Pesti Srácok

A húszezer forintos bejgli: Mennyibe fájt a karácsonyi sütés a közel száz évvel ezelőtti gazdasági válságban?

A húszezer forintos bejgli: Mennyibe fájt a karácsonyi sütés a közel száz évvel ezelőtti gazdasági válságban?

Több évszázada a karácsonyi nyüzsgés elmaradhatatlan süteménye a bejgli. Biztosan olvasóink környezetében is akad olyan, aki a családi asztalnál az árakra panaszkodik, esetleg az orrunk alá dörgöli, hogy "bizony bele kellett nyúlnia a pénztárcájába." Arról azonban kevés szó esik, hogy mégis mennyire fájt az 1930-as évek gazdasági válságától szenvedő hétköznapi embernek az infláció. Nos, nagyon. Ma már például nem tudjuk elképzelni, hogy egy diós bejgli elkészítése húszezer forintunkba fájjon. Az akkori fizetések reálértéke pedig nem sokat változott.

A karácsonyi készülődés során akarva-akaratlanul is megkívánunk egy házi bejglit, azt az omlós ünnepi süteményt, amely évszázadokon át meghatározta Jézus születésének ünnepét. Egy normális ember ilyenkor egyszerűen leül a konyhaasztalhoz, megeszi a bejglit, megköszöni, hogy sütöttek neki is, és végre örül annak, hogy sem a gyerek, sem más mohó családtagja, sem pedig a kutya nem ette meg előle.

Egy magamfajta bölcsész azonban nem elégszik meg ennyivel. A Horthy-korszak lelkes amatőr kutatójaként felmerült bennem, vajon ugyanilyen árakkal szembesültek a kor emberei a harmincas években, mint mi 2024-ben, például egy ünnepi bejgli készítésekor?

A hasonlat, valljuk be, adott volt: ahogyan 1929-re betört Nyugat felől a nagy gazdasági világválság, hozta el a korona szuperinflációját, s ezzel együtt a pengő bevezetését, úgy jött el a Covid-időszak, az orosz–ukrán háború és a szankciók hatására a válság 2021-22-re (igaz, a forint nem inflálódott akkorát, mint annak idején a magyar korona, amelynek 1914. és 1924. évi értéke között 17 ezerszeres volt a különbség).

PestiSracok facebook image

 

Egy diósbejgli-recept története

 

Így botlottam némi kutakodás után az Est 1932. december 24-i számának egyik cikkébe, amely a „Két pengővel olcsóbb a bejgli, mint tavaly” címet viselte. Az írás Magyar Elek Az ínyesmester szakácskönyve nevű gyűjteményt vette alapul, amely szintén 1932-ben jelent meg (sokan tévesen 1939-re teszik az eredeti megjelenés évét). De ne szaporítsuk tovább a szót, lássuk, mi is állt a cikkben:

„Az Ínyesmester receptje szerint 3 finom bejglihez kell 1,25 liter liszt, 30 deka vaj, másfél deka cukor, 1,25 kiló dióbél, 15 deka mazsola, 15 deka birssajt, 7 tojás, 3,5 deci tej, 15 deka citronád, fél kiló datolya, 4 alma, 3 tábla csokoládé és 5 deka baracklekvár. Ezt a »gazdag« bejglit azonban még a mai olcsó világban is csak kevesen készíthetik el, mert a mai árak szerint, amikor egy kiló nullás liszt 44 fillér, a vaj kilója 3,20, a cukoré 1,32, a dióbélé 4,20, a mazsoláé 11, a citronádé 16, a datolyáé 7 pengő, a tojás darabja 10 fillér, ez a bejgli 14,19 pengőbe kerül.”

 

Az Est című napilap oldala az 1932. december 24-i számából. Forrás: Arcanum

Ha érzékeltetni akarjuk, hogy az akkor már öt éve létezett pengő mennyire stabil fizetőeszköze volt Magyarországnak, érdemes a mai forintnak megfelelő értékbe váltani.

Az Ártörténet oldala szerint 1 pengő 1423 forintot ért a mai árfolyam alapján 1932-ben (vagyis több mint háromszorosát érte a mai eurónak), és három évvel később érte el tetőpontját, amikor 1701 mai magyar forintnak felelt meg az értéke.

Ezek alapján több mint 20 ezer forintba került elkészíteni 1932-ben, a gazdasági világválság negyedik évében a cikkben említett 14,19 pengős bejglit, ma már nagyjából hatezer forintból megússzuk a megfelelő mennyiségű hozzávalók beszerzését.

