A gyermekvédelmi törvény mindenkire vonatkozik, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetése viszont bizonyos passzusát megsértette a szabálynak és a figyelmeztetés ellenére sem lépett, ezért menesztették a főigazgatót – mondta el az Országgyűlésben Ungár Péter érdeklődésére Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. Dúró Dóra pedig üdvözölte, hogy Csák János miniszter lépett az ügyben, hiszen felháborító, hogy egy intézményben, ami mögött az állam áll, ilyen történhet. A Mi Hazánk képviselője egyébként azt sem helyesli, hogy a fiatalok az interneten találkozhatnak hasonló, az LMBTQ-t propagáló tartalmakkal. A külföldi munkavállalókról és az orosz elnökkel való találkozójáról is kérdezték ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában, hétfőn, a parlamentben. Jóváhagyta a csádi katonai missziót, valamint a magyar–ruandai légi közlekedési megállapodást hétfőn az Országgyűlés. A képviselők döntöttek arról is, hogy a kormány 2024. május 23-ig meghosszabbíthatja az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. A témák között a CSOK Plusz és a nemzeti konzultáció is szerepelt.
Elsőként a napokban elhunyt fideszes képviselőről, a parlament korelnökéről, Turi-Kovács Béláról emlékeztek meg a képviselők egyperces néma csenddel.
Ezt követően a napirend előtti felszólalásokkal folytatták a képviselők a munkát. Az első felszólaló az LMP-s Ungár Péter volt, aki arról beszélt, hogy ma L. Simon Lászlót menesztették. Dúró Dóra elment egy kiállításra, majd közbotrányt csinált ebből. Nincs pedig másról szó, mint hogy homoszexuálisokról volt ott kép. Ez azonban nem bűn, az interneten is fellelhetőek ezek a képek. Pártpolitikai okokból most leváltották L. Simon Lászlót, mert így a Mi Hazánk nem tudja azt a 40 ezer homofób szavazót elvenni a kormánypártoktól.
Művekkel művek vitatkoznak és nem jogszabályok
– emelte ki Ungár, aki szerint nem szabad, hogy probléma legyen, hogy egy homoszexuális embert ábrázolni bűn.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Vitályos Eszter válaszában elmondta, hogy gyermekeink védelme a legfontosabb, a másik, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. 2021-ben, amikor az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, abban benne volt az is, hogy nem szabad népszerűsíteni és bemutatni az ilyen tartalmakat.
Tény és való, hogy a kiállításnak voltak olyan képei, amelyek ezt a passzust megsértették. Ezzel kapcsolatban a fenntartó vizsgálatot kezdeményezett, illetve megírta a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésének, hogy tartsa be a törvényeket. Ennyi történt
– mondta Vitályos Eszter. A vezetőség ezt nem tartotta be, ezért döntött így a miniszter.
A világ legnagyobb problémája nem az LMBTQ-kérdés
Dúró Dóra is hozzászólt a témához, aki megköszönte, hogy Csák János miniszter a menesztés mellett döntött. Önmagában nem az volt a probléma, hogy valaki homoszexuálisokat fényképez, hanem az, hogy ez a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállításra kerül. Ezen a kiállításon továbbá szerinte történelemhamisítás is folyik, ugyanis megnevezik a legnagyobb problémáit 2022-nek. Az első helyen az LMBTQ elleni erőszak áll.
Ez az, ami propaganda és értékválasztás
– tette hozzá Dúró, aki szerint nem mindegy, hogy ilyen képeket egy gyerek hol lát. A képviselő azt sem látja helyénvalónak, hogy az interneten ilyen képeket nézegethetnek az emberek.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Vitályos Eszter újra magához ragadta a szót és elmondta:
Gyermekeink védelme a legfontosabb.
Hozzátette: a népszavazáson az emberek is emellett tették le a voksukat. Az Ungár Péter és Dúró Dóra közötti értékvitát a továbbiakban nem kívánta kommentálni.
Corvinus-botrány
Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője a Covinus egyetemen zajló eseményeket emlegette. Sajtóhírek szerint ugyanis a Mol vezetőjének, Hernádi Zsoltnak a lányát tulajdonképpen csalással engedték át egy vizsgán. Hernádi, aki a Corvinus Egyetem kuratóriumi elnöke is, ugyanakkor elmondta, hogy nem az ő lányáról van szó. Mellár szerint az sem helyes, hogy apa és lánya egy egyetemen van. A szóban forgó diáklány azonban nem újra vizsgára jelentkezett, hanem “anyucinak” szólt, az anya pedig mint Mol-részvényes szólt az egyetemi oktatónak, hogy engedje át a lányát a vizsgán. Az anya elérte, hogy rendkívüli eljárásban levizsgáztatták a diákot. Az etikai vizsgálat ezután elindult, de nem lett belőle semmi. Azt az oktatót, aki nem engedte az újravizsgázást, kirúgták.
Vitályos Eszter emlékeztette Mellárt, hogy annak idején egy videóban a képviselő azt mondta: ha Gyurcsány Ferenc jön vizsgázni, majd “figyelnek rá”. Lehet, hogy magát látja ebben a történetben. Az egyetemek modellváltása sikeres volt, jelenleg Magyarországon 11 világegyetem van a rangsorban. Közben láthatjuk, hogy a világnak Nobel-díjasokat is adunk. Hiába próbálja a baloldal befeketíteni az egyetemi rendszert, nem fog sikerülni, mert sikereink vannak. Ezeket a képviselő ismertette is.
Magyarország az átláthatóbb országok közé tartozik
A momentumos Orosz Anna a kórházi fertőzések témájában szólalt fel, egy harmincas férfi ugyanis ebben halt meg a Péterfy Sándor utcai kórházban. Ott kapott el fertőzést, és kérték a kórházat, hogy mutassák ki, hogy mit kapott el, de nem tett a kórház semmit. Ezért egy magánlaborba mentek, ahol kimutatták a fertőzést, amiért az állami kórház leszúrta őket. Ezek után egy több ágyas kórteremben helyezték el a férfit, ahol más betegekkel együtt kellett használnia a mosdót is. Magánúton elérték, hogy áthelyezték a honvédkórházba, ahol meggyógyították. Orosz ezek után ismertette a kórházi fertőzések számát, ami évről évre magasabb. Segítene a helyzeten, ha több ápoló lenne, több fertőtlenítő, külön wc és mosdó a fertőző betegeknek, és persze a transzparencia. A kormány szerinte titkolózik. Ezek után jött a bezzegrománia, de a momentumos szerint az összes szomszédos országhoz képest is rossz a helyzetünk itt, Magyarországon.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Rétvári Bence államtitkár elmondta: közös ügy, hogy a betegek meggyógyuljanak. Amit viszont a momentumos elmondott, nem fedi a valóságot. A jelentések ugyanis nyilvánosak, nem kell ezeket a dokumentumokat kiperelni.
Magyarország az átláthatóbb országok közé tartozik
– szögezte le. Nyilván Orosz Anna nem a saját gondolatait osztja meg, hanem a Soros-média cikkeit, hiszen most is a Direkt36-tól idézett. Az oktatás ügye most átmegy az egészségügyi témára, ezzel próbálnak aktivitást elérni, pedig a magyar ápolókat és orvosokat elismerés illetné. Jó lenne, ha a Momentum is megnézné az adatokat, ugyanis Magyarországon a kórházi fertőzések száma 4 százalékon van, amíg az európai gyakoriság 5,5 százalék. Hozzátette, hogy márciusban szavaznak a képviselők az ápolók béremeléséről; ott majd eldől, hogy a Momentum hova szavaz.
Szuverén országként tekintsenek ránk Brüsszelben
A KDNP frakcióvezetője, Simicskó István emlékeztetett, hogy Brüsszel meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést, a kamatstopot, az extraprofitadót is. Most pedig a migránskvótát is újra elővették. A déli határainknál már fegyvereket is használnak a migránsok, de nekünk meg kell védenünk Magyarországot, Emlékeztetett, hogy a migránspaktumot megszavazta a magyar baloldal. Az új nemzeti konzultációt üdvözölte Simicskó, mert minden fontos kérdésről kikéri a kormány az emberek véleményét.
Szuverén országként tekintsenek ránk Brüsszelben, ezt szereznénk
– szögezte le.
Dömötör Csaba elmondta, hogy a magyar kormányt nemcsak négyévente érdekli a magyarok védelme.
A migrációs kérdés már nyolc éve tart, de az állampolgárokat sosem kérdezték meg erről máshol
– emlékeztetett. A következmények elsősorban a közbiztonság terén jelentkeznek, amikor pedig erre a magyar kormány felhívta a figyelmet, csak mosolyogtak rajtunk. Most pedig terrorpárti üléseket tartanak különböző országokban és antiszemita bűncselekmények vannak világszerte. A migráció témája nem véletlenül van most is a nemzeti konzultáció kérdései között.
Ne titkosítsa a kormány a csádi misszió költségeit
A viták során a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd szólalt fel azzal kapcsolatban, hogy a csádi katonai misszióval ügyében csak az ő pártjuk állt elő módosító javaslattal. Ebben arra kérik a kormányt, hogy a katonai szerepvállalás költségeit évente tegyék közzé, azaz ne titkosítsák. A Mi Hazánk szerint a hazai katonáknak a bérét kellene rendezni és modernebb felszerelés is kellene. Továbbá úgy gondolják, hogy a katonáink Csád és Izrael helyett inkább itthon legyenek és védjét a határt.
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője is a csádi szerepvállalásról beszélt. A Honvédelmi Bizottság tagjait szerinte tájékoztatnia kellene a Honvédelmi Minisztériumnak a küldetés részleteiről. Ez ahhoz szükséges, hogy tudjanak dönteni erről a képviselők. A miniszter állítólag ígérte, hogy fognak válaszolni ezekre a kérdésekre, de nem tették. Az MSZP lehet, hogy egyetértene a misszióval, de nem ismerik a részleteket, ezért ellene nem fognak szavazni, de mellette sem állnak ki így.
Nem küldjük oda a katonáinkat, ahova mi magunk nem mennénk
Kósa Lajos, a bizottság elnöke felszólalásában elmondta, hogy múlt héten tárgyaltak mindarról, amit Harangozó említett. A részletekre azért nem tértek ki, mert ezzel kockáztatják a katonák életét. Ugyanakkor a misszió állásáról félévente be kell számolnia a HM-nek. Azt is elmondta Kósa, hogy oda nem küldik a magyar katonákat, ahova ők nem mennének el. A katonákat ugyanis szeretnék majd Csádban meglátogatni.
Megy a katonai misszió Csádba
A képviselők megszavazták, hogy magyar katonai missziót küldjön Magyarország Csádba annak érdekében, hogy ott béke legyen és ne induljanak meg az ott élők Európa felé.
Orbán Viktor válaszol
Kálmán Olga szerint Orbán Viktor becsapta a magyarokat, mert most vendégmunkásokat hoz Magyarországra annak ellenére, hogy korábban azzal kampányolt, hogy a migránsok nem vehetik el a magyarok munkáját. Kálmán szerint sokan nem tudják, hogy már most bajban vannak, hiszen a külföldi munkaerő olcsóbb és a magyarokat le fogják váltani.
Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy az idegenrendészeti dokumentumokat újra át fogják nézni. Vendégmunkásokat csak azokra az állásokra lehet behozni, amikre nincs magyar ember. Az álláspontja a kormánynak most is ugyanaz: a magyarok munkáját nem vehetik el külföldiek.
Kálmán viszonválaszában elmondta, hogy rengetegen hagyták el már az országot, a cimborák meg tömik a zsebüket és mindeközben Orbán Viktor diktátorokkal találkozgat.
A miniszterelnök azonban emlékeztetette Kálmánt, hogy 600 ezer ember vesztette el a munkáját, amikor ők voltak hatalom, Karácsony Gergely pedig most vett fel 13 vendégmunkást buszsofőrnek, ezért oda interpelláljon Kálmán.
Csák János L. Simon kirúgásáról: be kell tartani és tartatni a törvényt
Hiller István Csák Jánoshoz intézett kérdésében arról érdeklődött, hogy miért rúgták ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját. Az indoklás szerint L. Simon László olyan magatartást tanúsított, ami ellehetetleníti a munkát. Hiller szerint nem akar a kormány homofób szavazókat veszíteni.
Csák János válaszában elmondta, hogy a törvények betartása alapszabály. Az intézmények vezetőit pedig úgy választják ki, hogy hisznek abban, hogy képesek megszervezni a munkájukat, de ha azt mondja valaki, hogy “nem tudom betartatni a törvényt”, az nehéz érzéseket okoz Csáknak.
Hiller szerint a művészethez hozzátartozik a szabadság. A gyermekét is úgy neveli mindenki, ahogyan akarja, és azt mutathat meg neki, amit akar.
L. Simon László az én miniszterségemről könyvet írt. Úgy hiszem, az Ön miniszterségéről is fog írni könyvet
– jegyezte meg Hiller.
Csák János szerint ő maga egy szolga, nem egy olyan ember, akiről könyvet kell írni.
Támogassa Bedő is a kormányt, ha már tudja, mennyi áldozata van a háborúpárti politikának
Bedő Dávid, a Momentum képviselője olyan emberek nevét sorolta, akik 2023-ban haltak meg. Orosz katonák ölték meg őket az orosz–ukrán háborúban. Putyinnal mindeközben parolázik Orbán. Bedő azt kérdezte, hogy a kritikus kérdéseket is feltette-e a miniszterelnök az orosz elnöknek?
Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy nagy veszteségek Magyarország számára ezek az emberek. Meggyőződése, hogy az az érdeke mindenkinek, hogy tűzszünet és béke legyen. Minden más politika, ami nem ezt célozza meg, áldozatokat jelent. A Momentum viszont háborúpárti, és ha Bedő tudja, hogy ennyi magyar halt már ott meg, akkor támogassa a kormányt álláspontjában.
Ismétlés a tudás anyja
Lukács László György, a Jobbik képviselője is az Orbán–Putyin-találkozót emlegette. Úgy tűnik, hogy személyesen adott át Orbán meghívókat kínai munkásoknak a látogatás során. A Jobbik szerint ők a migránsmunkások.
Mennyi a kvóta, amennyit ide akarnak hozni ezekből az emberekből?
– tette fel a kérdést.
A miniszterelnök elismételte ugyanazt, amit Kálmán Olgának is elmondott: Magyarországon arra van szükség, hogy tovább nőjön a foglalkoztatottság, és csak annyian jöhetnek, amennyi betöltetlen állás van.
Délre visszük a beruházásokat
Tordai Bence a Párbeszédtől arról érdeklődött, helyénvaló-e, hogy Soroksáron 580 hektárt nyilvánítottak szeptemberben beruházási területnek. Mint mondta, Tiborcz István állítása szerint felvásárolta ezt a területet. Azt kérdezte, igaz-e, hogy oda is akkumulátorgyárat szeretnének.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány valóban nem foglalkozik üzleti ügyekkel, forduljon máshoz. A magyar állam nem tervez oda beruházást. A magyar kormány továbbra is a területfejlesztés logikájával helyez el beruházásokat.
Kelet-Magyarország most rohamléptekkel fejlődik, terveink szerint a beruházások délre mennek. Soroksárra nem akarunk vinni semmilyen állami beruházást
– jegyezte meg.
Tordai úgy reagált, hogy a külügyminiszter folyamatosan beruházásokat hoz Magyarországra, szóval nem állja meg a helyét, hogy a kormány nem foglalkozik üzleti ügyekkel.
Az ENSZ nem tette bele a magyarok által kért mondatát a határozatába, ezért nem szavaztuk meg
Toroczkai László a Mi Hazánktól elmondta, hogy úgy tűnik, a kormány feladta a béke politikáját, hiszen az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán az izraeli fél mellé állt. Elmondása szerint a magyar kormány elutasította azt az ENSZ-határozatot is, ami humanitárius tűzszünetet sürgetett.
Önök ezzel akár a terrorizmus célpontjává is tehetik Magyarországot
– jegyezte meg. Hozzátette, hogy a Mi Hazánk elutasítja a terrorizmus minden formáját, azt is, amikor izraeliek halnak meg, és azt is, amikor palesztinok.
Orbán Viktor elmondta, hogy álláspontjával sehol nem maradt Magyarország egyedül; az ENSZ-ben a németekkel, az osztrákokkal és a csehekkel is együtt szavaztunk. Hozzátette, hogy akit egy terrorszervezet megtámad, annak joga van az önvédelemhez. Túszok is vannak, magyar túszok is. A béke oldalán állunk ma is; azt akarjuk, hogy ne váljon ez a konfliktus államok háborújává.
Toroczkai szerint a gázai gyerekek lemészárlásáról szóló képek arról adnak tanúbizonyságot, hogy ez a háború eszkalálódni fog. A túszokat el kell engedni, a gyilkolászást abba kell hagyni. Miért nem szólal fel a világ felé, hogy elfogadhatatlan ez a helyzet?
Válaszában a miniszterelnök elmondta, hogy minden civil élet elvétele erőszakkal elfogadhatatlan. Ami a túszokat illeti, az ENSZ-nek küldött Magyarország indítványt, amiben azt kérték, hogy tegyék bele a határozatba azt a mondatot, hogy a túszokat el kell engedni. Ezt nem tették meg, ezért nem szavaztuk meg.
Hogy szavaztunk volna meg egy határozatot, miközben magyar túszok vannak ott és nem hajlandóak ezt beletenni abba a határozatba? Milyen nemzeti pártot képviselnek itt maguk? Hát amit maguk javasolnak, a magyar emberek érdeke, a magyar túszok ellen lett volna. Gondolják át legközelebb, a külpolitika bonyolult terület, akkor merészkedjenek oda, ha értik, mit beszélnek
– szögezte le Orbán Viktor.
DK: miért kezeli mostohagyerekként az Orbán-kormány Miskolcot?
Hegedűs Andrea (DK) arról beszélt: Miskolcot, Magyarország negyedik legnépesebb városát, Észak-Magyarország ipari és kulturális központját a kormány “átverte és cserben hagyta”, “lassú pusztulásra ítélte”. Kijelentette: a diósgyőri vár régóta nem látogatható, és amíg zárva a vár, Miskolc jelentős idegenforgalmi bevételektől esik el. Diósgyőrnek a választási kampányban egy bevásárlóközpontot is ígértek, de ez még tervként sem létezik.
A belvárosban átadott Y-híd már rozsdásodik, és a város “lényegében egy vízbombán ül”, olyan rossz állapotban van a város alatti csatornahálózat
– mondta. Hozzátette: a lakótelepeken ezrek élnek rosszul szigetelt, romló állapotú panellakásokban.
Lázár János építési és beruházási miniszter válaszában kijelentette: a kormány Miskolcot stratégiai szövetségesnek és partnernek tekinti. A Kassa–Miskolc autópályát 250 milliárd forintból építették meg, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza térségében pedig nagy ipari beruházási centrum van kialakulóban – tette hozzá. Rámutatott: ha megnézi valaki, hogy Miskolc milyen állapotban volt húsz éve, és mik a mai munkanélküliségi, kereseti, adófizetési adatok, akkor látni, hogy a város a megyei jogú városok között az utolsó harmadból az első harmadba került.
A kormány mintegy 300 milliárd forintot költött a Modern városok programban a borsodi vármegyeszékhelyen
– ismertette. A diósgyőri várról elmondta: a statikai problémák mintegy 2,2 milliárd forintból rendezhetők, és a kormánynak az a szándéka, hogy ezt az összeget biztosítja a városnak.
Az Y-híd első két üteme elkészült, a mintegy 30 milliárd forintból megvalósuló harmadik–negyedik ütem tervezése pedig folyamatban van
– mondta.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
MSZP: miért sarcolják az embereket a magas energiaárakkal?
Szabó Sándor (MSZP) azt tudakolta az energiaügyi minisztertől, “miért sarcolják elképesztően magas energiaárakkal az embereket”. Arról beszélt: a rezsicsökkentés védelmét ígérték, ehelyett “nyerészkedtek és nagyon sok hasznot vittek ki”, majd a piacinál jóval magasabb árat fizetettek a lakossággal az energiahordozókért, ezt követően pedig brutális méretű áremelést hajtottak végre, ami felpörgette az inflációt, csődökhöz és a megélhetés nehezebbé válásához vezetett.
Önök tulajdonképpen jelentős mértékben megsarcolták az embereket
– fogalmazott az interpelláló képviselő.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet: a képviselő pártja kormányon kilátástalanságot, magas rezsiárakat és egy nagyon nehéz helyzetet idézett elő; akkoriban a családok a keresetük 30–40 százalékát voltak kénytelenek Európa legdrágább rezsijére költeni, míg “ez a szám ma egy számjegyű”. Felidézte: 2013-ban úgy döntött a kormány, hogy bevezeti a rezsivédelmet, ám az intézményt az Európai Bizottság “gyakorlatilag megtámadta”, és ezt támogatták a baloldali brüsszeli képviselők. Hangsúlyozta:
Magyarországon a legalacsonyabbak az energiaárak; az uniós átlag az áram esetében két és félszer, gáznál három és félszer magasabb a hazainál.
Az államtitkár hozzátette: a baloldali kormányok kétszeresére emelték az áram és háromszorosára a gáz árát. Azt is elmondta: az uniós polgárok 9,3 százalékának okoz gondot gond a lakás kifűtése, a magyarországi mutató viszont ennek csak a fele.
Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.
Momentum: mit tesz a kormány a János kórházért?
A momentumos Hajnal Miklós arról kérdezte a belügyminisztert, mit tesz a kormány az Észak-budai Szent János Centrumkórházért, Budapest egyik legfontosabb egészségügyi ellátóhelyéért. Hangsúlyozta: rendkívül hányattatott az intézmény sorsa; a mára omladozó épületegyüttes teljes felújítását 2022-re ígérte a kormányzat, de a munkálatok elindulása is “csigalassú”, eközben négy osztályon leállt a fűtés, és nemrég publikált adatok szerint a kórház a fertőzési “toplisták” élbolyában van.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a Momentum programja szerint privatizálná az egészségügyet, “szolgáltatásvásárló egészségbiztosítót” hozna létre annak ellenére, hogy a baloldal egyszer ezt már felállította, de az a modell akkor sem működött; sem hatékonyságnövekedést, sem gazdaságosabb működést nem hozott. Hozzátette: a Szent János kórházban az utóbbi évek során energetikai korszerűsítést hajtottak végre, egészségfejlesztési iroda nyílt, megújult 16 ezer négyzetméternyi belső tér, korszerűsítették az épületgépészetet, az elektromos hálózatot, 250 új betegágy befogadására alkalmas kórtermeket hoztak létre. Az államtitkár elmondta: a fűtéssel kapcsolatos probléma dacára az ellátás folyamatosan biztosított volt, a fennmaradó problémákat orvosolják. Arra is kitért: míg az Európai Unióban a fekvőbetegek 6,5 százalékát érint kórházi fertőzés, Magyarországon 4 százalék ez a mutató.
Az elismerés hangján kell beszélnünk az orvosokról, ápolókról Magyarországon
– fogalmazott Rétvári Bence.
A képviselő nem fogadta el a választ.
A családtámogatásokról és a legújabb magyar Nobel-díjasokról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Az interpellációkra adott válaszok elfogadása után a képviselők áttértek a kérdések tárgyalására.
Fidesz: mit tesz a kormány a magyar családokért?
Gyopáros Alpár (Fidesz) úgy fogalmazott: amilyen erősek a magyar családok, olyan erős lesz Magyarország. A magyar kormány politikai célja az kell, hogy legyen, hogy a magyar nemzet fennmaradását biztosítsák.
Nem meglepő, hogy a baloldal továbbra is támadja a kormány családpolitikai intézkedéseit. Különösen felháborító és álságos ugyanakkor, hogy ha figyelembe veszik, 2002-es hatalomra kerülésük után eltörölték az otthontámogatási rendszert, a devizahitel csapdájába kergették a családokat, az egy- és kétgyerekesek családi adókedvezményét eltörölték, a háromgyermekes családokét pedig jelentősen csökkentették
– sorolta. Rámutatott: hazánk jövőjét a magyar gyermekek írják. Azt kérdezte, mit tesz a jelenlegi kormány a magyar családokért?
Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarország mára családbarát ország lett.
A nemzeti kormány számára mindig a családok és a gyermekek állnak az első helyen. Ez nem volt mindig így
– idézte fel, és kitért arra, hogy a baloldali kormányok idején megszorításokkal, adóemelésekkel nehezítették a gyermekesek életét. Mint mondta, ma már több mint harminc intézkedés segíti a családok életét. Kiemelte: a kormány áttekintette az otthonteremtési rendszert, hogy azt a piaci viszonyokhoz igazítsa. 2024. január 1-től a CSOK Plusz segíti a gyermeket vállaló családokat. Ennek keretében 15, 30, 50 milliós összeg lesz az egész ország területén igényelhető fix 3 százalékos kamattal.
A képviselő a választ elfogadta.
KDNP: mit tesz a kormány a jövő Nobel-díjasaiért?
Vejkey Imre (KDNP) gratulációját fejezte ki az új-Nobel-díjasoknak és példaértékűnek nevezte a teljesítményüket. Egy egész ország lehetne büszke, de – mint mondta – sajnos vannak, akik még a történelmi és örömteli pillanatot is gyűlölködésre használják fel. Egészen megdöbbentőnek tartotta, ahogy a baloldal reagált Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikereire: a kutatóknak ugyan gratuláltak, de a személyüknek szóló dicsérő szavakat a kormányt érő bírálatok követték a sajtóban és az Országgyűlés falai között is. Értékelése szerint nincs másról szó, mint arról, hogy a balliberális körök számára soha nem lesz elfogadható a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás rendszerének átalakítása, hiszen a folyamat alaposan felforgatta azt az állóvizet, amely évtizedek óta stabilan védte az érdekeiket és pozíciójukat. Azt kérdezte, mit tesz a kormány a jövő Nobel-díjasaiért?
Vitályos Eszter úgy reagált: valóban történelmi pillanatokat élhettek meg, amikor két nap alatt két új Nobel-díjassal gyarapodott Magyarország. Sajnálatosnak nevezte, hogy a történelmi pillanatokat sokan gyűlölködésre használták. Megjegyezte: Karikó Katalin és Krausz Ferenc is számtalan szállal kötődik Magyarországhoz, állampolgárságukat megtartották és szoros kapcsolatot tartanak fenn az itthoni kutatóhelyekkel. Külön kitért a Krausz Ferenc vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ állami támogatására, jelezve: a kormány legutóbbi ülésén további 75 milliárdos támogatásról döntött az eddigi 20 milliárd forint mellett.
A fejlesztéseknek köszönhetően létrejön a nemzeti biobank, a Neumann János Informatikai és Adattudományi Intézet, és vizsgálati laboratóriumot is kialakítanak. A cél egy olyan orvostechnikai eszköz létrehozása, amellyel egyszerű vérminták vizsgálata olcsón és gyorsan elvégezhető lesz
– jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.
Csöbör Katalin (Fidesz) az interpellációk után személyes megtámadtatásra hivatkozva kért szót. Az ellenzéki képviselőket valótlanságok állításával vádolta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a zárt rendszerű hasznosítót összekeverik az akkumulátorgyárral. Kiemelte: sok város örülne, ha annyi fejlesztési forrás állna rendelkezésére, mint Miskolcnak.
Szavazás az interpellációkról
A parlament ezt követően elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott interpellációs válaszokat, majd megkezdte a kérdések tárgyalását.
DK: miért vették el a Szépírók Társasága állami támogatását?
Gréczy Zsolt (DK) elmondta: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nemrég megszüntette a Szépírók Társaságának teljes támogatását, miután már 2022-ben is harmadolta azt.
Az Orbán-kormány a független színházak után most az irodalmi élet kivéreztetését tűzte ki célul
– nehezményezte.
Az is lehetséges, hogy ami történt, összefügg a Petőfi Irodalmi Múzeum élére kiírt pályázattal, netán a Libri körüli politikai helyezkedéssel
– vetette fel.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára kiemelte: az NKA nem szüntette meg a Szépírók Társasága támogatását, mert ilyennel a szervezet nem is rendelkezett.
Az NKA projektek, programok támogatását végzi, szervezetek működési költségét nem finanszírozza
– közölte. Mint hangsúlyozta, a pályáztatást kizárólag szakemberekből álló, szakmai kollégium végzi az NKA-ban, ennek ellenére a Szépírók Társasága már nem először állítja be az NKA szakmai döntését politikainak.
Ezt mind a KIM, mind az NKA a leghatározottabban visszautasítja
– mondta.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS