Megrótta a Szegedi Törvényszék a Képíró-per bíráját

Jogellenes fogva tartás bűntettében és visszaélés szigorúan titkos adattal vétségében mondta ki bűnösnek, és megrovásban részesítette a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa csütörtökön a korábbi titkosszolgálati vezetők ügyében nyomozási bíróként eljáró Varga Béla nyugalmazott dandártábornokot.

Az ítélet szerint a katonai ügyészség a korábbi titkosszolgálati vezetők ellen indult ügyben 2011. július 4-én kémkedés bűntette és más bűncselekmény miatt többek között Püski László előzetes letartóztatását kezdeményezte a Fővárosi Bíróság katonai tanácsánál. Szabó Attila katonai ügyész személyesen felhívta a nyomozási bíróként eljáró vádlott figyelmét, hogy a gyanúsított őrizetbe vételének 72 órás időkorlátja délután fél négykor lejár, ezért az előzetes letartoztatásról döntő ülés időpontját délután két órára tűzték ki.
    
A terjedelmes iratanyag miatt csak félórás késéssel elkezdődő ülésen a bíró a gyanúsítottaknak és védőiknek kiosztotta a vádhatóság szigorúan titkos minősítésű indítványát amely a katonai ügyész feladata lett volna korábban, és lehetőséget biztosított a dokumentum áttanulmányozására. Az ülés szünetében Püski László kilépett a tárgyalóteremből, kezében az ügyészségi indítvánnyal. Ezt meg is örökítették az ott várakozó fotóriporterek, az ekkor készült felvételeken a szigorúan titkos vízjel tisztán olvasható.
    
Varga Béla hadbíró a gyanúsítottat kísérő rendőröket utasította ugyan a csuklóbilincs levételére, a vezetőszár azonban a férfin maradt, az őrizetbe vétel határidejének lejárta után a vádlott nem gondoskodott a terhelt szabadon bocsátásáról, előzetes letartóztatását pedig csak öt óra után rendelte el.
   
Kónya Tamás tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a hosszú, kifogástalan katonai múltú vádlottól elvárható lett volna, hogy megakadályozza, illetékteleneknek lehetőségük legyen a szigorúan titkos iratok megismerésére. A jogszabályok alapján a hadbírónak kötelessége lett volna Püski László szabadon bocsátása, a bíróság álláspontja szerint a személyi szabadság korlátozása ugyanis azzal is megvalósult, hogy a gyanúsított az ülés végéig az őt kísérő rendőr felügyelete alatt volt.
   
A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, a katonai ügyész közrehatása nélkül – ha a gyanúsítottak és védőik a jogszabályoknak megfelelően megkapják a vádhatóság indítványát – a bűncselekmények nem történtek volna meg. A bíróság többek között erre tekintettel úgy látta, az elkövetett bűncselekmények olyan csekély mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés kiszabására sincs szükség.
   
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. Varga Béla – aki az ügyészség koncepciós eljárásának tartja az ügyet, és az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangsúlyozta, valamint a vádhatóság szakmai hibáit sorolta, felmentése érdekében fellebbezett.

Varga Béla nevéhez fűződik Képíró Sándor egykori csendőr százados felmentése is, akit azzal vádoltak, hogy 1942. január 21-23. között, egy újvidéki razzia során, az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében. A bíróság első fokú ítélete szerint azonban nem volt bizonyítható, hogy Képíró, aki a magyar királyi csendőrségnél teljesített szolgálatot, erről tudott és részt vett az eseményekben. A tárgyaláson jelen lévő jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff  megdöbbenését fejezte ki, amiért nem ítélték el Képírót, szerinte ez volt az egyik legegyértelműbb eset, amivel valaha foglalkozott. A másodfokú eljárásra Képíró halála miatt már nem kerülhetett sor.

Forrás: MTI/Pestisracok.hu

Fotó: Népszava