Számos jogvédő szervezet működik az országban, amelyek közül több elvi vagy anyagi alapon kötődik Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához. Vezetőik szerint közérdekű, minden magyar állampolgár – sőt, tágabban minden ember, például a menekültek – szempontjából is fontos munkát végeznek. Az adatRADAR gyűjtése szerint ugyanakkor a liberális NGO-k társadalmi megbecsültsége alacsony, bevételeik elenyésző része származik belföldi forrásokból. A külföldi kitettségük, és az a tény, hogy minden fórumon kritizálják a magyar kormányt, sokakban felkelti a gyanút, hogy politikai érdekeket (is) szolgálnak.
Komoly felháborodást váltott ki több civil és nemzetközi szervezet részéről az a törvény, amely előírta, hogy a döntően külföldről finanszírozott egyesületeknek, alapítványoknak fel kell tüntetniük ezt a tényt a honlapjukon. A jogszabályt az Európai Unió Bíróságán meg is támadták, a testület pedig a jogszabály megváltoztatására kötelezte Magyarországot. A vitáról számos cikkben beszámoltak már, annak viszont még senki nem járt utána, mit is takar – illetve takart volna – a „külföldről finanszírozott” címke olyan szervezetek esetében, mint a Helsinki Bizottság.
Az adatRADAR három év (2018–2020) adatait összesítette, és ezek alapján elmondható: a magyar kormányt rendszeresen, kül- és belföldön egyaránt kritizáló NGO-k – a kritika politikai motivációjáról a Magyar Nemzet publikált mostanában – aligha tudnának fennmaradni, ha kizárólag belföldi forrásból kéne fedezniük a működési kiadásaikat.
Magyar Helsinki Bizottság
Az egyik legismertebb, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának bőkezű támogatását élvező liberális jogvédő csoport teljes bevétele 2018-ban 457 millió forint volt, a magyar adófizetőktől származó támogatásaik viszont ennek az összegnek csupán 1,2%-át tették ki. Ez a helyzet a következő két évben sem sokat javult: a magyaroktól 2019-ben az összbevétel 1,11%-a, 2020-ban 1,6%-a származott. Ennek akár az is lehet az oka, hogy a társadalmunk nem érzi égető szükségét a bűnözők és az illegális migránsok támogatásának, vagy nem díjazza, hogy a szervezet rendszeresen bírálja a kormány intézkedéseit – most éppen a gyermekvédelmi népszavazást, amely esetében érvénytelen voksolásra buzdít.
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
A Helsinki Bizottsággal karöltve támadja a gyermekvédelmi népszavazást az OSF által ugyancsak támogatott TASZ, amelynek korábban Juhász Péter, a mára süllyesztőbe került Együtt elnöke is tagja volt. A szervezet 2021-ben még bírósághoz is fordult a kormány népszavazási kérdései miatt, korábban pedig olyan ügyekért küzdött hangosan, mint például a könnyű drogok liberalizációja. 2018 és 2020 között összesen 731 millió forintnyi bevételt ért el, az 1%-os szja-befizetések aránya viszont ugyanezen idő alatt nem érte el a 9%-ot! Az egyesület társadalmi megbecsültsége tehát csekély, bár arányaiban meghaladja a Helsinki Bizottságét.
Ökotárs és Amnesty International (AI)
E két szervezet szintén erősen köthető Soros Györgyhöz, illetve az általa képviselt eszmékhez, semmi meglepő nincs tehát abban, hogy az AI is csatlakozott a gyermekvédelmi népszavazás bojkottjához. Az AI hároméves bevételei összesítve megközelítették a 300 millió forintot, de ebből az 1%-os befizetések alig érték el a 2%-ot. A Norvég Alap civil támogatási programja körüli vitákban főszerepet játszó Ökotárs pedig 2018 és 2020 között 475 millió forint bevételre tett szert, de ha az adófizetőkön múlik, már rég lehúzhatta volna a rolót, felajánlásaik ugyanis még az 1 százalékot sem érték el!
Összegzésként megállapíthatjuk tehát, hogy a magyar kormányt minden fórum előtt bíráló NGO-k egyike sem tudna megállni a saját lábán, ha a liberális társadalom építését célul kitűző nagy nemzetközi hálózatok és Brüsszel nem finanszírozná a működésüket.
Forrás: adatradar.hu; Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS