Annyira előrébb jár Románia, hogy világszerte is rekordokat döntöget, csak éppen nem túl pozitívakat. Keleti szomszédunk mindössze a GDP 3,3 százalékát fordítja oktatásra, Európán kívül ezt legfeljebb Írország múlja alul, viszont még afrikai és dél-amerikai országok is többet szánnak az edukációra. Ezek a számok persze számtalan részletet elfednek, mindenesetre a “román csoda” amely előtt az ellenzék minden egyes nap leborul bizonyosan nem az oktatás felvirágoztatásán alapul. De ugyebár Romániában szabadság van, nem nyomják el a magyarokat úgy mint itthon.
Ismét lehagyott minket Románia, Magyarország a fasorban sincs keleti szomszédunkhoz képest. Az UNESCO legfrissebb jelentése szerint kevés ország végzett ilyen előkelő helyen, mint Románia. Ugyanis kiderült, az egész világon a legalacsonyabb finanszírozásúak közé tartozik a román oktatás. A Krónikaonline.ro azt írta, ha a GDP-ből az oktatásra fordított összegeket nézzük, a 171-ből a 123. helyen állnak, a teljes közkiadásokat nézve a helyzet még rosszabb, ott a 156. helyet foglalják el.
A nem éppen jó eredményt annak ellenére sikerült elérnie Romániának, hogy rendelkezik fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiával, amelyet 2018-ban fogadott el a kormány, és az oktatásra vonatkozó fejlesztési célt illetően a stratégia elsősorban a következő területekkel foglalkozik.
És bár a 2015-ös Oktatási Világfórumon elfogadott Incheoni nyilatkozat szerint 160 ország – köztük Románia is – vállalta, hogy 2030-ra igyekszik a GDP 4–6 százalékát, illetve a közkiadások 15–20 százalékát az oktatásra fordítani, az UNESCO októberi jelentése szerint a nyilatkozatban az oktatás finanszírozásának 2 feltételét 58 ország egyáltalán nem teljesítette, köztük Románia sem.
A román kormány ugyanis 2023-ban a GDP mindössze 3,3 százalékát fordította oktatásra, és ezzel a 123. helyen áll a világon, Tanzániával egy szinten, és olyan országok után, mint Zambia, Anguilla, Palau, San Marino, Paraguay, Benin és Panama.
Az Edupedu.ro elemzése szerint figyelemre méltó, hogy Írország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a GDP igen kis százalékát, 3 százalékát fordítja az oktatásra. Az EU-ban a legmagasabb összegeket Svédországban (7,6 százalék), Belgiumban (6,4 százalék) és Franciaországban (5,4 százalék) fordították erre a célra. A költségvetési kiadások tekintetében a bukaresti kormány a közkiadások 8,1 százalékát különítette el.
Konkrétan Románia ebben a tekintetben a világ utolsó országai közé tartozik, a 156. helyen áll Trinidad, Srí Lanka, Uganda, Tonga és Pakisztán után.
Uniós szinten a közkiadásokhoz viszonyítva Észtországban (14,3 százalék), Svédországban (13,5 százalék), Litvániában, Lettországban, Cipruson és Máltán (12,7 százalék) volt a legmagasabb az oktatásra fordított összegek aránya.
Az elemzés nem tér ki Magyarország helyzetére, de a GDP-je 4,7 százaléka megy az oktatásra, ezzel pedig valahol a középmezőny alján tanyázhat a finanszírozás mértékét tekintve.
Dollárpapa
2024-11-24 at 12:06
Lehet ám nagyon sok pénz nagyon rosszul is elkölteni. A GDP-arányos értékelés mögött vajmi kevés szakmai érv akad. Jó eséllyel az ilyesmi csak tiszta hergelés.
Józan paraszt, meg az esze
2024-11-24 at 11:30
Úgy fikázni valakit, hogy közben mi sem vagyunk sokkal különbek???
Lehet egyébként, hogy a románok nem költenek a “büfé-diplomákra” – nagyon helyesen -, miközben mi képezzük a politológusokat, kommunikációs szakértőket, szociológusokat, pszichológusokat, közgazdászokat, jogászokat, színészeket, androgógusokat stb.stb.stb. – csupa olyat, akik az égvilágon semmi hasznosat nem adnak a társadalomnak.
Ha így van, akkor a románok jól teszik.
bl
2024-11-24 at 10:24
Az oktatás egy drága dolog. Ha valakit meg akarok tanítani valamire, akkor azt nem elég elméletben elvégezni, hanem a gyakorlatot is ki kell érlelni benne. A gyakorlati tudást pedig legtöbbször 1:1 arányú kapcsolatban lehet, azaz k. drága a kiművelt/kigyakorolt emberfő. A liberalizmus meg ehhez még annyit tesz hozzá, hogy az egoista hozzáállás erőltetésével tökéletesen alkalmatlanná teszi a gyerekeket a bármire is. Mert tanulni csak annak lenne szabad aki akar. Aki nem akar azt nem tanítani kell, hanem az akaratot kell felébreszteni benne. A macska is felébred és elkezd viselkedni, ha kidobják a hideg éjszakába, az ember se különb. Az amelyik különb, azt már kidobni se kell, az már ért a szép szóból/ a tanításból.