A korlátozó intézkedéseknek köszönhetően alakul stabilan hétszáz alatt a koronavírus-fertőzés miatt lélegeztetőgépen lévők száma. Magyarországon békeidőben ezer koronavírusos beteg számára van meg a kapacitás a lélegeztetésre, de a járvány első hullámában a Magyarországra készített matematikai modellek szerinti legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár tizennégyezer ember egyszerre történő lélegeztetésére lett volna szükség. Ezért indokolt volt a lélegeztetőgépek beszerzése – fejtette ki Merkely Béla.
A Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: az egészségügy felkészülésének része, hogy háború, járvány és krízis esetén is megfelelően el kell tudni látni a lakosságot. Ebben az esetben a krízisprotokoll lép előre: biztosítani kell azt az infrastrukturális hátteret és humánerőforrást, amelyre a legrosszabb forgatókönyv szerint szükség lehet. Merkely Béla a stabilan hétszáz alatti lélegeztetett betegszámra utalva közölte: “úgy sikerült menedzselni a járvány lefolyását, hogy a békeidőbeli protokolloknak is megfelelünk”. A rektor úgy látja: ha véletlenül elcsúszott volna a járvány kezelése vagy a kezdeti riasztó adatok ténylegesen beigazolódnak, akkor jóval több lélegeztetőgépre lett volna szükség.
Emlékszünk azokra a képekre, amikor Milánóban a folyosón sírtak az orvosok (…), és amikor az Egyesült Államokban bármit megadtak volna azért, hogy megvegyenek egy lélegeztetőgépet. A lélegeztetőgépek beszerzésekor a döntéshozók ebből indultak ki, nem a mostani konszolidált helyzetből. A helyzet nem könnyű, de konszolidált
– összegzett a Semmelweis Egyetem rektora.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS