Az online kábítószer-kereskedelem kiemelt figyelmet kap a hatóságok részéről, különösen a darknet piacainak megjelenése óta, ahol a kábítószer vásárlás és eladás egyaránt lehetséges, minimális lebukási kockázattal– olvasható a Drogkutató Intézet (DKI) elemzésében. Az illegális piacok mostanra a közösségi média leleményes kihasználásával bővültek, tovább növelve a kereskedelem lehetőségeit. A social média platformok eközben a nekik nem tetsző átlagemberek és/vagy politikusok vegzálásával vannak elfoglalva.
A DKI írása szerint a bűnüldöző szervek régóta foglalkoznak azzal, hogy a darknet – az internet szabályozatlan, ellenőrizetlen része – az illegális kábítószerek, tiltott áruk és szolgáltatások közvetlen értékesítésének egyik legfőbb forrásává vált. A több országokat is összekötő bűnüldözési akciók, melyek során a darknet szolgáltatóinak egyidejű felszámolására törekszenek, mára rutinná váltak. A tiltott áruk közösségi médiában történő értékesítése ugyanakkor rejtett módon, a szemünk előtt zajlik. A kábítószer-kereskedelem az Internet nyilvános, bárki által hozzáférhető területén is elterjedt, ahol egyre több új pszichoaktív anyag (NPS) és gyógyszeripari termék cserél gazdát.
A jelentés szerint az Instagram jelenleg a vezető platform a kábítószerek fogyasztóknak történő közvetlen értékesítésében, míg a Facebook a második helyen áll. Ezek a platformok egyfajta félútként szolgálnak az utcai piac és a darknet között. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokat értünk, amelyek részben online zajlanak, de ami fontos, hogy a drogok és a pénz cseréje céljából történő találkozáskor fizikai helyszínt is tartalmaznak. A közösségi média alatt azokat a platformokat értjük, amelyek széles körben elérhetők, és nagyszámú felhasználó számára biztosítanak szabad hozzáférést. Ezen a szinten könnyű a profilok létrehozása, melyek sokszor anonimak és nem visszavezethetőek tényleges személyekhez. Az általuk feltöltött tartalmak elérhetőek és kereshetőek a többi felhasználó számára. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokról van szó, amelyek részben online zajlanak, de ami lényeges, hogy a drogok és a pénz cseréjéhez fizikai találkozók is szükségesek. A közösségi média alatt pedig a széles körben használt, korlátlan hozzáférést biztosító platformokat értjük, ahol könnyedén létrehozhatók profilok, és a felhasználók, illetve azok tartalmai mások számára elérhetők és kereshetők. E meghatározás szerint ebben a tanulmányban kizárjuk a titkosított vagy nem nyilvános platformokat, mint a Wickr Me, a Signal és a Telegram, valamint a telefonalapú piacokat– olvasható az elemzésben.
A DKI szerint minden közösségi médiavállalat tisztában van azzal a kockázattal, hogy a szervezett bűnözés megtelepedhet az oldalaikon. Emellett azzal is, hogy az erőszak és a bűncselekmények népszerűsítése sérti a felhasználási feltételeiket. A tartalommoderátorok nagyon leterheltek, így a videókat és bejegyzéseket nem minden esetben tudják azonnal eltávolítani. Sokszor ez akkor sem történik meg, ha a nem megfelelő tartalmakat és drogkereskedelmet folytató csoportokat feljelentés is éri.
Hozzá kell tenni, hogy tán nem is erre fordítják a legnagyobb figyelmet. Míg egy, általuk rossznak ítélt szóért nem hogy posztokat, de teljes oldalakat függesztenek fel, nota bene törölnek, addig a drogkereskedelmet kiszolgáló oldalak háborítatlanul működhetnek úgy, hogy minimum az Unióban mindenhol teljes tiltás alá esik a drogkereskedelem
–fogalmaznak az írásban.
Egy egyszerű keresés a potenciális vásárlót olyan oldalakra terelheti, ahol kábítószer termékek találhatók, melyek gyakran szintetikusak. A kábítószer-használatról szóló közösségi médiafelvételek aggodalomra adnak okot, mivel a fiatalok körében növekedés tapasztalható a tiltott szerek vásárlása iránti érdeklődést illetően. Az elmúlt években egyre több médiabeszámoló tárta fel, hogy a közösségi médiában zajló drogkereskedelem hogyan vezet a drogfogyasztás veszélyének való kitettségtől a tényleges használatig. A közösségi média drogkereskedelme potenciálisan elérhetővé teszi a drogokat olyan fiatalok széles csoportjai számára is, akik korábban nem kerültek kapcsolatba velük. Emellett a széles körben elérhető drogok választéka arra csábíthatja a felhasználókat, hogy egyetlen szer használatáról áttérjenek többféle drog fogyasztására – ez egy olyan jelenség, amelyet a darknet piacokon is megfigyeltek (Barratt és mtsai, 2016). Dániában, Svédországban és Izlandon is magas szintű kábítószerkereskedelmet mutattak ki olyan nyílt közösségi média platformokon, mint a Facebook és az Instagram.
A teljes írás ITT olvasható.
Fotó:
Angie
2024-11-14 at 08:03
Érdekes, hogy mindezt a baloldali platformokon tehetik meg! Minden eszközt bevetnek az emberiség ellen! Ideje távozni ezekről az oldalakról és átmenni az X-re kedves fiatalok! Reméljük, hogy legalább ott kiszűrik ezeket! Én mondjuk egyiken sem vagyok fent, 2019-ben kiregisztráltam és nem bánom!