Heves parlamenti vita után a lengyel Szejm pénteken este megszavazta a bíróságokról szóló törvények – az ellenzék és az Európai Bizottság aggodalmait kiváltó, a kormányzó párt szerint a lengyel igazságügy káoszba süllyedését megakadályozni hivatott – módosításait. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által múlt héten előterjesztett változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet folytatnak; ezeken kívül megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.
A több, mint húsz törvénymódosítást tartalmazó tervezet mellett a négyszázhatvan tagú Szejmben a PiS kétszázharminchárom jelenlévő képviselője szavazott, kétszázöt ellenzéki képviselő ellenezte azt. A szélsőjobboldali és az újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) tíz jelenlévő tagja tartózkodott a szavazástól. Ellenzéki képviselők szerint a változások alkotmányellenesek, nem felelnek meg az uniós jognak, céljuk pedig az, hogy a bíróságok függővé váljanak a jelenlegi politikai hatalomtól. Az előterjesztők szerint a módosítások megakadályozzák, hogy a lengyel igazságügy anarchikussá váljon azáltal, hogy egyes bírák kétségbe vonják az államfő által kinevezett bírák státuszát.
Az új előírásokkal a PiS arra reagált, hogy december elején a lengyel legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság egyik korábbi döntésére hivatkozva megkérdőjelezte egy másik kamara – az új fegyelmi kamara – függetlenségét és létjogosultságát. A kétkedők úgy látták: a tavaly szeptemberben megalakított fegyelmi kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a PiS kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. A döntés kapcsán egyes bírák megkérdőjelezték a jelenlegi KRS által kineveztett kollégáik státuszát is. A parlamenti alsóházi szavazás után az előírások még a felsőház és az államfő jóváhagyására várnak. Az ellenzéki többségű szenátus elnöke, Tomasz Grodzki pénteken kilátásba helyezte: a szenátorok minden törvényes lehetőséggel élnek annak érdekében, hogy a módosítások összhangban legyenek az uniós előírásokkal.
A lengyel jog szerint a szenátus visszaküldheti a Szejmbe az általa kifogásolt jogszabályokat, az alsóház azonban egyszerű többséggel újból jóváhagyhatja ezeket. Grodzki szerint a szenátus a Velencei Bizottság véleményét is kérheti a törvényhozói folyamat során. Grodzki kijelentésének előzménye, hogy a pénteken közzétett levélben az Európai Bizottság cseh alelnöke, Věra Jourová arra szólította fel a vezető lengyel politikusokat: a módosítási tervezetet egyeztessék a Velencei Bizottsággal, addig függesszék fel az erre vonatkozó törvényhozást. Piotr Müller kormányszóvivő újságíróknak Jourová levele kapcsán elmondta: ez hiányos információkon alapszik, a kormánypárt pedig nem számít arra, hogy változtat a törvényhozói folyamaton.
A parlamenti munkálatok közben a tervezetbe beiktatott változások véget vetnek a felvetődő kétségeknek
– jelentette ki Müller. A kormányszóviő ezzel arra utalt, hogy péntekre virradó éjjel az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós párt kezdeményezésére a tervezetből – a lehetséges uniós kifogásokra való tekintettel – töröltek egyes rendelkezéseket. Az egyik ilyen előírás szerint a bírákat akkor lehetett volna felelősségre vonni, ha kerülik a lengyel alkotmánybíróság által nem kifogásolt törvények alkalmazását. A másik szerint a bíráknak hivatalos nyilatkozatot kellett volna benyújtani a közéletre vonatkozó internetes tevékenységükről.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS