Alapjogokért Központ szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése az osztrák példán keresztül azt vizsgálja, milyen lehetőségei lehetnek az EU-s szabályozási rendszer keretein belül Magyarországnak a menekült-kérdés kezelésére.
Mivel az Európai Bizottság menekültügyi javaslatai több tagállam számára is elfogadhatatlanok, kérdésessé válik, hogy a bizottsági kezdeményezés eljuthat-e valaha konkrét jogszabályi szintre. A viták lezárultáig az egyes tagállamoknak maximálisan érdemes kihasználniuk a hatályos EU-s szabályozási keretrendszer lehetőségeit – írja a tanulmány.
Ausztria például az uniós jog részét képező „dublini rendelkezéseket” vette alapul, amikor fölvetette, hogy az Ausztriában tartózkodó, menekültkérelmet előterjesztők jelentős részét visszaküldené Magyarországra és Bulgáriába, mivel menekültstátuszukat először ezekben az országokban nyújtották be.
Az úgynevezett „felelős tagállam” azon országok gyűjtőfogalma, ahol a menedékkérelmet elsőként nyújtották be az igénylők – Ausztria esetében ezek leggyakrabban Bulgária és Magyarország. Az osztrák hatóságok első körben a „dublini rendelkezéseket” alapulvéve ezekre a menekültekre koncentrálnak, akik az összes menedékkérők 25%-át teszik ki, és jelentősen lassítják a bürokrácia működését.
Ha azonban a tagállam nem ismeri el felelősségét és felelőssége a (közvetett) bizonyíték alapján sem határozható meg, vagy a megkeresés a megszabott határidőkön túl történt, akkor elvileg a menekültügyi kérelmet abban az országban kell elbírálni, ahol a kérelmező azt „másodjára” (újra) benyújtotta (tehát jelen esetben például Ausztriában).
Mivel semmi nem szavatolja, hogy az Ausztriából a „felelős tagállamba” visszaküldött menekültek még egyszer nem próbálnak meg újra menedéket kérni az osztrák hatóságoktól, Ausztria megalkotta a biztonságos származási országok listáját. E lista alapján gyorsított eljárásban lehet visszaküldeni származási országukba azokat a menekülteket, akiknél a menekültjogi státusz nem megalapozott.
A tanulmány megállapítja, hogy mind a „dublini rendelkezések”, mind a „felelős tagállam” státusa alkalmazható Magyarország számára is, tehát visszaküldhetőek azok a menekülte, akik már máshol folyamodtak ilyen státusért. Magyarország ezen felül meghatározhatja és elfogadhatja azoknak a biztonságos származási országoknak a listáját is, ahová gyorsított eljárásban visszaküldheti a menekülteket.
A teljes tanulmány itt olvasható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS