatának azonosítását. Ezzel arra utalt, hogy Kijev tavaly áprilisban leállította a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását, amely a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézetének együttműködése keretében zajlott. Porosenko e vonatkozásban vasárnap egyébként Ukrajna készségét jelezte az exhumálások folytatására, részletekre viszont nem tért ki. A volhíniai mészárlás 75. évfordulóján megemlékezéseket tartottak vasárnap Varsóban is Mateusz Morawiecki kormányfő tiszteletbeli védnökségével. A miniszterelnök ez alkalomból hangsúlyozta: a volhíniai mészárlást nem lehet relativizálni. Az 1943 februárjában kezdődő, július 11-én tetőző volhíniai mészárlás megítélése máig politikai és történészi vita tárgyát képezi Varsó és Kijev között. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus eredményének tekintik, és közös, szimetrikus felelősségről beszélnek. A volhíniai mészárlást követő lengyel válaszakcióknak mintegy 10-12 ezer ukrán esett áldozatul, Lengyelországban nagyrészt háborús bűntettnek minősítik ezeket a gyilkosságokat.