Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor kedden az orosz “megszállók” ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban – közölte a Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője.
A tisztségviselő ezzel megerősítette Dmitro Timcsuknak, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetőjének a Facebook közösségi portálon közzétett beszámolóját a központ elleni ostromról. A szakértő az “Információs Ellenállás” nevű csoport műveleti adataira hivatkozva közölte, hogy a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek “dolgoznak”.
A parancsnokság képviselője közölte, hogy a központot megszállták, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén. Hozzátette, hogy a támadók fegyverletételre szólították fel őket, az ukrán katonák azonban nem adják meg magukat.
Timcsuk beszámolója szerint eközben a félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukrán rakétavédelmi ezred újabb figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. A forrás szerint az ukrán egység parancsnokával tárgyalt Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök egyik tanácsadója, egy bizonyos Zserebcov és egy jelzés nélküli egyenruhát viselő férfi, aki magát őrnagynak és rohamspecialistának mondta.
A Jevpatorijától nem messze lévő Donuzlav tavon állomásozó ukrán haditengerészek helyi idő szerint kedd este tízig kaptak időt arra, hogy adják meg magukat. Ezt az Ukrajinszka Pravda hírportál hozta nyilvánosságra az ukrán hadsereghez tartozó “kompetens” forrásra hivatkozva.
A forrás szerint az orosz fekete-tengeri hadiflotta képviselői kedden felkeresték az ukrán haditengerészeti támaszpont parancsnokát, és közölték vele, hogy egysége törvényellenesen tartózkodik az Oroszországi Föderáció területén. Javasolták, hogy önként vonuljanak ki. Amennyiben viszont határidőre nem tesznek ennek eleget, “erőszakos tisztogatást” helyeztek kilátásba.
A hírportál szerint a bázison 8 ukrán hadihajó van. A katonák azt mondják, hogy Kijevből még semmilyen parancsot nem kaptak, ezért egyelőre nem tudják megmondani, hogyan cselekednek.
Előző nap a függetlenségét kikiáltó Krími Köztársaság közölte a félszigeten lévő ukrán katonákkal, hogy vagy átállnak a krími vezetés oldalára, vagy el kell hagyniuk a félszigetet.
Engedélyezték a krími ukrán katonáknak a fegyverhasználatot
Engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjainak azután, hogy egy ukrán katona életét vesztette a félszigeten – közölte kedden az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya. Az egyik őrtoronyban tartózkodó, zászlós rendfokozatú ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. A védelmi minisztérium adatai alapján az ostromban már két ukrán katona sebesült meg.
Merkel és Obama egyaránt elítéli a Krím elcsatolását
Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök egyformán ítéli meg a Krím félszigettel történteket, kedden folytatott telefonbeszélgetésükön egyetértettek abban, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása nem fér össze a nemzetközi jog előírásaival – közölte a német kormányszóvivő.
A közlemény szerint a német kancellár és az amerikai elnök egyaránt úgy véli, hogy az “úgynevezett népszavazás” a régió hovatartozásáról “ellentétes volt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal, a Krím egyoldalú függetlenségi nyilatkozata és felvétele az Oroszországi Föderációba pedig elfogadhatatlan csapás Ukrajna területi egységére”.
Ebben a helyzetben az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről helyes döntés volt “célzott intézkedéseket bevezetni egyes személyek ellen” – állapította meg Angela Merkel és Barack Obama.
Ugyanakkor mindketten változatlanul nyitottak a politikai párbeszédre, a konfliktus tárgyalásos rendezésére – áll a közleményben, amely szerint a két politikus megállapodott abban, hogy továbbra is szorosan összehangolják lépéseiket az ukrajnai válság ügyében.
A Fehér Ház elítélte a Krím orosz annektálását
A Fehér Ház kedden elítélte a Krím orosz annektálását és újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen. “Ezt az akciót – a népszavazás eredményét és az Ukrajna egy régiójának annektálására irányuló kísérletet – az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség sohasem fogja elismerni” – jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnök hivatalának szóvivője.
Carney közölte, hogy Washington ki fogja bővíteni azon orosz tisztségviselőknek a listáját, akiket amerikai vízumtilalommal és bankszámla-befagyasztással sújtottak. Az eddigi szankciókat a The Wall Street szerkesztőségi cikkében “komolytalannak” nevezte, a The Washington Post állásfoglalása pedig azt írta, hogy a büntetőintézkedések csak “ugatnak” és nem “harapnak”.
“Ha Oroszország nem változtat irányvonalát, akkor az álalunk, a barátaink és szövetségeseink által megállapított költségekbe veri majd magát szerte a világon, amelyeket általánosságban a világgazdaság fog kiróni” – hangoztatta Jay Carney.
“A költségek mindaddig növekedni fognak, amíg Oroszország nem változtat irányt” – tette hozzá.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára “konstruktív párbeszédre” sürgette a válságban érintett valamennyi felet. Ezt kedden Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője jelentette be New Yorkban.
Dujarric szerint Ban intenzívvé tette diplomáciai erőfeszítéseit és magas szinten felvette a kapcsolatot az érintett felekkel, valamint mindazokkal akik érdekeltek a válságban. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ENSZ-főtitkár, aki “növekvő aggodalommal” figyeli a legutóbbi fejleményeket, beleértve a krími népszavazást és a félsziget orosz annektálását.
A világszervezet első embere arra intette a feleket: tartózkodjanak a “meggondolatlan cselekedetektől”, és fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a válságot az ENSZ Alapokmányának a szuverenitás, a területi épség és az egység tiszteletben tartását előíró elvek alapján oldják meg. Az ENSZ Közgyűlése Ukrajna kérésére csütörtökön plenáris ülést tart.
Jacenyuk: az orosz-ukrán konfliktus átlépett a katonai fázisba
A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus – jelentette ki kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben. A miniszterelnök sürgette, hogy a konfliktus további éleződésének elkerülése végett sürgősen hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét.
Jacenyuk meglátása szerint nem lesz gyors megoldása a krími válságnak, ugyanakkor bízik abban, hogy még mindig rendezhető diplomáciai úton a konfliktus.
Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy “a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával”.
“Figyelmeztetni szeretném Putyint, hogy Oroszország politikai vezetése felelni fog minden bűncselekményért, amelyet Ukrajna területén követ el” – hangoztatta az ügyvivő elnök. Megfogalmazása szerint “ez egy veszélyes politikai játék, amely nemcsak Ukrajna elleni provokáció, hanem kísérlet a térség, Európa és az egész világ destabilizálására”.
A nap folyamán Turcsinov bejelentette, hogy a Krímben szolgáló, esküjükhöz hű ukrán katonák megkapják a harci cselekményekben résztvevők státusát, ami számukra magasabb jövedelmet, családjuknak pedig különböző kedvezményeket biztosít. Kifejezte őszinte háláját azoknak a katonáknak, akik “méltóképpen teljesítik katonai kötelezettségüket, védik Ukrajnát, a békét és egész Európa nyugalmát”.
“Az Önök bátorsága és kitartása a záloga egy véres háború elkerülésének” – hangoztatta az ideiglenes elnök, hozzátéve, hogy tudja, milyen nehéz szolgálatot teljesítenek az őket érő “agresszió és pszichológiai nyomás alatt”.
A kárpátaljai ruszinok elítélik a Krím orosz megszállását
Elítélte a Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) kedden nyilvánosságra hozott közleményében a Krím orosz csapatok általi megszállását; a szervezet síkra szállt a helyzet békés rendezése mellet, és elhatárolódott a ruszinok nevében megszólaló provokátoroktól.
Az NRRZ közleménye leszögezte: Kárpátalja ruszinjai, Ukrajna többi népéhez hasonlóan, elítélik a Krím orosz csapatok általi megszállását, és síkra szállnak a félsziget helyzetének békés úton történő rendezése mellett. A ruszin nép is átélte a szovjet megszállás és annexió tragédiáját 1944-ben, és 70 éve küzd nemzetiségként való elismeréséért – áll a nyilatkozatban.
