Az ’56-os hősök műegyetemi emlékművének koszorúzásával kezdődött meg vasárnap délután a forradalom 67. évfordulójának alkalmából megrendezett programsorozat. A nap folyamán ’56-os túlélők idézik fel a forradalom kirobbanását, a hősökről pedig a Műegyetemtől induló fáklyás felvonulással emlékeznek meg, ahol többek között iskolás fiatalok ezrei tisztelegnek a szabadságért kiálló ’56-os diákság előtt. Az ünnepélyes megemlékezés természetesen ezúttal sem zajlott le provokációtól mentesen: baloldali tüntetők az elmúlt hónapok demonstrációin látható felkiáltójeles zászlókkal tűzdelték tele az emlékművön elhelyezett koszorúkat.
Vasárnap délután a Műegyetem rakparton, az ’56-os hősök emlékművének koszorúzásával kezdődött a forradalom és szabadságharc emléknapja. A tiszteletadáson felszólalt Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) elnöke, aki emlékeit is megosztotta a forradalom kitöréséről.
Felidézte, 1956 október 16-án megalapították Szegeden a Magyar Egyetemisták és Főiskolai hallgatók Szövetségét, amely első ülésén megfogalmazta követeléseit. Ezek az orosz nyelv tanításának fakultatívvá tételétől, a szabad választásokon át egészen az orosz csapatok kivonásáig terjedtek.
Az egyetemisták szervezkedése beindította a politikai vérkeringést az országban, Kiss pedig arról is beszélt, hogy október 21-én és 22-én már a Szabad Európa Rádió is foglalkozott a MEFESZ tevékenységével, amelyet a nemzetközi sajtó már “forradalmi jellegű viharnak” nevezett. Hozzátette, ezzel egyidejűleg a MEFESZ követeket küldött a magyar egyetemekre, amelynek hatására megalakult a Műegyetemen is az egyetemisták követeléseit képviselő alapszervezet.
A MEFESZ elnöke a szervezet szerepéről szólva felidézte, a szovjet karhatalmi bíróság a Kiss Tamás és társai ügyben ezek után 3-tól 6 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt szegedi egyetemistákat. Az ítélet indokolása szerint
cselekményük ellenforradalmi eszmékből táplálkoztak, és alkalmasak lehettek volna a proletárdiktatúra megdöntésére.
Dömötör Csaba: Most nincsenek sorsunkat eldöntő moszkvai párthatározatok, csak külföldi nyomásgyakorlás
Ahogy minden évben, úgy idén is a Műegyetemen emlékeztek meg a forradalom kirobbanásáról, a BME rektorának köszöntőjét követően Dömötör Csaba beszédében megemlékezett az ’56-os diákság szabadság melletti kiállásáról és a BME azon diákjairól, akik életüket adták a forradalomért. Felidézte, a diákok szerveződése ártatlannak tűnő problémákkal kezdődtek, majd a demokratikus átállás követelése következett.
Mi magyarok már csak ilyenek vagyunk: akárhányszor akarnak idegen jelképet ragasztani rá, mi kivágjuk azt zászlónkból
– fogalmazott a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára felidézve, egy műegyetemi diák volt az, aki elsőként– a bicskáját használva– kivágta a kommunista címért a zászlóból.
A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy a történelem nagy fordulatai úgy tűnhetett, hogy a rendszerváltással véget értek.
Néhányan azt sugalmazták, hogy a történelem véget ért
– fogalmazott megjegyezve, ez nem bizonyult igaznak.
Most nincsenek sorsunkat eldöntő moszkvai párthatározatok, csak külföldi nyomásgyakorlás
– jelezte Dömötör, majd hozzátette, a szabad döntésért való küzdelem folytatódik.
Mi nem fogunk úgy táncolni, ahogy mások fütyülnek
– húzta alá.
Provokátorok próbálták megzavarni a megemlékezést
A baloldal persze idén sem pihent, már az ’56-os emlékmű koszorúzásánál megjelentek a provokátorok, akik a megemlékezés alatt felkiáltójeles zászlókat lengetve politizálták át az össznemzeti megemlékezést. Ezt követően a fáklyás felvonuláshoz gyülekező 3 ezer diák közé vegyülve hirdették a csak általuk létezőnek vélt forradalmat. Ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés, hogy ha a nemzeti ünnepen is a diákok között hakniznak a tüntető “tanárok”, vajon mi folyik az osztályteremben egy átlag hétköznap. Mindenesetre a dolog támogatottságát jól jellemzi, hogy az egyik felkiáltójeles zászlókat osztó provokátornak azzal kellett szembesülnie, hogy az egyetlen diák, aki demonstrációs eszközért járult hozzá, azt megkapva rögtön a szemetesbe helyezte a demonstráció hírhedt jelvényét.
1956 a magyarságot jelenti
A fáklyás felvonulás gerincét az a 3 ezer fiatal diák adta, akik a Rákóczi Szövetség hívására érkeztek a Műegyetem rakpartra. Tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy milyen üzenete van ma 1956-nak. Legtöbben a szabadság szeretetéről és a történelem ismeretének fontosságáról beszéltek stábunknak, míg volt aki szerint
1956 a magyarságot jelenti.
20231022 — Fáklyás felvonulás a Műegyetemtől a Bem térig. // fotó: Hatlaczki Balázs
Azért fontosak az ilyen ünnepek, hogy emlékezzünk, egyek vagyunk
-mondta a PS-nek egy székelyföldi gimnazista.
’56 európai forradalom volt
A fáklyás felvonulás 17 óra után érkezett a Bem térre, ahol 67 éve az ’56-os októberi diákmozgalmak forradalommá fejlődtek tovább. A szimbolikus helyszínen tartott megemlékezésen dr. Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára arról beszélt, nagy utat tettünk meg 67 év alatt, hiszen ávósok, besúgók és a szovjet hadsereg nélkül emlékezhetünk meg az ’56-os forradalomról.
A magyar forradalmárok világtörténelmet írtak. 1956 októberének végén Dávid leterítette Góliátot
-fogalmazott hozzátéve, kis országunk képes volt megrengetni a szovjet birodalmat.
Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott, az ’56-os forradalom európai forradalom volt annak céljai és értékei miatt. Kiállt a népek szabadsága és szuverén együttműködése mellett, a keleti blokkhoz való tartozás helyett a semlegesség mellett. Hozzátette, nemcsak értékei, de annak hatásai miatt is európai forradalom volt.
Ezért az 1956-ban a szovjet elnyomás ellen fellázadó pesti srácok az európai értékekért is harcoltak
– fogalmazott.
Abszurd, de ma Európában épp ezek az értékek vannak veszélyben, és ezen értékek védelme miatt fenyegetnek minket szankciókkal
-tette hozzá.
Vezető kép és fotók: 2023 10 22 A fáklyás felvonulás kezdete a Műegyetemtől a Bem térig. // fotó: Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS