Meghallgatták Kovács Bélát

 Polt Péter legfőbb ügyész meghallgatásával szeretné folytatni a kémügybe keveredett Kovács Béla mentelmi ügyének tárgyalását az Európai Parlament (EP) Jogi Bizottsága. A Jobbik EP-képviselője tegnapi brüsszeli meghallgatását követően azt mondta: nem kíván a mentelmi joga mögé bújni, továbbra is készséggel válaszol a kérdésekre. A Fidesz csodálkozik, míg a DK szerint Kovács nem győzte meg a testületet. A Jobbik tovább védelmezi a politikusát, akivel a párt illetékesei elbeszélgettek .

A nyilvánosság teljes kizárása mellett, zárt ülésen hallgatta meg Kovács Bélát tegnap az EP szakbizottsága, amely a parlament plenáris ülése elé kerülő jelentésben tesz majd javaslatot a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy megtartására. Ez volt az első eset a hosszú ideje húzódó eljárásban, hogy a jobbikos politikus megjelent a testület előtt, és válaszolt a felvetésekre.

Kovács Béla nehezményezte, hogy csak az ülés előtti napon tekinthetett bele a képviselőtársai számára már régóta hozzáférhető dokumentumokba. Azt mindenesetre igyekezett hangsúlyozni, hogy nem lepték meg a feltett kérdések. Arról egyelőre semmi hír nem szivárgott ki, hogy az ülésen milyen információk, adatok, bizonyítékok hangzottak el.

A Nol.hu tegnap közölte, hogy Kovács Béla párttársa, Morvai Krisztina az ülésen hosszan ecsetelte, miért nem lenne jogszerű a mentelmi jog felfüggesztése. „Csodálkozom, hogy miután a Jobbik otthon már ötször kezdeményezte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, egyik képviselője az EP-ben ennek a gyökeres ellenkezőjét mondja” – ezt már Szájer József fideszes EP-képviselő mondta a jogi bizottság tagja a meghallgatás után.

A sajtónak nyilatkozó Niedermüller Péter szerint egyhamar nem várható döntés Kovács Béla ügyében. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője vendégként volt jelen a teremben. “Az a benyomásom, hogy Kovács Béla nem győzte meg a bizottságot, a testület tagjai nem megosztottak az ügyében “– nyilatkozta az ülést követően. A meghallgatás után a bizottság úgy határozott, hogy a témát tárgyaló következő ülésére meghívja Polt Péter legfőbb ügyészt.

Kovács Béla mentelmi jogának megtartásáról vagy felfüggesztéséről leghamarabb júliusban dönthet az EP plenáris ülése, de szakértők szerint további halasztás is lehetséges.

A mentelmi jog felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a jobbikos politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést. A politikus az Európai Unió egyes intézményeiről adhatott ki információkat. Az új büntető törvénykönyv szerint ez a hazaárulással azonos bűncselekmény.

A Jobbik vezetői akkor azt mondták, ha szükséges, párton belül vizsgálják ki az ügyet. Vona Gábor pártelnök sérelmezte, miért nem tájékoztatták a titkosszolgálatok arról, hogy kém lehet a pártban. A radikális párt sajtótájékoztatót is tartott, ahol  Kovács Béla tagadta, hogy az oroszoknak kémkedett volna. Az EP-képviselő azt ismételgette, hogy a pártvezetés semmiféle olyan vádat, irományt, okmányt, megfogalmazott írásbeli vádat nem látott azzal kapcsolatban, amivel megpróbálják őt elmarasztalni.

Tavaly májusban a nemzetbiztonsági bizottság az üggyel összefüggésben meghallgatta Vona Gábor pártelnököt és Kovács Bélát. A testület előtt megjelentek a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői is, akik arról tájékoztatták a bizottságot, hogy Kovács Béla valóban kémkedés gyanújába keveredett. A feljelentésig bejárt út néhány részletét megosztották a bizottsággal, valamint azt is, arra kérték a legfőbb ügyészt, hogy kérje ki a jobbikos képviselő mentelmi jogát az Európai Parlamenttől. A zárt ülésen a Jobbik kivételével mindenkit meggyőztek a titkosszolgálatok. Az ülés utáni sajtótájékoztató közben Kovács Béla elhagyta a Képviselői Irodaházat, az újságírók hiába futottak utána, nem nyilatkozott, majd eltűnt a nyilvánosság elől.

Kovács Béla kapcsolatairól az Index tényfeltáró cikke világított meg részleteket. A politikus édesapja a Külügyminisztériumban dolgozott, így kerültek Japánba, majd Leningrádban és Moszkvában tanult. Felesége Szvetlana Isztosina orosz–osztrák állampolgár, aki sajtóhírek szerint korábban a KGB-nek dolgozott, pontosabban a szervezet futára volt. A nő egyébként 21 évesen elsőként egy japán férfival, Omaja Maszanorival kötött házasságot még 1975-ben. A nyolcvanas évek közepén azonban már Szvetlana Schön névre kiállított útlevéllel közlekedett. 1983-ban ugyanis férjhez ment egy osztrák férfihez, Mario Schönhöz, aki az osztrák alvilág egyik ismert figurája volt. A férfi kelet-európai hölgyekkel is névházasságokat kötött, természetesen pénzért. Amikor Szvetlana 1984-ben megkapta az osztrák állampolgárságot, rögtön elváltak. Kovács Béla 1986-ban házasodott össze Szvetlanával, majd 1988-ban Ausztriába költöztek. A házaspár 2003-ban tért vissza Magyarországra, majd két évvel később Kovács Béla belépett a Jobbikba. EP-képviselőként az Oroszország és az Európai Parlament közötti bilaterális delegáció társelnöke lett.

Sajtóhírek szerint Kovács Béla 2009 óta rendszeresen találkozott egy volt KGB-s, de ma is aktív ügynökkel, akinek az energetikai szektorról referált. A találkozókra konspiratív módon érkezett, vagyis tudta, hogy kivel beszélget. Pilisi lakásától autóval indult a helyszínekre. A találkozókat Budapesten, vagy különböző megyeszékhelyeken bonyolították. Az útvonal is olyan volt, ahogy az a nagy kémkönyvekben szerepel. Kocsiból buszra, metróra, villamosra vagy taxiba szállt, több helyszínt bejárt, mire megérkezett a találkozóra. De mivel az orosz ügynök tudta, hogy őt figyelik, piros dossziéval jelzett, ha nem tudnak beszélni, és zölddel, ha igen. A magyar szolgálatoknak külföldi hírszerzők jelentették, hogy Kovács Béla látókörbe került. Úgy tudjuk, a magyar titkosszolgálat egy éven át dolgozott az ügyön, még az utcákat is betechnikázták, vagyis hang- és képfelvétellel is rendelkeznek a szolgálatok.

Antall-kormány volt titokminisztere, Gálszécsy András korábban azt nyilatkozta: a szakszolgálatok jól végezték a munkájukat, de nem érti, miért kerülhetett ez a kémvád a nyilvánosság elé. A volt titokminiszter akkor kizárta, hogy külföldi szolgálatoknak közük lenne Kovács lebuktatásához.

Az Európai Parlament jogi bizottságának nincsen hozzáférése nyomozati anyagokhoz vagy bizonyítékokhoz, amelyek a vádat alátámasztanák. A testület tagjainak államtitkok feloldása nélkül kell döntést hozniuk. A grémium március 9-én tanácskozott először Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A vitára eredetileg február 24-én került volna sor, de akkor nem jutott rá idő, ezért a bizottság strasbourgi, rendkívüli ülésén foglalkozott az üggyel. A jogi bizottságnak nem azt kell kivizsgálnia, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás feladata. A testületnek mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján indokoltnak látják -e a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.

“Egy alapos vizsgálódáshoz, nyomozáshoz nincs meg a Jobbik infrastruktúrája, jogi-hatósági eszközrendszere, ahogyan magán-titkosszolgálatot sem tartunk fenn” – válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Mirkóczki Ádám jobbikos honatya. Hangsúlyozta, a vizsgálatok lefolytatása a hatóságok feladata. Tájékoztatott továbbá arról, hogy a Jobbik illetékes szervei, vezetői beszélgettek Kovács Bélával, ez alapján arról győződtek meg, hogy a magánéletéről korábban az Indexen megjelent súlyos állítások jó része valótlan és csúsztatásokkal átszőtt. Az ügyészség vádjainak részletei nem ismertek. 

Forrás: Napi Gazdaság Online