Orbán Viktor miniszterelnök döntése értelmében, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével szerdán megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerdán az MTI-vel.
A Gazdasági Kabinetben immáron egy helyre összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, jogkörei kibővültek a korábbi Növekedési és Versenyképességi Kabinethez tartozó területekkel, így a kabinet összességében 66 felelősségi körre vonatkozóan rendelkezik döntési jogkörrel
– írták a közleményben. A gazdaságfejlesztési miniszter a kabineten keresztül ügydöntő jogkörrel rendelkezik a kormányon belül, többek között az adópolitika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, valamint a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért való felelősségi körökbe tartozó előterjesztések és jelentésekhez kapcsolódó kérdések területein.
A Gazdasági Kabinet állandó tagjai az elnökséget ellátó gazdaságfejlesztési miniszter mellett: az agrárminiszter, az energiaügyi miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a területfejlesztési miniszter, valamint a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és a miniszterelnök politikai igazgatója
– idézték fel. A közlemény szerint az ülés napirendi pontjai között a kabinet megtárgyalta a jogkörébe tartozó előterjesztéseket, amelyek többek közt a kkv-k és a munkaerőpiac megerősítését, valamint az infrastruktúra fejlesztését célozták. Ezek között szerepelt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása, a közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósítása.
A kabinet elsődleges funkciója, hogy segítse a miniszterelnök és a kormány munkáját. Szerepe koordinatív is, amelyben összehangolja a nemzetgazdasági és ágazati célokat, hatásokat a kormányzati és társadalmi érdekekkel annak érdekében, hogy minél erőteljesebben fejlődjön és növekedjen a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés helyreállításához, a gazdaság dinamikus növekedéséhez az óvatossági motívum oldódására, a fogyasztás és a beruházások növekedésére, valamint az aktivitási ráta további növelésére van szükség
– olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS