Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Mugabe egykori zimbabwei államfő, a leghosszabb ideig hivatalban lévő afrikai vezető, aki vaskézzel irányította saját országát harminchét éven át – közölte pénteken internetes oldalán a brit közszolgálati műsorszóró, a BBC. Családja, illetve a Twitteren Emmerson Mnangagwa hivatalban lévő elnök is megerősítette elődje halálhírét.
Mugabe volt Afrika felszabadításának és egységének a jelképe, életét a zimbabwei nép felszabadításának és jogai kiterjesztésének szentelte. Sosem merül feledésbe az, amit tett a népünk és a kontinens történelmében
– írta megemlékezésében Mnangagwa. A Reuters úgy tudja, hogy Mugabe Szingapúrban halt meg, ahol az utóbbi években többször gyógykezelték. Mnangagwa tavaly novemberben – amikor Mugabét egy szingapúri kórházba vitték – azt mondta, hogy a volt elnök már nem tud járni, nem árulta el azonban, hogy mivel kezelték. Zimbabwei kormányilletékesektől gyakran lehetett hallani, hogy szürkehályogja van, tagadták ugyanakkor a médiában megjelenő híreket arról, hogy prosztatarákban szenved.
Mugabe a leghosszabb ideig hivatalban lévő afrikai vezető volt, harminchét évig állt az ország élén. Ő volt Zimbabwe első elnöke, aki a brit gyarmati uralom megszűnése, a függetlenség kivívását követően vasmarokkal irányította az afrikai államot. Mugabét két éve, 2017 novemberében távolították el a hatalomból katonai puccsal.
Harminckilenc esztendeje Rhodesia Zimbabwe néven függetlenné vált, miután kilencven éven át brit gyarmat volt. Ian Smith miniszterelnök már 1965-ben kikiáltotta egyoldalúan a függetlenségét, amelyet London a fehér kisebbség privilégiumainak megőrzése érdekében nem ismert el. Az ország háborúba sodródott – 1972 és 1979 között legalább huszonhétezren haltak meg –, a salisbury-i – a mai Harare – hatóságok álltak szemben a fekete nacionalistákkal. A Lancaster House-i megállapodások után Robert Mugabe, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) vezetője megnyerte a választásokat és kormányfő lett. Harcostársa, Jushua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnöke lett a belügyminiszter. Robert Mugabe 1987 decemberében államfő lett, miután alkotmánymódosítással elnöki rendszert léptettek életbe. Két évvel később a két rivális mozgalom Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF) néven egyesült.
A függetlenségi háború veteránjai 2000. február 28-án elkezdték elfoglalni a fehér kisebbség tulajdonában lévő földeket; hivatalosan a gyarmati múltból örökölt egyenlőtlenségek felszámolása volt az indok. A földfoglalási mozgalom azután indult meg, hogy a zimbabweiek elutasították azt az alkotmánymódosítási tervezetet, amely kiszélesítette volna az elnök hatásköreit, és a földreform keretében lehetővé tette volna a fehérek földjeinek kártérítés nélküli kisajátítását. Mugabét 2002 márciusában újraválasztották. A megfigyelők szerint számos választási csalás történt, a kampányt pedig erőszakos események kísérték. Az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) 2008 márciusában többségbe került a parlamentben, vezetője, Morgan Tsvangirai megelőzte az államfőt az elnökválasztás első fordulójában, de a két tábor közötti erőszakos cselekmények láttán lemondott a jelöltségről, Mugabét pedig júniusban ismét megválasztották. Öt év múlva Mugabét nagy többséggel ismét újraválasztották, pártja kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ellenfele, Tsvangirai választási csalásokra hivatkozott. Néhány hónappal később, 2014. december 6-án a pártelnöki tisztségbe újraválasztott Mugabe a feleségét, Grace-t a párt befolyásos női tagozatának élére nevezte ki. Az elnök heves tisztogatásba kezdett, menesztette Joice Mujuru alelnököt, akinek a helyére szövetségesét, Emmerson Mnangagwa igazságügy-minisztert nevezte ki. Az MDC 2016. április 14-én több, mint kétezer tüntetőt hívott össze Hararében, egy évtizede az volt a legjelentősebb Mugabe-ellenes megmozdulás. Evan Mawarire lelkészt, az elnök hatalma ellen tiltakozó mozgalom egyik vezetőjét 2017. szeptember 24-én őrizetbe vették, miután közzétett egy, az üzemanyaghiányt bíráló videót. A lázadás szításának vádja alól felmentették, de továbbra is a kormány megdöntésére irányuló kísérlettel vádolták. November 6-án a sokáig az elnök lehetséges utódjának tekintett Emmerson Mnangagwa alelnököt leváltották, aki elmenekült az országból. November 13-án a hadsereg vezérkari főnöke bírálta az alelnök menesztését, és figyelmeztetett, hogy a hadsereg közbelép, ha az elnök nem fejezi be a kormánypárton belüli tisztogatást. November 15-ére virradóra a hadsereg államcsínyt hajtott végre, harckocsik vonultak fel Hararében. Mugabét családjával együtt házi őrizetbe helyezték. November 19-én a ZANU-PF vezetése megfosztotta elnöki tisztségétől Mugabét, és kizárta a pártból Grace Mugabét. A parlament ezután az elnök elmozdítását célzó alkotmányos eljárást indított. Ezt megelőzendő Mugabe november 21-én bejelentette lemondását, cserébe mentesült a felelősségre vonás alól, majd nagyvonalú nyugellátást, rezidenciát és gépkocsiflottát kapott. Az új államfő Mnangawa lett, aki 2017. november 24-én letette a hivatali esküt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS