Az Egyesült Államok új büntetőintézkedéseket vezet be a február 1-jén Mianmarban végrehajtott katonai puccs elkövetőivel szemben – jelentette be szerdán Joe Biden amerikai elnök.
Azonnali szankciókat vezetünk be a hatalomátvételt megszervező katonai tisztségviselőkkel, illetve közvetlen családtagjaikkal szemben
– közölte Biden, hozzátéve, hogy befagyasztják a mianmari kormányzat mintegy egymilliárd dolláros egyesült államokbeli vagyonát. Washington ezen a héten fogja konkrétan meghatározni mindazokat, akiket első körben célba vesznek a szankciókkal. Szigorúan ellenőrizni fogják a Mianmarba irányuló exportot, és nem kizárt, hogy további intézkedéseket is hoznak majd a délkelet-ázsiai országgal szemben, és más országokat is hasonló lépésekre biztatnak. Biden kiemelte, hogy Washington fenntartja az egészségügyi rendszer, a civil társadalom és minden olyan szektor támogatását, amely közvetlenül a mianmariak javát szolgálja.
A puccs ellen tiltakozók egyike a rendőrségi vízágyúzásban sebesült társának segít a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2021. február 9-én. Az öt főnél nagyobb gyülekezést betiltó rendelet ellenére folytatódnak a tüntetések, miután a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és szükségállapotot hirdetett ki Mianmarban. Fotó: MTI/EPA/Maung Lonlan
A hadsereg a múlt héten a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar addigi vezetőjét, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a hadsereg azon panaszaira, amelyek szerint a tavaly novemberi választásokon súlyos csalások történtek.
Szerdán már az egymást követő ötödik napon tüntettek Mianmarban a múlt heti katonai puccs ellen. Kedden a rendőrség éles lőszerrel lőtt a tüntető tömegbe, egy tiltakozó válságos állapotba került. A Reuters hírügynökség szerint az amerikai szankciók egyik célpontja nagy valószínűséggel a hadsereget vezető Min Aung Hlaing tábornok lesz, aki ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket 2019-ben a rohingja kisebbséggel szembeni jogsértések miatt. További célpont lehet a hadsereg két üzleti konglomerátuma, amelyeknek számos gazdasági szektorban vannak érdekeltségei.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/AP/STR
Facebook
Twitter
YouTube
RSS