Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely kedden elfogadhatja a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot. Az Országgyűlés hétfői ülésnapja is a szokás szerinti, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ahol az ellenzék ismét szabadjára engedte fantáziáját: Vadai Ágnes munkanélküliségről és adóemelésről vizionált, az ellenzék pedig hirtelen Paks–2 nagy barátja lett. A napirendi pontok között szerepelt az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló vita, valamint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása – közte a vármegyék visszaállításának kérdése – is terítékre kerül. A Ház emellett megvitatja a vagyonnyilatkozati rendszer EU-s harmonizációját is.
A közmunkáról, egy kedvezményes közösségi közlekedési bérlet bevezetéséről, a jövő évi költségvetéshez beadott ellenzéki módosító javaslatokról, az energia-veszélyhelyzetről és a katásokról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.
Csattanós választ adott Menczer Tamás államtitkár Z. Kárpát Dániel felszólalására. Menczer Tamás szerint Paks kulcskérdés.
Ha már Önök ennyire aggódnak, akkor érdemes megjegyezni, hogy most miért érdeklik az energiaárak? Ezt a meghasonlást magyarázza azt, ami a Jobbiknál történik, elveszítették a pártelnöküket, frakcióvezetőjüket és azt a hölgyet, aki valószínűleg szintén fontos személy Önöknél. A gyászfolyamatot értjük, de hangsúlyozzuk: a magyar kormány a magyar családok mellett áll
– mondta. Ezután kifejtette, hogy nagyon fontos a rezsicsökkentés.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ugyanis azt firtatta, hogy a kormány a piaci árú rezsin is nyerészkedni akar-e. Kifejtette: a megemelt energiaszámlákon ott lesz a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa), ha a számla kétszeresére-háromszorosára növekszik, akkor a kormány áfabevételei is növekedni fognak. A családok többet fognak fizetni, a kormány teszi zsebre a különbözet egy részét – összegzett. Azt javasolta, hogy a kormány mondjon le erről a plusz többszáz milliárd forintos áfabevételről. Sürgette a gyermeket nevelő családok megsegítését. Közölte azt is, hogy a katával kapcsolatban is változtatásokra van szükség.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a kormány védi a családokat – az ellenzéktől is –, és ezt a magyar emberek tudják, mert az április 3-i országgyűlési választáson minimális mértékben támogatták az ellenzéki pártokat, amelyek azóta is elvesztenek minden választást. Kitért arra, hogy a szankciók nem vetettek véget a háborúnak, és téves volt az a felvetés is, hogy az oroszoknak jobban fájnak a szankciók.
Mekkora Paks-barát lett a magyar baloldal
– mondta az államtitkár, aki vitatta, hogy az atomerőmű biztosítaná az ország áramszükségletét. Közölte: az erőmű a magyarországi áramtermelés 50 százalékát, a magyarországi fogyasztás 30 százalékát adja.
Az ország mintegy 20 százalékban van kitéve gázerőműveknek, 25–30 százalékban pedig importnak, amelynek az ára jelentősen nőtt
– részletezte.
Vadai Ágnes szerint saját maguknak írt a kormány alkotmányt, hogy ellopják az uniós pénzeket, kirabolták Magyarországot
Menczer Tamás után Vadai Ágnes kapott lehetőséget a felszólalásra. A képviselőnő szerint a kormány mindent ellopott, amit lehetett. Vadai Ágnes (DK) azt mondta: az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legbrutálisabb megszorításait fogja bevezetni.
Rezsiemelés, a kata eltörlése, áthárított különadók és munkahely-megszüntetés
– sorolta, majd úgy fogalmazott:
ez a kormány a megszorítások, az adóemelések, a rezsiemelés és a tömeges munkahely-megszüntetés kormánya.
Arról is beszélt: már jóval a háború előtt meglódult az “Orbán-infláció”, és közölte: a Fidesz morális válsága mára az ország gazdasági válságává nőtte ki magát.
“Képmutató, hiteltelen ellenzék”
Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rávilágított: azért vagyunk rendkívüli helyzetben, mert háború zajlik és negyven éve nem látott infláció sújtja Európát.
A gáz ára meghatszorozódott, az áramé ötszörösére nőtt
– mondta.
A gazdasági nehézségek mindenkit érintenek
– tette hozzá. Az ellenzék hozzáállását képmutatónak és hiteltelennek nevezte, majd emlékeztetett: a rezsicsökkentés bevezetésekor a baloldal hülyeségnek nevezte az intézkedést.
A kormány szeretné védeni a családokat, és a lehető legnagyobb mértékben fenntartani a rezsicsökkentést, azonban ha a baloldalon múlna, nem lenne árkorlátozás Magyarországon
– tette hozzá. Hozzátette: a megszületése óta támadták a rezsicsökkentést. Emlékeztetett:
A DK azt mondta, hülyeség, és a kampányban is azt mondták, kivezetnék a rezsicsökkentést.
Ezután az államtitkár közölte, hogy Gyurcsány óriási árengedményt biztosított a saját cégének.
A kormány most is védeni szeretné a családokat és a rezsiárakat. Ha Önök lennének hivatalban, ilyen nem lenne. Nyilvánvaló politikai szándékból önök politikai összeomlásról beszélnek. De az volt az összeomlás, amikor kozmetikázott számokat küldtek Brüsszelnek, közben eladtak mindent és növelték a munkanélküliséget
– szögezte le Dömötör Csaba.
A valódi megoldást a béke jelentené
Hollik István KDNP-s politikus arról beszélt, hogy a németországi helyzet katasztrofális. Szavai szerint az elhibázott brüsszeli szankciók politikája fordítva sült el. A háborúk mellett az elhibázott energiapolitika okozta a növekedést.
A valódi megoldást a béke jelentené, rezsicsökkentés viszont van
– mondta. Hozzátette: nagy segítség ez a családoknak, és a magyar kormány a lehető legnagyobb védelmet biztosítja számukra.
A stratégiai nyugalom helyett elkapkodott olajembargó, észszerű egyeztetések helyett gázembargós tervek, az európai lakosság védelme helyett tisztálkodási és ruhaszellőztetési javaslatok, béke helyett pedig elhúzódó háború lett a brüsszeli szankciók eredménye. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika fordítva sült el
– foglalta össze, hozzátéve: az elhibázott szankciók okozzák az energiaárak emelkedését is.
Azért kell megtenni mindent, hogy ebben a nehéz helyzetben is meg tudja védeni a kormány a magyar embereket és a gazdaság működőképességét. Ezért jelentette be a kormány az energia-veszélyhelyzetet és az ezzel foglalkozó operatív törzs felállítását is
– mondta. Később jelezte: az árstopokkal és a rezsicsökkentéssel egy magyar ember átlagosan havi legalább 220 ezer forintot spórol meg.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában rámutatott: Németországban a gázár hatszorosa a korábbinak. Kitért arra: Magyarországnak 2010-ben a szomszédos országok közül kettővel volt gázinterkonnektor-összeköttetése, most a hétből hattal van, Szlovéniával nem sikerült eddig. Emellett már két hosszú távú gázbeszerzés is szolgálja az ország biztonságát, az oroszok mellett a krk-i LNG-terminálnál a Shell-lel is van megállapodás. A kormány mindent megtesz az energiabiztonság és a rezsicsökkentés megvédéséért – jelentette ki.
Kósa Lajos, a Fidesz képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 18-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kósa Lajos (Fidesz) úgy fogalmazott: a magyar határok soha nem látott nyomás alatt vannak. Az ukrán határon több mint 900 ezer valódi menekült kelt át a háború kitörése óta, a déli határokon pedig elképesztő mértékben erősödött a migrációs nyomás. Míg 2019 napi átlag 30 határsértő próbált Magyarországra jutni, ez a szám 2020-ban 80-ra, 2021-ben 200 felettire emelkedett, most pedig napi 500 körül alakul – mondta. Emellett a migránsok egyre erőszakosabbak, rendszeresen provokálják a határt védőket és már lövéseket is adtak le. Arról is beszélt: a tavalyi év első félévében 450 embercsempészt fogtak el, idén azonban már 860 felett van a számuk.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: míg két éve 46 ezer, tavaly pedig 122 ezer illegális migráns akart Magyarországra jutni, idén már 119 ezernél járunk. A migránsok 173 esetben támadtak a magyar hatóságokra – tette hozzá. Ezért döntött a kormány arról, hogy fokozni kell a déli határ védelmét, ezért állítják fel a határvadász ezredet – mondta. Közölte azt is: a kormány 51 milliárd forintot fordít a rendvédelmi szervek béremelésére.
Menczer Tamás ismét szót kért, majd arról beszélt, hogy Németországban a lakosok vannak veszélyben. Hozzátette: 2010 előtt egyetlen válság volt, akkor senkit nem védtek meg; most válságok sora van, de nem államcsőd, hanem gazdasági növekedés van.
Varga Zoltán, a DK vezérkonteósa ezúttal édesanyját citálta gondolatban a parlamentbe: szerinte ugyanis “rezsinövelés” a háború árnyékában növekvő élelmiszerár, de a kata-szabályozás módosítása is. A csúcshatás is beszéd közben érte el Vargát: szerinte a nyári aszályban tapasztalható szárazság, valamint az ebből következő vízhiány is “rezsinövelés” – vagyis a konteómester szerint még az időjárás is az Orbán-kormány hibája.
Fónagy János válaszában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a képviselő az édesanyjának a “minden bizonnyal jóhiszemű, dolgosan leélt életét” belekeveri a politikai haszonszerzésébe. Hozzátette: az illető szülő korából adódóan átélte már, hogy hazánknak háborús helyzetben kelljen helytállnia. Véleménye szerint ennek tükrében még szomorúbb, hogy Varga az édesanyját politikai haszonszerzésre használja. Megjegyezte továbbá: Varga Zoltánnak és a DK-nak semmi köze a rezsicsökkentéshez, éppen ellenkezőleg. Mint emlékeztetett, a baloldal folyamatosan a rezsicsökkentés ellen kampányolt, kormányzásának idején pedig a lakosságot sarcolta a Gyurcsány-kabinet.
A rezsicsökkentésről szólva a kormány kiszámolta, hogy mennyit spórol egy átlagos magyar fogyasztó, erről posztoltak közösségi oldalukon:
Mint arra Fónagy válaszában utalt is, ezt a 220 ezer forintos összeget venné ki az emberek zsebéből a baloldal.
Gurmai Zita balatonozni szeretne
Az egykori állampárt utóvédharcosa, Gurmai Zita a Club Aliga miatt aggódott az Országgyűlésben: a szocialista politikus attól retteg, hogy a pártja elődei által romokban hagyott területet magánbefektetők szeretnék felújítani, a szolgáltatási színvonalát növelni. A Balaton Gyurcsány-féle kiárusításának egyik élharcosa most környezetpusztítást vizionált, majd felmondta a szokásos leckét, miszerint ha felújítják az egyébként magántulajdonban lévő területet, akkor már nem lehet hozzáférni a partszakaszhoz.
Miután a baloldal ismét elsiratta a Balatont, Lázár János válaszolt Gurmainak, kifejtve: a budapesti után a második legnagyobb agglomeráció alakult ki a Balaton környékén, ezt azonban nem követte le az infrastruktúra fejlesztése. Hozzátette: a helyi önkormányzat társadalmi egyeztetést hívott életre a Club Aliga kapcsán, ahol elsöprő többséggel támogatták a helyiek a terület beépíthetőségének módosítását.
A magyar kormány a demokrácia játékszabályai szerint játszik, ennek letéteményesei pedig a helyi önkormányzatok
– jegyezte meg, kifejtve: a kormány nem mehet szembe a helyi civilek és önkormányzat akaratának.
Nem mehetünk szembe a balatonvilágosi önkormányzat akaratával
– húzta alá Lázár újra.
Szabó Rebeka kicsivel később csatlakozott a DK-s állásponthoz: kérdésében kijelentette, hogy már nincsenek szabadstrandok, helyükre luxusüdülők épültek mindenhova, a partot – ahova egyébként sem lenne pénzük lemenni az embereknek szerinte – pedig már nem közelíthetik meg az emberek.
Gréczy kezébe veszi a rezsicsökkentés ügyét
A DK mókamestere, Gréczy Zsolt is megmutatta, mit tud a közösbe tenni rezsicsökkentés és kata-témakörben, kifejtve: a kata-szabályozás módosítása is rezsiemelés.
Válaszában Tállai András emlékeztette a DK-s politikust: pártja annak idején nem szavazta meg az adónem bevezetését. Tállai megjegyezte: amikor ez az adótétel bevezetésre került, a minimálbér a 100 ezer forintot sem érte el, míg idén már 200 ezerre növekedett a legkisebb keresetek összege. Eközben a katával járó közterhek nem növekedtek, és sokan visszaélésszerűen is használni kezdték ezt az adózási formát. Tállai szerint a kata alternatívájaként az átalányadózást gyakorlatilag bárki választhatja; ennek részleteiről szólva ismertette, hogy ebben az adónemben a minimálbér utáni járulékoknak megfelelő összeget kell megfizetni.
Lukács László György, az orvosnepper
Lukács László György, a Jobbik képviselője arról akarta faggatni a kormány tagjait a parlamentben, hogy ki hogyan szavazna most a kata szabályainak módosításáról, azonban a kérdést nem teljesen sikerült feltennie; helyette inkább Novák Előddel vívott külön szócsatát, miután a Mi Hazánk politikusa egy orvosnepper feliratú táblát mutatott fel Lukács kérdése alatt.
“Mint ismert, csupán jogi segítséget nyújtott testvére cégének – ezt állította korábban Lukács László György, a Jobbik egészségpolitikusa a Doctors Abroad Kft. nevű, külföldre orvosokat közvetítő vállalkozáshoz fűződő kapcsolatáról. Csakhogy ez nem igaz. Túl azon, hogy Lukács sokáig résztulajdonos volt a cégben, ma is a nevén fut a premiumdoctors.hu című internetes oldal, amely most is számos gazdag országba csábítja a magyar orvosokat. Mindez azért érdekes, mert a Jobbik és Lukács rendszeresen a Fideszt és Orbán Viktort hibáztatja az orvosok elvándorlása miatt, néhány napja pedig Vona Gáborral közösen fájdalmas hangvételű sajtótájékoztatón beszéltek az egészségügyi szakdolgozók elvándorlásáról, kilátástalan helyzetéről” – írtuk még 2016-ban.
DK: “Orbáni infláció” van
Gy. Németh Erzsébet a DK panaszáradatát folytatva, az infláció mértékéről szólva főzési bölcsességeket osztott meg, mondván:
régen, ha nem volt pénzünk, összedobtunk egy lecsót; ma, ha összedobunk egy lecsót, nem marad pénzünk.
Majd egy erős képzavarral élve hozzátette:
nem én találtam ezt ki, hanem az interneten, laptopról laptopra terjed ez a bölcsesség, mint régen a népdal.
Azt mondta: a kormány megpróbálja elhitetni, hogy az infláció a szomszédban vívott háború miatt van, csakhogy már tavaly áprilisban meghaladta az öt százalékot, októberben a hatot, év végén a hetet, januárban a nyolcat, pedig akkor még nem volt háború. Ezért az ellenzéki politikus nem háborús, hanem “orbáni inflációnak” nevezte a pénzromlást.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott:
Közép-Európában mindenhol magasabb – Lengyelországban 15, Litvániában 20 százalék feletti – az infláció a magyarnál. Ott is Orbán Viktor csinálja az inflációt?
A Jobbik szerint a kormány megúszásra játszott a kata-törvény ügyében
Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány megúszásra játszott a kata-törvény ügyében, ugyanis nem voltak benn a miniszterek a szavazáson, vagyis nem tudni, a kormány valójában mit is akar ebben az ügyben.
Az emberek azonban a tüntetéseken véleményt nyilvánítanak
– közölte. Úgy vélte, nem lehet elsunnyogni a válaszadást, el kell mondani, mit gondolnak a katásokról és kijavítják-e a hibát, amelyet elkövettek.
Tállai András államtitkár elmondta: a kormányzó többség egyhangúlag megszavazta a törvényt, ezért a képviselőnek nem lehet kétsége afelől, hogy a jelen nem lévők hogyan szavaztak volna, a kormánypártok ugyanis egységesen gondolkodnak. Vissza akarnak térni a törvény eredeti céljához, a katát a lakosság számára szolgáltatást nyújtóknak szánják – mutatott rá.
Lukács László György viszonválaszában közölte: ezek szerint kimondható, hogy valamennyi kormánytag arra szavazott volna, hogy a kata mostani kedvező formáját töröljék el, pedig a szakmai szervezetek megvédték a katát. Tállai András erre azt mondta: inkább abban segítsék az embereket, hogyan tovább, mert mindenki megtalálhatja a megfelelő adózási módot.
MSZP: miért adnák világpiaci áron az áramot?
Tóth Bertalan (MSZP) közölte: a múlt héten a kormány bejelentette, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájának vége, de a részleteket máig nem tudni, a bejelentés pedig felzúdulást keltett.
A kormány becsapta a szavazóit, mert korábban azt állította, hogy nem nyúl a rezsicsökkentéshez
– mondta. Hozzátette: Paks el tudná látni a teljes lakosságot árammal. Azt kérdezte: miért akarja a kormány világpiaci áron adni az áramot, miért fenyegeti ezzel az embereket?
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy válaszolt, hogy a háború egész Európa energiaellátását döntően befolyásolja, minden ország küzd a háborús inflációval és a magas energiaárakkal.
A magyar kormány garantálja az energiabiztonságot és hét intézkedést vezetett be
– emlékeztetett. Úgy vélte, a rezsicsökkentés és az árstopok politikája jelenti a megoldást a jelenlegi helyzetre, és hiába szállnak el az árak, a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztás mértékéig megmarad.
Az ellenzék eddig támadta Paksot
– tette hozzá.
Tóth Bertalan szerint az államtitkár nem válaszolt a kérdésére, és mint mondta, ugyanazon az áron lehetne adni az áramot, mint eddig. Orbán Balázs kijelentette: nem adják világpiaci áron az áramot, erről szól a rezsicsökkentés.
Mi Hazánk: a nagy cégeknek több terhet kellene vállalniuk
Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: a kormány korábban azt ígérte, hogy fenntartja a rezsicsökkentést, és még akkor is ezt állította, amikor már volt háború, infláció, szankciók, mégis bejelentette a megszorításokat.
Azokat büntetik, akik családi házban élnek vagy kizárólag árammal fűtenek
– vélte. Úgy látja, a nagy cégek sok pénzt visznek ki az országból; nekik is nagyobb terhet kellene vállalniuk.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 18-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Balázs azt mondta: emberemlékezet óta nem volt olyan helyzet Európában, mint most; ez nagy kihívás elé állítja az országokat, véget ért az olcsó energia ideje és fel kell készülni arra, hogy meg kell védeni az elmúlt 12 évben elért eredményeket.
Mindenkinek fennmarad a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztás mértékéig
– közölte.
Dúró Dóra kiemelte: a kormány tudatában volt annak, mi a helyzet, mégis azt mondta, hogy fenntartják a rezsicsökkentést. Nem az emberekkel kellene megfizettetni a háború árát – hangsúlyozta. Orbán Balázs úgy vélte, ezek szerint a képviselő olyan kormányzati lépést javasol, amellyel az átlagfogyasztás felett is megmaradna a rezsicsökkentés, viszont munkahelyek szűnhetnének meg.
Momentum: mit tesz a kormány a csok büntetőkamatainak csökkentéséért?
Sebők Éva (Momentum) azt kérdezte, hogy mit tervez tenni a kormány a csok büntetőkamatainak csökkentése érdekében.
Ma egy 10 millió forintos csok-támogatás igénylését követően az is lehetséges, hogy csaknem 40 millió forintot kell visszafizetnie a jogosultnak, mert a csokhoz kapcsolódó büntetőkamat a jegybanki alapkamat ötszöröse, a jegybanki alapkamat mértéke pedig az utóbbi hetekben drasztikusan megnőtt
– közölte. Úgy vélte, a csok büntetőkamata annyira magas, hogy a családok többségének esélye sincs a visszafizetést vállalni.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: a baloldal annak idején elvette vagy csökkentette a családok kedvezményeit, és most azért támadja a polgári kormányt, mert vele ellentétben komoly erőfeszítést tesz a családokért.
A kormány 2010-ben családbarát fordulatot hirdetett meg és évről évre egyre többet tett a családok támogatásáért
– hangsúlyozta. Hozzátette: az ellenzék csak akadályozza a kormányt a családok támogatásában, és a családok továbbra is számíthatnak a kormányra.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS