Van olyan képviselője, aki beleköpött a Dunába lőtt zsidóknak emléket állító cipőkbe, másik politikusa listázta volna a kormány és az Országgyűlés zsidó származású, esetlegesen nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tagjait. Aztán a radikális Jobbik elindult a néppártosodás útján, amit az előzmények ismeretében sokan kétkedéssel fogadtak, és fogadnak mind a mai napig. Mindenesetre 2018 tavaszára sikerült elérnie, hogy a baloldali vagy a liberális gondolkodók egyenesen arról beszélnek: ha a helyzet úgy kívánja, velük is össze kell fognia az ellenzék többi pártjának.
A párt kampányát ezzel párhuzamosan több botrány is kíséri. Ózdi polgármesterükről kiderült, hogy nem éppen a tisztelet hangján beszélt hölgy kolléganőjével, Vona Gábor és az iszlám vélt vagy valós kapcsolata pedig rendszeresen téma a sajtóban. Hosszan lehetne sorolni, milyen összefüggésekben került a Jobbik a hírekbe. Április 8-án mindenesetre eldől majd, kinek lesz igaza: Vona Gábornak, aki újrahangolta a pártot, vagy azoknak, akik emiatt kudarctól féltik a pártot.
A Jobbik szerint a Fidesz a migrációs témával „elorozta” előlük a nemzeti tematikát – mondta Galló Béla politológus az M1 Szemtől szembe című műsorában. A Jobbik néppártosodása egyértelműen ennek a következménye – vélte a szakértő. Hozzátette, a párt nem tudta ezt a dimenziót sem kihasználni, sem kitölteni. Azóta a Jobbik „középre húz”. Galló Béla szerint ezzel együtt a Jobbik a migrációs kérdésben is az ellenzék véleményéhez idomul.
Egyetértett ezzel a megfogalmazással ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, aki a műsorban hozzátette, nincs valódi témája a Jobbiknak.
Bár a balliberálisok számára még mindig túl radikális, a jobboldaliaknak inkább a balliberális irányba mozdult el a párt
– mondta. Megjegyezte, hogy kétfrontos viszolygás van a Jobbik tekintetében.
Galló Béla szerint liberális párt csekély számban van jelen Magyarországon, ám a liberális véleményformálók még mindig erőteljesen meghatározzák az ellenzéki hangulatot. Nekik a lelkiismeretükkel kell elszámolniuk, amiért azt hangoztatják, hogy a Jobbikkal össze kell fogni
– magyarázta.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az úgynevezett G-nap egyfajta fordulópont volt, amikor egy oligarcha eldöntötte, hogy keres maga számára egy pártot, amelyet támogathat, és saját céljaira használhat. Ez lett a Jobbik – szögezte le.
A megbízó viszont gyors eredményt szeretett volna elérni, ehhez szükség volt a néppártosodásra
– fűzte hozzá.
A Jobbik annak idején a 2010 előtti folyamatok ellenkezésével lépett a politikai színtérre – mondta Galló Béla. Az volt a fő üzenetük: azokkal soha – ehhez képest most már máshol tartanak. Bár nem koordinál a Jobbik, de Vona Gábor feltűnése a Spinoza-házban azt sejteti, hogy a suba alatt létrejöhet a koordináció.
Ügyesebben irányíthatta volna az ellenzék az egész kampányt, ha időben ébrednek és rádöbbennek arra, hogy a migráció egy európai sorskérdés
– mondta a politológus.
Hozzátette, egyet kellett volna érteni a kormánnyal néhány dologban és csupán a részkérdésekben vitatkozni. De az ellenzék a kezdetben tagadta a probléma létét, miközben Európában ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le. A kampány végére pedig teljesen kiszámíthatatlan, kaotikus kommunikációt követnek például a határzár lebontásának a kérdésében.
A Századvég felmérése egyértelműen kimutatta, hogy azok az ellenzéki pártok, amelyek önállóan indulnak, hosszú távon mindenképpen azzal profitálnak, ha megtartják önálló identitásukat. De az ellenzéki oldalon jelen lévő elvtelen alkuk már nem az elvekről, hanem a hatalom megszerzésének az útjáról szól – mondta.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg.
hirado.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS