Megkezdődtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai

Megkezdődtek kedden Brüsszelben Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek előreláthatólag évekig tartanak majd. A szerbiai politikusok többsége pozitívan értékelte a tárgyalások megkezdését.

A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia Ivica Dacic miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát. Magyarország nevében Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára vett részt a szerb csatlakozási tárgyalássorozat megkezdésén.

A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről. E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előre veszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és “sikerélményt szerezni” – most viszont “mielőbb túl akarnak esni a nehezén”.

A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacic pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország – amely egykor “nyugatibbnak” számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került – most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé.

A koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia és egykori tartományának viszonya a tárgyalási folyamat során is szempont. Mint Győri Enikő fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina-Belgrád párbeszéd ügye “ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött”. Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani – mondta a magyar EU-ügyi államtitkár -, hogy “bármelyik pillanatban minden megállítható legyen” a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb-koszovói viszony esetleges elmérgesedése miatt. Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát és ezért leállítsák a tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítő EU-ban minősített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát – hangsúlyozta Győri Enikő. “Azt mondtam a szerb miniszterelnöknek, hogy Isten hozta a szomszédot a tárgyalóasztalnál” – közölte. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkőnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország soha egy percig sem hagyott kételyt afelől, hogy szeretné, ha a szomszédjai annak a közösségnek lennének a részesei, amelyhez ő maga is tartozik, lassan immár tíz éve.

“Mindannyian tudjuk, hogy a magyar-szerb viszony nem volt a történelem során egyszerű kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani” – jelentette ki Győri Enikő. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, és hogy az “nem kétoldalú, hanem európai ügy”.

Schöpflin György magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő a szerb EU-csatlakozási tárgyaláskezdéssel kapcsolatban sajtóközleményben állapította meg, hogy “Szerbiát minden eddigi erőfeszítéséért dicséret illeti”. A fideszes politikus azonban sajnálatosnak tartja, hogy “ez a nap mégsem lehet egészen felhőtlen, mivel a szerb alkotmánybíróság január 16-i döntése mintha igazolná Belgrád centralizációs törekvéseit”.

A szintén fideszes EP-képviselő Gál Kinga ugyanerről azt emelte ki közleményében, hogy “a szerb alkotmánybíróság döntése alapján hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt. Ezért lényeges lesz, hogyan módosítja a szerb parlament a kérdéses jogszabályt, hogy a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje ne csökkenjen, a szerzett jogok ne sérüljenek, ez ugyanis elfogadhatatlan lenne”.

Schöpflin és Gál felhívta az Európai Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a Szerbiában megindult folyamatokat, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szerzett jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

mti / fotó: www.europa.rs