Nem véletlen, hogy az írás azt tanácsolta, inkább a boltban vagy cukrászdákban vegyék meg a süteményt, azokban ugyanis közel negyedannyival került olcsóbba. Ma már a hozzávalók árainak egyhatodát kérik el az áruházak a kész termékért.

 

Elszabadultak az árak közel száz éve

 

De mekkora árak voltak 92 évvel ezelőtt és idén decemberben? A kérdés bonyolult, főleg amiatt, mert a cikk citronádot említ, mint az egyik hozzávalót.

Arról nincs tudásom hogy a citronád hogyan került Magyarországra, és főleg a háztartásokba 1932-ben, ma ugyanis egyik bolt polcán sem láthatjuk a citromhoz kísértetiesen hasonló citrusfajtát (ám az is lehet, hogy Magyar Elek jól megszívatta a hétköznapi embereket a citronád fogalmával)

Így biocitrommal vessük össze annak árát:

Hozzávaló (egy kiló):

1932. évi átlagár (pengőben)

1932. évi átlagár (mai forintárfolyamban)

2024. évi átlagár (forintban)

Finomliszt

0,44

626,12

200

Vaj

3,2

4554

5500

Cukor

1,32

1878

370

Dióbél

4,2

5977

5900

Mazsola

11

15.653

2500

Citronád/ biocitrom

16

22.768

2000

Datolya

7

9961

1900

Tojás (egy darab)

0,1

142

75

Az árak összességében négyszer olyan magasak voltak, mint ma, igaz a vaj ára olcsóbb volt, mint idén.

Az azért szembeötlő, hogy az 1929 és 1933 között pusztító gazdasági világválság óriási kárt okozott az árak alakulásában, sokkal nagyobbat, mint mondjuk a mai Magyarországon.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a hatósági ár bevezetése is nagy hatással volt a most ismert ellenértékekre.

Piac az 1930-as években, Budapesten (Kelenföld környékén). Fotó: MúzeumDigitár

Nem sok különbség volt a reálbérek között

Az összehasonlításhoz azonban érdemes összevetni a havi átlagfizetéseket is:

Munkakör:Nettó havi átlagbér 1932-ben (pengőben)Nettó havi átlagbér 1932-ben (forintban)Nettó havi átlagbér 2024-ben (forintban)
Gyári munkás103,6147.400180.000
Vas- és gépgyári szakmunkás163,46232.600250.000
Középiskolai tanár (vidéken)340483.820400.000
Középiskolai tanár (fővárosban)416592.000400.000
Egyetemi tanár7301.038.790350.000

Érdekes, hogy ha rápillantunk a csaknem száz évvel ezelőtti jövedelmekre, az egyetemi tanári fizetésen kívül a reálbér nem változott sokat (ne felejtsük el, hogy a pedagógusbérek 2025 januárjától ismét emelkednek), ellenben az árakkal. Azért bátran leszögezhetjük: a bejgli ma már több háztartáshoz is el tud jutni, pláne ha azt a boltban veszik meg, de elkészíteni sem drága mulatság a pénztárcánkra pillantva.

Tehát egy szó mint száz: ez a gazdasági válság valljuk be, kevésbé pusztítóbb, mint a csaknem száz évvel ezelőtti.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

Dobrev Klára, az orléans-i szűz? – Gav Duncan, Szalai Szilárd, Stefka István és Huth Gergely a Polbeatben (visszanézhető)

‎Polbeat 2023 május 13.
"És azt hallottad, hogy Gyurcsányné Dobrev Klára fehér ruhában tüntetett a rendőri erőszak ellen?" – hullámzik végig a közösségi médián a pesti vicc múlt vasárnap óta, amikor is az ország közéleti témákra és balos valóságshow-kra fogékony része a Karmelita előtt készült fotókon szembesülhetett a nem mindennapi látvánnyal. Közben az is kiderült, hogy a guruló dollároknak is van "ára", hiszen David Pressman és az USA nagykövetsége most olyan pályázatot írt ki magyarországi "független" szerkesztőségek számára, amelyben a támogatási összeg attól függően módosulhat, hogy a szerkesztőség mennyiben szolgálja az Egyesült Államok érdekét. Mondhatni, szerződésbe foglalják a hazaárulást. Minderről a momentumos őrjöngő tüntetők támadását elszenvedő Szalai Szilárd kollégánkkal és a patrióta médiatér legmagyarabb skótjával, azaz Gav Duncannal beszélgetett a Polbeatben Huth Gergely és Stefka István.

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.