Migránsok keserítik meg a határ szerb oldalán élő magyarok életét

A szerb–magyar határ mellett, a szerbiai Majdány–Rábé településeken járt a Pesti Riporter kedden, ahova Szakács István influenszert kísértük el. A jobboldali véleményvezér azt próbálta bemutatni a követőinek, hogy milyen hatást gyakorolt az illegális migráció a helyi lakosok életére. Bár az ott élő emberek elmondása szerint a jelenlegi helyzet viszonylag nyugodt és tavasszal várható a bevándorlási hullám felerősödése, ottjártunkkor is szép számmal találkoztunk illegális bevándorlók csoportjaival. Stábunk több migránssal is beszélt, akik elmondták, hogy Németország vagy Ausztria a vágyott célországuk, és továbbra is kísérletezni fognak az illegális határátlépéssel.

A röszkei határátkelőn áthaladva, pár száz méterre a hivatalos ellenőrzőponttól migránsok gyülekeztek. A helyiek elmondása alapján ők a kamionos áteresztő pontra várnak, ahol sötétedés után a teherautók között próbálnak átjutni Magyarországra. Ahogy a felvételen is látható, kizárólag fiatal férfiak próbálkoznak az illegális határátlépés ezen formájával.

Utunk első állomása Törökkanizsa volt, ahol Újhelyi Nándorral, a község képviselő-testületének elnökével találkoztunk. A politikus elmondta, hogy a környékbeli, zömében magyarok lakta kistelepülések élete 2019 óta gyökeresen megváltozott. A többnyire az arab világból érkező illegális bevándorlók a szerb–magyar–román hármashatár közelsége miatt ezen a területen haladnak át, akik pedig sikertelenül jártak a határsértéssel, itt várakoznak, amíg újra megpróbálják. A migránsok megjelenése óta azonban megromlott a helyiek biztonságérezete, az épített környezet pedig magán viseli a jelenség nyomait. A kulturális különbségek is kiütköznek, mivel a zömében muszlim gyökerű bevándorlók meggyalázták a környező települések templomait, temetőit és ravatalozóit is.

Napra Péter, Majdány–Rábé község polgármestere arról számolt be stábunknak, hogy a migránsok elfoglalják és tönkreteszik az üresen álló házakat. A bútorokat, parkettát, tetőgerendát és még az ablakkereteket is eltüzelik, a kis- és nagydolgukat pedig bárhol elvégzik a házban, amelynek nyomai jól érzékelhetőek. Bár azt gondolhatná az ember, hogy egy üres épület leamortizálása senkinek sem fáj, az ingatlanok szinte mindegyikének tulajdonosa van. A környékre jellemző, hogy a fiatal, munkaképes korosztály a nagyvárosokban dolgozik, jelentős részük pedig Magyarországon vagy Ausztriában vállal munkát azzal a szándékkal, hogy később hazaköltözzenek. Ezen túl a migránsok rendszeresen bejárnak a helyiek portáira, ahonnan baromfit, tojást és minden mozdítható eszközt ellopnak, a lakosok pedig hiába tesznek bejelentést, a hatóságok sem tudnak mit kezdeni velük. Ahogy később néhány helybéli is megjegyezte, kampányszerűen néha kiküldik a csendőrséget. Olyankor majd minden házba bemennek és összeszedik az illegális bevándorlókat, később azonban ezek az emberek ugyanúgy visszatérnek a határkerítés közelsége miatt.

A polgármester stábunkat több olyan házhoz is elkísérte, amelyeket elfoglaltak a migránsok. Ezeken a portákon halmokban áll a szemét, amelyek jellemzően élelmiszercsomagok hulladékából állnak. Egyes portákon az illegális bevándorlók megoldották maguknak a vízellátást is, az egyik portánál például az utcai csapot nyitották meg. A helyi településvezető szerint több feltört háznál az is látható, hogy a köztéri elektromos vezetékekről vételezték az áramot is. A helyieket az is zavarja, hogy a közműveket ért károk megtérítése a helyieket terheli, az ingatlanokban keletkezett kárt vagy éppen fogyasztást pedig a tulajdonosnak kell megfizetnie.

Ottjártunkkor Rábé településhatáránál találkoztunk egy nagyobb migránscsoporttal is, akikért éppen taxi érkezett. Mint megtudtuk a helyiektől, a bevándorlók rendszeresen taxiznak a környező városokba, ahol bevásárolnak, majd onnan is taxi hozza vissza őket. A fuvaroztatás jól megtérülő üzlet a taxisoknak is, hiszen a helyiek arról számoltak be, nem egy sofőrnél tapasztalták, hogy rövid időn belül újabb gyártmányúra cserélte az autóját. Stábunk megjelenésekor azonban az egyik, migránsokat szállító autó gyorsan elviharzott, másik két társával együtt. A migránsok láthatóan csalódottak voltak, hogy a jelenlétünk meghiúsította a fuvart, végül azonban szóba álltak velünk.

Mint megtudtuk az egyik libanoni bevándorlótól, a legtöbben már több hónapja Szerbiában vannak. A társaságban volt libanoni, szíriai és Szudánból származó migráns is, akik mindannyian az illegális határátkeléssel próbálkoznak. Legtöbbjük Németországot vagy Ausztriát jelölte meg célállomásnak, a szerbiai menekültellátást pedig annak dacára kritizálták, hogy nem hajlandóak igénybe venni. A libanoni férfi kérdésre válaszolva elmondta, hogy már többször megpróbált illegálisan átjutni a határon: mindig elkapták és visszatoloncolták a szerb részre, azonban nem adja fel. Elkötelezett az illegális határátlépés mellett, amelyet majd a szerb–román határon fog megkísérelni, mivel tudomásuk szerint ott jóval gyengébb a határellenőrzés, mivel csak az EU saját határvédelmi szerve, a Frontex látja el a feladatot.

A migránsok fejében idilli kép él Németországról – legalábbis az elhangzottak alapján számukra a nyugat-európai ország testesíti meg az amerikai álmot. Talán ez is magyarázza, hogy van, aki már nyolc hónapja él hajléktalanokat meghazudtoló körülmények között a határmenti településen, másvalaki pedig olyan szívműtétet remél majd Németországban, amelyet máshol szerinte nem végeznének el rajta. Hogy mindezt hivatalos papírok, pénz és társadalombiztosítás nélkül hogyan képzeli el, azt seki sem tudja. És ha már a pénz is szóba került, felmerül a kérdés, hogy ha valaki az utolsó fillérjeit is egy új élet kezdésére szánja, miért közlekedik taxival? Sőt, egyáltalán honnan van elég pénzük arra, hogy beszerezzék a mindennapi szükségleteiket?

Nem túlzás azt állítani, hogy még a szálláshely megfizetése nélkül is képes kiüríteni az ember pénztárcáját, ha rendszeres bevétel nélkül, hónapokig csak várakozik valahol. Erre a talányra pedig a helybéliek adtak választ. Elmondták, hogy szemtanúi voltak olyan esetnek is, amikor egy, a környéken működő civilszervezet (NGO) készpénzt osztott az utcán az illegális bevándorlóknak. Vagyis feltételezhető, hogy az illegális migrációt támogató NGO-k finanszírozzák, hogy a hazájukat elhagyó muszlimok tömegei táborozzanak az EU határán.

Miután stábunk elindult hazafelé, Rábé és Kübekháza között az országút mentén megláttunk egy nagyobb épületet. A vélhetőleg korábban gyárépületként funkcionáló helyet szeméthalmok vették körül, a hatalmas bejáratot pedig erős vászonnal takarták el, ahogyan a foglalt házaknál is láttuk. Amikor beléptünk, rögtön megpillantottunk egy egyszemélyes sátrat. Majd beljebb haladva az oszlopokkal és közfalakkal felosztott köztes helyeken egész migráns-sátortáborra bukkantunk. Próbáltunk beszédbe elegyedni az illegális bevándorlókkal, azonban vagy az angoltudás, vagy az akarat hiányzott belőlük, így róluk csupán azt tudtuk meg, hogy mindannyian fiatal férfiak. A taxizós migránsok között ugyan volt egy család is, a látottak alapján egyértelműnek tűnik, hogy az illegális határátlépéssel kísérletezők döntő többsége egyedülálló, fiatal férfi.

A látottak és hallottak alapján nem túlzás feltenni a kérdést, hogy hol vannak azok a magasan képzett, társadalmilag és gazdaságilag is hasznos muszlim migránsok, akiket az EU vizionál a bevándorlók tömegeibe? Lehetséges, hogy őket már a 2015-ös migrációs krízis során „kiválogatták” maguknak a nyugat-európai országok, a képzetlen és társadalmi integrációs kihívások elé nézők tömegeit pedig meghagyták Kelet-Európának? Egyáltalán hol van ilyenkor a német Wilkommenskultur, amit még Angela Merkel német kancellár hirdetett meg, majd néhány évvel később visszatáncolt a kijelentéséből, azonban az új német kormány már határozottan a kormánypropgramjába foglalt? Németország az új német kormány szerint hivatalosan is bevándorlóország lett. Ha valóban érdekli őket és a többi, liberális jóemberkedő nyugati országot az arab világból özönlő illegális bevándorlók sorsa, miért nem jönnek értük és veszik magukhoz őket?

Egyáltalán nem túlzó kijelenteni, hogy a nyugat-európai országok könnyen játsszák a jóságos megmentőt annak tudatában, hogy Magyarország, Szerbia és több dél-európai ország tetemes pénzt ölt és fog ölni az EU határainak védelmébe. A látottak alapján pedig az is egyértelműnek tűnik, amire a magyar–szerb–román hármashatár mellett élők rávilágítottak, miszerint tavaszal ismét erősödni fog a bevándorlók jelenléte, ami további károkat okoz majd a helyi közösségekben. Kérdéses ugyanakkor, hogy kik fogják megtéríteni az illegális bevándorlással járó gazdasági és társadalmi károkat, és mikor vállalja el bármelyik baloldali – liberálistól a kommunistáig terjedő – platformon álló nyugati országvezetés, hogy magukhoz veszik a számukra állítólag nélkülözhetetlen népesedés-pótlékot?

Fotó: MTI/Molnár Edvárd