A migrációs válság gyermekáldozatainak fokozottabb védelmét szorgalmazza az ET

A migrációs válság gyermekáldozatainak fokozottabb védelmét szorgalmazza a szexuális kizsákmányolásról hétfőn kiadott jelentésében a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet, az Európa Tanács (ET). A testület Magyarországtól jogszabályi módosításokat kér.

Az ET azt teszi szóvá, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelméről szóló, úgynevezett lanzarotei egyezmény részes államaiban nincs átfogó adatgyűjtés erről a kérdésről, nem megfelelőek a befogadó központok körülményei, gondok vannak a kormeghatározással és az áldozatok azonosításával. Egyesített adatok hiányában a szervezet a Gyermekügyi Ombudsmanok Európai Hálózatának adataira támaszkodik, melyek szerint 2015-ben 337 ezer gyermeket regisztráltak az ET tagállamaiban menedékkérőként, közülük 88 300-an kísérő nélkül érkeztek. A jelentés külön kiemeli, hogy a 41 vizsgált ország közül csak nagyon kevés tudott adatokat szolgáltatni a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált menedékkérő gyerekekről. A többi ország vagy azt állította, hogy ilyen eset nem történt, vagy azt, hogy nincsenek ilyen adatai. A legtöbb ország viszont elismerte, hogy vélhetően a hivatalos adatokban szereplőnél több gyermek válik szexuális bűncselekmény áldozatává, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel, ám egyrészt vagy nincs megfelelő kapacitás az ilyen ügyek kezelésére vagy az áldozatok nem is jelentik, hogy mi történt velük.

“Világos, hogy a menekültválság mekkora terhet rak a tagállami hatóságokra. Ugyanakkor azt szorgalmazzuk, hogy a kormányok civil szervezetekkel együttműködve teremtsék meg a hatékony adatgyűjtés lehetőségét, és hozzanak létre gyermekbarát támogató szolgálatokat”

– húzta alá Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács norvég főtitkára, aki szerint így többen jelentenék, hogy bántották őket, és az áldozatok azonosítása is hatékonyabb volna. A jelentés és az ET sajtóközleménye kiemeli, hogy Magyarország a lanzarotei egyezmény egyetlen részes állama, amely nem alkalmazza azt az elvet, hogy bizonytalanság esetén a menedékkérőket mindaddig kiskorúnak kell tekinteni, míg a kormeghatározás le nem zárul. Azt is aláhúzza ugyanakkor a dokumentum, hogy Magyarország az egyezménynek megfelelően kiskorúnak tekinti a menedékkérőket, ha a kormeghatározás sem hoz biztos eredményt. Megjegyzi mindazonáltal a jelentés, hogy aki kiskorúnak vallja magát, annak Magyarországon egy tavalyi törvénymódosítás értelmében magának kell állnia a kormeghatározás költségeit. Az ET illetékes bizottsága azt kéri Magyarországtól, hogy hajtsa végre az ahhoz szükséges módosításokat, hogy a menedékkérőket már az életkor ellenőrzésének ideje alatt tekintsék kiskorúnak, s kapja meg az ennek megfelelő védelmet. A bizottság szerint enélkül a kiskorúak védtelenek és kiszolgáltatottak.

Minél hamarabb azonosítani kellene a kiskorú menekülteket kísérő felnőtteket

Az úgynevezett Lanzarote Bizottság emellett arra kéri a tagállamokat, hogy igyekezzenek azonosítani azokat a felnőtteket, akik gyermek menedékkérőket kísérnek, nehogy így váljanak kiskorúak szexuális kizsákmányolás áldozataivá. Emellett a szervezet azt is szorgalmazza, hogy a hatóságok folyamatosan ellenőrizzék azokat, akik a kiskorú menedékkérőkkel dolgoznak, legyenek akár főállású szakemberek, akár önkéntesek. Az ET bizottsága kiemeli azt is, hogy a gyerekeket sok helyen nem megfelelő helyen helyezik el, sportcsarnokokban, használaton kívüli laktanyákban, átmeneti szállásokon, és ahol felnőttekkel vannak összezsúfolva, nem megfelelőek a világítási viszonyok vagy osztozniuk kell felnőttekkel a mosdón és a zuhanyzón, ott kiemelten kiszolgáltatottak.

Forrás és fotó: MTI