„Ebben a tragikus órában, amikor Oroszország ukrán területeket tart megszállása alatt, biztosítjuk Ukrajna népeit a ruszinok (ukrán) államiság melletti elkötelezettségéről, emlékeztetve, hogy ruszinok tízezrei vettek részt 2004-ben és 2014-ben a Majdan-mozgalomban” – emlékeztetett az NRRZ. A szervezet megjegyezte, hogy a nyelvtörvény visszavonásának Olekszandr Turcsinov házelnök általi vétója megteremti a feltételeket a nemzetiségi konfliktus rendezéséhez.
A ruszin szervezet nyilatkozata kitért arra, hogy az utóbbi napokban a ruszin médiatérben “provokátorok nyilatkozatokat tettek közzé” a ruszinok nevében, azt állítva, hogy azok veszélyben vannak, s ezért sürgősen szükség van orosz békefenntartó csapatok behívására. Ezzel kapcsolatban az NRRZ hangsúlyozta, hogy a ruszinok legutolsó Összkárpáti Kongresszusa – a ruszin követelések kinyilvánításának egyetlen legitim szerve – elkötelezte magát a kárpátaljai ruszinok európai integrációja mellett. Az Összkárpáti Kongresszus semmilyen felhívással nem fordult Oroszországhoz, és semmilyen hatáskörét nem delegálta azoknak a provokátoroknak, akik készek „egy rongyos rubelért eladni a hazát” – áll a kárpátaljai ruszin szervezet nyilatkozatában.
Az EU nem ismeri el a Krím orosz annektálását
Nem ismeri el a Krím félsziget orosz annektálását az Európai Unió – jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Unió sem jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását – közölte Barroso és Van Rompuy.
A mindössze hét soros közleményben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői át fogják tekinteni a Ukrajnában kialakult helyzetet, és “meg fognak állapodni az egységes európai válaszról”.
Az MTI birtokába jutott az állam- és kormányfők ülésének tervezett zárónyilatkozata, amelyet a tagállamok diplomatái és a tanács vezetése szövegez. A szöveg szinte teljes egészében a csúcs eredeti témájával, az iparpolitikával, valamint a klíma- és energiastratégiával foglalkozik, a végén mindössze kétsoros megjegyzés szerepel arról, hogy az “események tükrében, az Európai Tanács áttekinti majd Európa keleti szomszédságának helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára”.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntöttek arról, hogy miután orosz részről nem történtek a konfliktus enyhítését szolgáló pozitív lépések, Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának aláásása miatt 21 orosz és krími politikus és katonai vezető ellen büntetőintézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendel el.
Az MTI által megkeresett diplomáciai források egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón megszülethet-e a döntés az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések bővítéséről.
A két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők úgy határoztak, hogy három lépcsőben helyeznek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Első lépésként azonnal felfüggesztették Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Most hétfőn döntöttek a második lépcsőnek számító célzott intézkedésekről, beutazási tilalmak elrendeléséről és vagyonbefagyasztásokról. Harmadik lépésként az állam- és kormányfők széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését vetítették előre abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé.
Prága elfogadhatatlannak tartja Moszkva eljárását
Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország eljárását Ukrajnával szemben a cseh miniszterelnök a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában kedden.
Bohuslav Sobotka kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy a nemzetközi közösség újabb büntetőintézkedéseket foganatosít Oroszország ellen. Sobotka ugyanakkor közölte: nem támogatná, ha ezek a szankciók Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen irányulnának.
A miniszterelnök közlése szerint Prága figyelemmel kíséri az ukrajnai eseményeket, de egyelőre semmiféle rendkívüli biztonsági intézkedést nem tervez.
Bohuslav Sobotka úgy vélte, hogy az EU-tagállamok kormányfőinek következő tanácskozásukon ki kell értékelniük az új helyzetet, különösen azt, mennyire hajlandó Oroszország a párbeszédre.
“Ha csütörtökön vagy pénteken nem tudunk pozitív eredményeket megállapítani, akkor feltétlenül vitára kell számítani arról, hogy Európának be kellene keményítenie Oroszországgal szemben” – jelentette ki Sobotka.
“Azon kívül, hogy az oroszok megmaradtak a Krím félszigeten és nem mentek tovább Délkelet-, illetve Kelet-Ukrajna felé, Oroszország részéről más pozitív lépést nem látok” – értékelte a helyzetet a politikus. “Úgy látom mérlegelni lehet a büntetőintézkedések bővítését” – tette hozzá. Megismételte: Prága nem támogatja az Oroszország elleni általános gazdasági szankciókat, mert azok nagyon veszélyeztetnék a csehországi munkahelyeket.
Bohuslav Sobotka szerint a jelenlegi helyzetért elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfő viseli a felelősséget.
“Nyilvánvaló, hogy Putyin elnök akarata nélkül ez az eljárás soha sem történt volna meg” – nyilatkozta a cseh kormányfő. Hozzáfűzte: ennek ellenére nem támogatja, hogy a szankciók Putyin ellen is irányuljanak.
A román külügyminisztérium nem ismeri el a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását
A román külügyminisztérium nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város orosz “annektálását”, és a nemzetközi jogot sértő, törvénytelen cselekedetnek tartja az Orosz Föderáció erre irányuló lépését – közölte kedden a román külügyminisztérium.
Ezzel Oroszország megsértette a szomszédos Ukrajna szuverenitását, területi épségét és függetlenségét, és a párbeszéd helyett a politikai, katonai, gazdasági elszigetelődést választotta – olvasható a kommünikében.
“Ma a Helsinki Egyezmény és az EBESZ Párizsi Chartája által lefektetett, egységes, demarkációs vonalak nélküli Európa megteremtésére irányuló több évtizedes együttműködés és párbeszéd eredményei semmisültek meg” – fogalmaz a román külügyminisztérium.
Bukarest szerint Oroszországnak a nemzetközileg elismert határok megváltoztatását célzó egyoldalú lépése az egész térséget destabilizálhatja, és az EU- és NATO-tag Románia szomszédságában elhúzódó konfliktusokat gerjeszthet, veszélyeztetve Európa biztonságát.
A román külügyminisztérium elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja az olyan próbálkozásokat, amelyek a krími helyzetet próbálják lemásolni Románia keleti szomszédságában, a Dnyeszter térségében – olvasható a kommünikében, arra utalva, hogy kedden a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter menti szakadár köztársaság legfelső tanácsa is kérte Oroszországtól a terület annektálását.
Bukarest “életbevágónak” tartja, hogy az Európai Unió aláírja a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt Moldovával és Grúziával, a krími válságot illetően pedig – Oroszország egyoldalú lépése ellenére – csak a Kijev és Moszkva közötti párbeszédet látja az egyetlen járható útnak.
Szakértő: Putyin beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelzi
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek.
Az elemző kiemelte: azért mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt “gyakorolt nagyon erős kritikát”. A most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását – vélekedett.
Az orosz elnök beszédében szólt arról, hogy milyen sorsot szán a Krímnek: mielőbb csatlakoznia kell az Orosz Föderációhoz. A kedden aláírt – Moszkvában államközinek nevezett – szerződést jogi lépések követik, amelyek eredményeként a terület heteken-hónapokon belül Oroszország része lesz – magyarázta.
Póti László véleménye szerint ezen már nem lehet változtatni, “befejezett tényként lehet kezelni”.
A szakértő szerint a történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben. Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét – mondta.
Póti László arról is beszélt, hogy ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor Oroszország megáll a Krím határánál. Néhány hete az orosz elnök azt is kijelentette ugyan, hogy egyáltalán nem akar területeket elvenni Ukrajnától, de a kutató szerint ezúttal hitelt lehet adni Putyin kijelentésének. Hozzátette: Oroszországnak és az orosz elitnek nem áll érdekében, hogy újabb területeket szerezzen meg Ukrajnától.
Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. Putyin beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek az “aki nincs velünk, az ellenünk van” elven alapulnak.
mti / MTI-fotó: Kárpátalján megkezdődött az önkéntesek katonai kiképzése / MTI Fotó: Nemes János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS