Megosztottak az egyházak a migráció és a kvótanépszavazás ügyében

Körkérdéssel fordult a történelmi egyházakhoz a Magyar Idők, hogy melyikük miként viszonyul a bevándorlási hullámhoz, illetve az ezzel kapcsolatos kvótanépszavazáshoz. Márfi Gyula katolikus érsek a részvételre és a nemmel voksolásra buzdít, evangélikus és zsidó részről a vallási vezetők az emberek egyéni döntésére hagyják a választ. A református vezetők közül senkit sem ért el a lap, de júniusban az egyház zsinati elnöke a menekültek megsegítése és integrálása mellett foglalt állást.

„Minden katolikus hívő testvéremet arra buzdítom, hogy menjen el és szavazzon nemmel, mivel nem tartom elfogadhatónak a bevándorlók parancsszóra történő széttelepítését. Ez egy embertelen, a szabad akaratot semmibe vevő ötlet, amely nem nyújt valódi megoldást a menekültválságra, ellenben további viszályt szíthat az uniós tagországok között” – mondta Márfi Gyula veszprémi érsek, aki szerint bizonytalan, hogy sikerülhet-e integrálni a nagyon erős vallási öntudatú muszlimokat Európában. Az érsek így nemcsak hazánk és az unió, de a migránsok emberi méltóságának szempontjából is szükségesnek tartja az október 2-i népszavazást, a kampány során sulykolt reklámoknak ugyanakkor – úgy véli – nem szándékolt hatásuk is lehet.

„Az evangélikusok Luther kettős birodalomról szóló tanításának jegyében megkülönböztetik a világi és a lelki kormányzást. Az előbbi a politikusok, az utóbbi az egyházi vezetők felelősségi körébe tartozik. A világi politika kompetenciájába tartozó kérdésekbe, ha csak lehet, nem kívánunk direkt beleszólni” – fejtette ki Szemerei János evangélikus püspök. Az evangélikus egyház ezért a népszavazáson való részvételre buzdít, de nem foglal állást a kérdésben, és az emberekre bízza a döntést.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke még júniusban úgy fogalmazott, hogy a menekültek megsegítése közös keresztyéni kötelességünk. Arra is kitért, hogy a gazdasági bevándorlókat élesen el kell választani az üldözöttektől, a befogadottakat pedig integrálni kell, mert a társadalom peremére szorult emberekre könnyebben vetik ki hálójukat a terroristák.

A magyarországi zsidóság megosztott a kérdésben. Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke szerint nincs jó döntés, mert „a befogadás egy előre nehezen felbecsülhető biztonsági kockázatot jelent, a be nem fogadás pedig azzal jár, hogy valamivel több, mint ezer embert megfosztunk annak a lehetőségétől, hogy itt boldoguljon, és az ország hasznára váljon”. Ő azt tanácsolja, hogy a héber Bibliában található idegenszeretetre, a zsidó hagyományra és a saját érzelmeire támaszkodva döntsön. Köves Slomó ortodox rabbi szerint humanitárius konfliktus esetén az egyházak kötelessége segíteni, ám neki is vannak aggályai: „Konkrét politikai választások esetén mint felelős egyházi vezetőnek nem ildomos direkt politikai nyilatkozatokat tenni, ezzel együtt a nyugati-európai zsidó közösségek által megtapasztalt keserű biztonsági helyzet mindenképp aggodalomra int.”

A lap megkérdezte a Magyar Iszlám Közösség imámját is, aki szerint Magyarországon a menekültválság kezdete óta érezhetően megnőtt az idegenellenesség, amit tovább erősítenek a kampányplakátok. „Hazánk nem célország a bevándorlók számára, a migránsok nem akarnak itt élni. Emiatt indokolatlannak tartjuk a népszavazást, és azt tanácsoljuk közösségünk tagjainak, hogy tartózkodjanak az azon való részvételtől – fejtette ki Kovács Miklós Ahmed. Ha mégis befogadás történne, csak ellenőrzött, s az országnak hasznos menekülteket várnánk mi is. Nekünk sem hiányoznak a szélsőséges muszlimok, akik nem akarnak beilleszkedni.”

magyaridok.hu