Több száz, a munkásosztályhoz tartozó osztrák fejtette ki véleményét a migrációról az egyik legnépszerűbb újságnak a Voice of Europe beszámolója szerint, melyben arról vallanak, hogy idegennek érzik magukat a saját országukban. Az osztrák lap, a Kronen Zeitung közzétett néhány olyan véleményt, amit az ország polgárai írtak nekik Heinz-Christian Strache alkancellár, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökének észrevételeivel kapcsolatban, aki szerint a demográfiai változások valódiak.
Az olvasók között sokan úgy érzik, a tömeges migráció annyira megváltoztatta az országot, hogy idegennek érzik magukat saját hazájukban; egyikük kifejtette, hogy az utcán, a tömegközlekedésben, az önkormányzatnál is úgy érzik az őslakosok, hogy ők a külföldiek. Többen az iskolák összetételére panaszkodtak, kiemelve, hogy a más kultúrából érkezett gyerekek miatt az iskolai étkeztetést is hozzájuk igazítják, az erőszak pedig már az általános iskolás bevándorló kisfiúknál is megfigyelhető, ami ijesztő. Egy másik olvasó pedig azért érzi magát rosszul, mert a bevándorló szülők nem beszélik a befogadóország nyelvét, így a gyerekükkel is saját nyelvükön kommunikálnak.
Olyanok is vannak, akik otthonukat hagyják el a bevándorlók miatt: az egyik olvasó arra panaszkodott, hogy a társasház hangulata annyira megromlott, hogy kénytelen volt elköltözni onnan, hogy nyugodt körülmények között élhessen. Az év elején az osztrák Néppárt egykori képviselője beszélt arról a helyi tévécsatornán, hogy az osztrák lányoknak fejkendőt kell viselniük, hogy elkerüljék a muszlim férfiak utcai zaklatásait. Az interjúban a képviselő elmondta: maga is ismer olyan apákat, akik problémás területeken laknak, és fejkendőt tesznek a lányaikra annak érdekében, hogy ne látszódjon, hogy ők osztrákok.
A Kronen Zeitung 2017 októberében számolt be arról, hogy van két osztály Klagenfurtban és Villachban, ahol nincs egy osztrák tanuló sem, 2016-ban pedig egy bécsi iskola igazgatója, Andrea Walach figyelmeztetett a migráns hátterű gyerekek elveszett generációjára. Sok tanuló ugyanis nem tanulja meg a nyelvet, így az ő oktatásuk és jövőbeni munkahelyi elhelyezkedésük is korlátozott, amelynek eredményeképpen állami pénzügyi támogatásra fognak támaszkodni.
Forrás: Origo; Fotó: Getty Images/David Ramos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS