Mégis beszállunk az ISIS elleni harcba?

A keleti partnerség és az Európai Unió bővítésének felgyorsításáért kampányolt Szijjártó Péter az EU külügyminisztereinek informális találkozóján szombaton Rigában. A külügyminiszter Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről is tárgyalt, a misszió akár már májusban indulhat. Ehhez állítólag összejöhet a kétharmados támogatás, az Együtt ugyanis nyitott a katonai szerepvállalásra. A külügyminiszter erről kedden egyeztetne a parlamenti pártokkal, az Együtt viszont ide nem megy el.

A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta, a tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok külügyminiszterei, így a bővítés volt az ülés meghatározó témája. Szijjártó Péter szerint Európa tovább veszítene versenyképességéből, ha bezárkózna, a legjelentősebb gazdasági folyamatok ugyanis a regionális integrációk szintjén zajlanak. Mint mondta, szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal, amely a világ tíz legerősebb gazdasága közé törekszik – mondta. “Emellett előrelépést kell elérni a keleti partnerség tekintetében, hiszen az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal: a megbeszélés témája szintén a közép-európai energiaellátás volt. “Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében. Magyarország közösen dolgozik Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal azon a terven, hogy ezen az útvonalon juttassuk el Magyarországra, illetve Közép-Európába a Törökországba szállítandó orosz gázt” – mondta, és közölte, hogy a négy ország külügyminisztere április elején Budapesten tárgyal majd ezügyben.

Ezen kívül megbeszélést folytatott Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről is. Ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az IÁ ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot.

Szijjártó szerint mindkét ország elismerését fejezte ki, hogy Magyarország konzultációt kezdett katonai hozzájárulásáról. A külügyminiszter lehetségesnek tartja a 100-150 tagú magyar misszió májusi elindítását, a magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Ezért keddre egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Mint mondta, van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy “Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen”.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pár napja támadta az ellenzéki pártokat, amiért nem támogatják az IÁ elleni küzdelemben való magyar részvételt. Erre reagálva az Együtt elnöke, Szigetvári Vitkor akkor azt közölte: velük – a frakcióvezető állításával ellentétben – nem is egyeztettek, pedig nem utasítják el a nemzetközi szerepvállalást, és erről a kormánypártokkal is egyeztetnének. Rogán szégyenszemre csak a frakcióval rendelkező pártokkal egyeztetett, pedig az Együttnek két képviselője is van az Országgyűlésben – tette hozzá.

Szigetvári Viktor a párt szombati országos politikai tanácsának ülése közben tartott sajtótájékoztatón megismételte, hogy nyitottak a katonai szerepvállalása. A Szijjártó Péter által szervezett keddi informális egyeztetésen viszont nem vesznek részt, mert szerintük az Országgyűlés illetékes bizottságait tartják a megfelelő testületnek az egyeztetésre. A katonapolitikai kérdéseket meg kell vitatni, és ha megfelelőek a körülmények, akkor a párt támogatni fogja a javaslatot – mondta Szigetvári Viktor, hozzátéve: biankó csekket Szijjártó Péternek az informális egyeztetés alapján nem állítanak ki.

Nem sokkal később a Fidesz-frakció sajtóosztálya is reagált, mint írják, széleskörű nemzeti konszenzusra van szükség az Iszlám Állam elleni küzdelemben való részvételről. „A Fidesz nem rendelkezik 2/3-os többséggel, ezért valamelyik ellenzéki frakció támogatására is szükség van. A terrorizmus elleni fellépésben és az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzeti konszenzust nem lehet olyan nem létező pártra építeni, mint az Együtt, amelynek nincs parlamenti frakciója, azt sem lehet tudni, hogy kik hallgatnak a pártelnökre, ketten vagy hárman vannak-e, és ha valamelyik képviselőjük a mosdón van, már nem teremthető meg a 2/3-os többség”- olvasható a közleményben.

Forrás: MTI